Jelenlegi hely

Szívközelben a virtuális valóság (VR)

Lehetséges, hogy a szívműtéteket hamarosan robotok fogják végezni?

A szív az egyetlen olyan emberi szerv, amely konkrét fizikai megjelenésén kívül átvitt értelemben a lélek, az érzelmek székhelyéül is szolgál. Ezért aztán többszörösen is fontos, hogy egészséges legyen – mind fizikai, mind lelki értelemben. 

Nem csupán lelki szinten kell rendben tartanunk, nagyon fontos a testi karbantartás is. Mindenki számára fontos, hogy azok az emberek, akik mások szívének gondozására tették fel életüket, jól képzettek legyenek.

Talán sokan emlékeznek még az 1987-ben bemutatott Vérbeli hajsza című filmre. Ebben a főhőst olyan méretűre kicsinyítik, hogy be tudják fecskendezni egy ember szervezetébe. A fizikai belső világ lenyűgözően tárul a szemünk elé. Mennyivel könnyebb lenne az orvostanhallgatók dolga, ha így tanulhatnák az anatómiát! A szív felépítésének megismerése nehéz feladatot jelent a tanulók számára, tekintve, hogy többnyire kétdimenziós ábrák alapján kell elképzelniük a szerv szerkezetét... Mennyivel egyszerűbb dolguk lenne a tanároknak és diákoknak egyaránt, ha képesek lennének felnagyítani a szervet olyan méretűre, hogy bele tudjanak bújni, és belülről szemlélhetnék meg annak szerkezetét! Felejthetetlen, izgalmas világ tárulna ilyenkor a szemük elé, amit a későbbiekben is könnyen felidézhetnének, amikor – már a műtőasztal mellett állva – az élő szervvel kell dolgozniuk. A  Torontói Egyetemen 2018-ban 42 elsőéves orvostanhallgató bevonásával végeztek egy kísérletet. A hallgatók egy része  hagyományos módon, könyvek alapján ismerkedett a szív szerkezetével, a kísérleti csoport résztvevői pedig 30 percen keresztül, egy virtuális valóság program segítségével tanulmányozták a szervet. Az eredmények szerint a kísérleti csoport lényegesen jobban teljesített a tanulási folyamatot követő teszten.

Az orvos-beteg együttműködés is sok tekintetben javítható a virtuális valóság alkalmazásának segítségével – ez akár életet is menthet... A VR a műtéti beavatkozások során is hasznos módszernek bizonyul. A műtétet követő otthoni rehabilitációs program szintén könnyebbé, hatékonyabbá tehető a virtuális valóság alkalmazásának segítségével.

 

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2019. 1. számában olvasható

 

Irodalomjegyzék

Ding, Y., Abiri, A., Abiri, P., Li, S., Chang, C. C., Baek, K. I., . . . Hsiai, T. K. (2017). Integrating light-sheet imaging with virtual reality to recapitulate developmental cardiac mechanics. JCI Insight, 2(22). doi:10.1172/jci.insight.97180

Green, S. M., Mulukutla, S. R., & Elnicki, M. (2012). A proposed program for revising training in diagnostic and interventional cardiac catheterization using a didactic lecture series and virtual reality simulation. Med Teach, 34(6), 512-513. doi:10.3109/0142159X.2012.675099

Khanal, P., Vankipuram, A., Ashby, A., Vankipuram, M., Gupta, A., Drumm-Gurnee, D., . . . Smith, M. (2014). Collaborative virtual reality based advanced cardiac life support training simulator using virtual reality principles. J Biomed Inform, 51, 49-59. doi:10.1016/j.jbi.2014.04.005

Maresky, H. S., Oikonomou, A., Ali, I., Ditkofsky, N., Pakkal, M., & Ballyk, B. (2018). Virtual reality and cardiac anatomy: Exploring immersive three-dimensional cardiac imaging, a pilot study in undergraduate medical anatomy education. Clin Anat. doi:10.1002/ca.23292

Mosso-Vazquez, J. L., Gao, K., Wiederhold, B. K., & Wiederhold, M. D. (2014). Virtual reality for pain management in cardiac surgery. Cyberpsychol Behav Soc Netw, 17(6), 371-378. doi:10.1089/cyber.2014.0198

Valdis, M., Chu, M. W., Schlachta, C. M., & Kiaii, B. (2015). Validation of a Novel Virtual Reality Training Curriculum for Robotic Cardiac Surgery: A Randomized Trial. Innovations (Phila), 10(6), 383-388. doi:10.1097/IMI.0000000000000222

Vieira, A., Melo, C., Machado, J., & Gabriel, J. (2018). Virtual reality exercise on a home-based phase III cardiac rehabilitation program, effect on executive function, quality of life and depression, anxiety and stress: a randomized controlled trial. Disabil Rehabil Assist Technol, 13(2), 112-123. doi:10.1080/17483107.2017.1297858

 

 

A Mindennapi Pszichológia
2020. február–márciusi számában
ezekről olvashat:

2020 február–március

  • Rugalmas gyereket akarjunk nevelni, ne tökéleteset!

    Hogyan lehet megőrizni és tudatosan fejleszteni a serdülők egyik szupererejét, a pszichológiai rugalmasságot? Hogyan kerülhetjük el, hogy célirányos gondolkodásunk túlzott merevségbe csapjon át, s megfosszon minket kreativitásunktól, humorunktól, az önfeledt élményektől – és nemritkán a lelki egészségünktől is? A PPKE BÉTA projektjének kamaszokról szóló cikksorozatának zárásaként ezekre a kérdésekre keressük a választ.

  • A társas elszigeteltség ezer arca: űrpszichológiai párhuzamok

    A magányosságot sokszor korunk népbetegségének címkézik, és egyre több írás szól arról, hogy tegyünk valamit ellene. Nem könnyű megfogalmazni, pontosan mi is ez, és miért szenvedünk tőle. A kutatók egyetérteni látszanak abban, hogy a magányosság szubjektív és negatív élmény, ami nagyrészt abból fakad, hogy az egyén szakadékot észlel társas kapcsolatainak vágyott és valóságos mennyisége és minősége között.

  • Virtuális valósággal a „fekete kutya” ellen

    A problémát kevésbé ismerő emberek többnyire úgy kezelik a depressziót, mintha az pusztán hangulati zavar lenne. „Szomorú? Vidítsuk fel!” – gondolják. Valójában azonban a depresszió betegség. Az örömre való képtelenség. A beteg tehát nem azért nem boldog, vidám, mert nem akar az lenni, hanem azért, mert abban az állapotában képtelen arra, hogy az legyen. Nem azért nem száll fel a boldogság hajójára, mert nem akar jegyet venni, hanem azért, mert nincs pénze jegyre.

  • Amikor a pszichológus házhoz megy – Tapasztalatok az online terápiáról

    A 21. században már szinte az egész életünket az online térben éljük – mégis még mindig sokan vonakodnak attól, hogy ha pszichológusról van szó, akkor is ezt a formát válasszák, hiszen úgy vélik, személyes kapcsolat nélkül nem lennének képesek megnyílni valakinek. Mindeközben egyre többen költöznek külföldre, ahol a várttal ellentétben a kerítés nem mindig van kolbászból, s a problémák idegenben sem mindig tűnnek el..

  • Rólam szól!(?) Ilyen vagyok!(?) - avagy miért hiszünk a horoszkópban?

    Érezte már úgy, hogy az aznapi horoszkóp vagy a szerencsesütiben rejlő üzenet egyenesen Önnek szól? Mintha az üdítőital kupakjában lévő mondat pontosan az aktuális élethelyzetére utalna? „A napokban próbálj meg jobban figyelni magadra!”. Esetleg megoldásokat ajánl munkahelyi problémáira: „A feszült munkahelyi légkörben kerüld a konfliktust a főnököddel!”. Ez biztosan nem lehet véletlen! – gondolhatjuk sokan.

ÉS MÉG: A valóságszelídítő – A főszerkesztő előszava • A pszichológia világa • Amivel egymásnak tartozunk • Miért csalnak a szociálpszichológusok? • Konfliktusok márpedig vannak – Valakinek meg kell mondania, mi hogy legyen… • Fájdalom és magányosság • Csendre ítélve • Miről szól a némaság? • Mit tesz velünk a stressz? – A krónikus stressz hatása idegrendszerünkre. • Nincs kudarc, csak újraértelmezett cél! • A sabbatical: lehetőség vagy veszély? Kongresszusok, konferenciák • A pszichológus válaszol

 

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

A csendtől való menekülés végül azt eredményezi, hogy elidegenedünk önmagunktól. Frázisokkal, népszerű szlogenekkel, idézetekkel töltjük meg azt az űrt, amit saját lelkünk nem-...

A folyamatos distresszt átélő gyermek túlérzékeny, impulzív, egocentrikus lesz, akit állandó vészreakciók, tehetetlen düh jellemeznek – olyan, mintha folyamatos...

A tartós stressz olyan „diszharmónia”, amelyben felborulnak a biológiai rendszereink - hormon- és immunrendszerünk egyszerűen „kicsúszik” az egészséges idegrendszeri...

Az angolul co-livingnek vagy co-housingnak nevezett megoldás lényege, hogy egy lakóközösség tagjai egy lakásban – vag

Próbálunk elaludni, és hirtelen nem tudunk másra gondolni, mint a legnagyobb baklövéseinkre.

Fedezzük fel az erősségeinket, ha még nem vagyunk ezek tudatában – az életünk derekán sem késő, soha nem késő.