Jelenlegi hely

Nők a munka világában

Kevesebbet keresnek, kevésbé mobilisak, kevésbé kényelmesek
A szellemi munkakörökben a szakmailag vonzóbb lehetőség a legfontosabb tényező a női munkavállalók számára

A nemek közötti bérkülönbség régóta téma. De mi a helyzet jelenleg, hogy alakul ez a különbség európai szinten és Magyarországon? Hogy alakul a nők bérezése, mi motiválja őket, mennyire mobilisak? Ezekre a kérdésekre kereste a választ az EMPX Solutions tanácsadó cég kutatásával, amelyben 500 fő telefonos megkérdezésével vizsgálta az irodai dolgozók, ugyanilyen mintával a fizikai dolgozók munkahelyi élményét.

Az Eurostat legutóbbi, 2017-re vonatkozó adatai alapján még mindig jelentős eltérések vannak a férfiak és a nők fizetései között. A jelenség nem egyedi, az Európai Unió országaiban átlagosan 16 százalékkal kisebb a nők keresete a férfiakéhoz képest. A legkisebb, 10 % alatti eltéréseket Luxemburgban, Belgiumban, Szlovéniában és Lengyelországban találták, míg a legnagyobb bérszakadék Észtországban, Csehországban, Nagy-Britanniában és Ausztriában tapasztalható, ahol az 20 százaléknál is nagyobb. Hazánk az átlag közelében található 14 százalékkal.

Hazánkban a vezetők mindössze harmada nő

Az okok mögött elsősorban a nemek közötti foglalkozási és szektorok szerinti szegregáció, valamint a női karrierépítéshez és a családi kötelezettségekhez való viszonyulások húzódnak meg. Emellett sajnos még mindig gyakori a hátrányos megkülönböztetés, ám a diszkrimináció ténye nehezen bizonyítható, s ezáltal nehezen mérhető. „Jellemzően a magasabb bérkategóriákban a legnagyobb a bérkülönbség, valamint az is jellemző, hogy a nők sokkal kisebb arányban válnak (felső)vezetőkké, mint a férfiak. Kutatásaink alapján itthon a vezetők csupán harmada nő, a cégméret növekedésével pedig még tovább csökken a nők aránya a vezetésben. Míg a legkisebb vállalkozásoknál 34 % a női vezetők aránya, addig a legnagyobb, 250 fő feletti cégeknél már csak 15 %. Ez azonban nem csak hazánkat jellemzi” - magyarázza Ríz Ádám, az EMPX Solutions tanácsadó cég ügyvezetője.

Átlagosan 50-60 000 forint a bérszakadék a férfiak és a nők között

A kutatás szerint 2018-ban a fizikai dolgozók körében 54 000 forint volt az átlagos nettó bérek közötti különbség (224 000 forint a válaszadó férfiak és 170 000 forint a nők esetében), ám az irodai munkát végző megkérdezettek körében még látványosabb a bérszakadék: a férfiak nettó átlagkeresetéhez képest a nők átlagosan 50 ezer forinttal kevesebbet visznek haza. Érdekesség, hogy az ideális bér esetében is jelentkezik a nemek közötti különbség: a fizikai dolgozóknál míg a férfiak 371 000 forinttal lennének elégedettek, addig a nők már 249 ezerrel beérnék. Az irodai dolgozóknál hasonlóan különbséget mutatnak a számok: a mintában szereplő nők 309 000 forintos bért szeretnének, míg a férfi válaszadók 432 000 forintos juttatásra tartanának igényt.

A magasabb jövedelem fontos, de nem egyedüli motiváció

A kutatás felmérte a munkahelyváltás okait is. A fizikai dolgozóknál toplistás a magasabb jövedelem: mindkét nem esetében ez a leggyakrabban szerepet játszó tényező (férfiak 35%, nők 37%). Ezt követi a rugalmasabb munkaidő, a munkahely biztonsága és kiszámíthatósága, a munkakörnyezet minősége, ám a nemek között eltérő arányokkal: a férfiak nagyobb arányban jelölték meg a munkakörnyezet és a kiszámíthatóság fontosságát, valamint a leggyakoribb 5 tényező közé esetükben a kihívás és fejlődési lehetőség került be, míg a nők top 5-ös  listáján a jobb beosztás szerepel plusz elemként.

Az irodai dolgozóknál a szakmailag vonzóbb lehetőség szerepel első helyen, ám a férfiak szempontjából ez fontosabb tényező a nőkhöz képest: a férfiak 24 százaléka jelölte meg, míg a nőknél a dobogó második helyére szorult 17 százalékkal. Náluk maradt első helyen a magasabb jövedelem 20 százalékos említési aránnyal (férfiak esetében ez a faktor 21százalékot kapott), míg a fentieket követte a rugalmasabb munkaidő (11%), a munkahely biztonsága/kiszámíthatósága (10%) és a kevesebb munkahelyi stressz (8%). A jobb elhelyezkedést, a bejutás kényelmét inkább a férfiak helyezték előtérbe a munkahelyváltás során, náluk 10 % jelölte meg elsődleges szempontként, míg a nők csupán 5 százaléka.

Az adatok összességében azt mutatják, hogy a fizikai területeken dolgozó nők egy hajszálnyival bár, de elégedettebbek férfi társaiknál. A megkérdezettek egy 5 pontból álló skálán jelölhették meg, mik a legfontosabb tényezők egy munkahelynél, amelyekben változást szeretnének látni. Mindkét nemről elmondható, hogy az összes szempontot közepes körüli fontosságúnak értékelték: az adható 5 pontból a legmagasabb átlag a férfiak esetében 3,9, a nőknél pedig 3,6 volt – a jövedelem tekintetében várnak változást leginkább. További fontos szempontnak bizonyult a nők számára a feladatok egyértelműsége és a szervezettség (3,2 pont), a bejelentett munkaviszony megléte (3,2 pont), a munkabeosztás (3,1 pont) és a fejlődési, előrelépési lehetőség (3,1 pont).

Bátrabbak a férfiak, ha munkahelyváltásról van szó

A felmérés kitért a munkahelyváltási hajlandóságra is: a fizikai munkát végző nők és férfiak egyaránt 10 százaléka tervez 1 éven belül munkahelyet váltani, azonban a nők összességében kicsivel kevésbé „mobilisabbak”: míg a férfiak 79 százaléka, a nők 84 százaléka válaszolta azt, hogy egyáltalán nem tervezi a váltást. Ami a külföldi munkavállalást illeti, a megkérdezett nők 68 százaléka semmiképp nem váltana országot, és 23 % is csak akkor, ha kénytelen lenne. Az irodai dolgozók között a férfiak 16 százaléka szeretne egy éven belül munkahelyet váltani, ehhez képest a nők 12 százaléka tervez így, míg a munkahelyváltástól elzárkózók aránya a nők esetében 82 százalékos, a férfiaknál csak 73 %.

 

Összességében tehát elmondható, hogy hazánk sem tudott szembemenni a nemzetközi trenddel, miszerint a nők ugyanabban a munkakörben esetenként akár 15-20 százalékkal kevesebb bérért dolgoznak. Igaz ez a fizikai- és a szellemi munkakörökre egyaránt, noha a fizikai területeken dolgozó nők egy hajszálnyival bár, de elégedettebbek férfi társaiknál. A magasabb jövedelem bár vonzó, de nem az egyedüli motiváció: a szellemi munkakörökben a szakmailag vonzóbb lehetőség a legfontosabb tényező a női munkavállalók számára. A munkahelyváltási hajlandóság némileg magasabb a férfiak körében - a kutatás szerint a nők kevésbé mobilak e tekintetben, azonban nem megfelelő munkahelyi körülmények, a vezetővel kapcsolatos kedvezőtlen viszony esetén mindkét nem tagjai hajlandóak váltani.

Ezért is alapvető, hogy a cégek kellő figyelmet fordítsanak a munkaszervezésre, az emberi kapcsolatok és a fizikai környezet minőségére egyaránt. Ezek a nem anyagi szempontok a női munkavállalók esetében talán még fontosabbak, hiszen az optimális fizetési szint elérése után másféle tényezőkkel szükséges fenntartani és megszilárdítani a motivációt, nem elegendő pusztán a pénzbeli juttatások növelése.

Ez is érdekelhet

„A legújabb kutatások alátámasztották”, „vitathatatlan tény”, „háromszor dúsabbnak hat” és hasonló kijelentésekkel megannyiszor találkozunk például reklámokban, de...

Sokszor érezzük azt, hogy vitapartnerünkkel valójában nem is ugyanarról vitatkozunk.

Vajon egy drágább önvezető autó megvásárlásával privilégiumot is lehet majd vásárolni? Bizonyos márkák vagy autóosztályok szoftvere úgy lesz már finomhangolva, hogy az adott...

Néhány hete egy tízéves szegedi diáklány, Szin Jázmin nagyszerű helyezést ért el a Németországban megrendezett mentális matematika junior-Európa-bajnokságon,...

A hasi panaszok, bőrproblémák, ízületi fájdalmak és egyéb ritka elváltozások okai között napjainkban elsőként a glutén- és laktózérzékenységre gondolunk.

Ez a dominancia fogalmának teljes félreértelmezéséről árulkodik.