Jelenlegi hely

Szívközelben a virtuális valóság (VR)

Lehetséges, hogy a szívműtéteket hamarosan robotok fogják végezni?

A szív az egyetlen olyan emberi szerv, amely konkrét fizikai megjelenésén kívül átvitt értelemben a lélek, az érzelmek székhelyéül is szolgál. Ezért aztán többszörösen is fontos, hogy egészséges legyen – mind fizikai, mind lelki értelemben. 

Nem csupán lelki szinten kell rendben tartanunk, nagyon fontos a testi karbantartás is. Mindenki számára fontos, hogy azok az emberek, akik mások szívének gondozására tették fel életüket, jól képzettek legyenek.

Talán sokan emlékeznek még az 1987-ben bemutatott Vérbeli hajsza című filmre. Ebben a főhőst olyan méretűre kicsinyítik, hogy be tudják fecskendezni egy ember szervezetébe. A fizikai belső világ lenyűgözően tárul a szemünk elé. Mennyivel könnyebb lenne az orvostanhallgatók dolga, ha így tanulhatnák az anatómiát! A szív felépítésének megismerése nehéz feladatot jelent a tanulók számára, tekintve, hogy többnyire kétdimenziós ábrák alapján kell elképzelniük a szerv szerkezetét... Mennyivel egyszerűbb dolguk lenne a tanároknak és diákoknak egyaránt, ha képesek lennének felnagyítani a szervet olyan méretűre, hogy bele tudjanak bújni, és belülről szemlélhetnék meg annak szerkezetét! Felejthetetlen, izgalmas világ tárulna ilyenkor a szemük elé, amit a későbbiekben is könnyen felidézhetnének, amikor – már a műtőasztal mellett állva – az élő szervvel kell dolgozniuk. A  Torontói Egyetemen 2018-ban 42 elsőéves orvostanhallgató bevonásával végeztek egy kísérletet. A hallgatók egy része  hagyományos módon, könyvek alapján ismerkedett a szív szerkezetével, a kísérleti csoport résztvevői pedig 30 percen keresztül, egy virtuális valóság program segítségével tanulmányozták a szervet. Az eredmények szerint a kísérleti csoport lényegesen jobban teljesített a tanulási folyamatot követő teszten.

Az orvos-beteg együttműködés is sok tekintetben javítható a virtuális valóság alkalmazásának segítségével – ez akár életet is menthet... A VR a műtéti beavatkozások során is hasznos módszernek bizonyul. A műtétet követő otthoni rehabilitációs program szintén könnyebbé, hatékonyabbá tehető a virtuális valóság alkalmazásának segítségével.

 

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2019. 1. számában olvasható

 

Irodalomjegyzék

Ding, Y., Abiri, A., Abiri, P., Li, S., Chang, C. C., Baek, K. I., . . . Hsiai, T. K. (2017). Integrating light-sheet imaging with virtual reality to recapitulate developmental cardiac mechanics. JCI Insight, 2(22). doi:10.1172/jci.insight.97180

Green, S. M., Mulukutla, S. R., & Elnicki, M. (2012). A proposed program for revising training in diagnostic and interventional cardiac catheterization using a didactic lecture series and virtual reality simulation. Med Teach, 34(6), 512-513. doi:10.3109/0142159X.2012.675099

Khanal, P., Vankipuram, A., Ashby, A., Vankipuram, M., Gupta, A., Drumm-Gurnee, D., . . . Smith, M. (2014). Collaborative virtual reality based advanced cardiac life support training simulator using virtual reality principles. J Biomed Inform, 51, 49-59. doi:10.1016/j.jbi.2014.04.005

Maresky, H. S., Oikonomou, A., Ali, I., Ditkofsky, N., Pakkal, M., & Ballyk, B. (2018). Virtual reality and cardiac anatomy: Exploring immersive three-dimensional cardiac imaging, a pilot study in undergraduate medical anatomy education. Clin Anat. doi:10.1002/ca.23292

Mosso-Vazquez, J. L., Gao, K., Wiederhold, B. K., & Wiederhold, M. D. (2014). Virtual reality for pain management in cardiac surgery. Cyberpsychol Behav Soc Netw, 17(6), 371-378. doi:10.1089/cyber.2014.0198

Valdis, M., Chu, M. W., Schlachta, C. M., & Kiaii, B. (2015). Validation of a Novel Virtual Reality Training Curriculum for Robotic Cardiac Surgery: A Randomized Trial. Innovations (Phila), 10(6), 383-388. doi:10.1097/IMI.0000000000000222

Vieira, A., Melo, C., Machado, J., & Gabriel, J. (2018). Virtual reality exercise on a home-based phase III cardiac rehabilitation program, effect on executive function, quality of life and depression, anxiety and stress: a randomized controlled trial. Disabil Rehabil Assist Technol, 13(2), 112-123. doi:10.1080/17483107.2017.1297858

 

 

A Mindennapi Pszichológia
2019. október–novemberi számában
ezekről olvashat:

2019 október–november

  • Mi kell ahhoz, hogy szépen írjon egy fiú?

    Ötezer ismétlést is igényelhet egy helytelenül elsajátított mozdulatsor kijavítása a kutatások szerint. Ennek ellenére alap-mozgásformákat egyáltalán nem, vagy nem szakértőktől tanulnak a gyerekek, illetve gyakran nincs elég idejük a tökéletesítésre. Serdülőkről szóló cikksorozatunkban most a finommozgások fejlődésével kapcsolatos praktikus tudnivalókat mutatjuk be: kiderül például, hogy miért írnak szebben a lányok, miként érdemes felkészülni egy zeneórára és mit ér egy edzés, ha fejben végezzük.

  • Éljünk az élet napos oldalán! Az életközépi válság újragondolása – 1.

    „Mi az életem értelme?”, „Mitől vagyok én hasznos ebben a világban?”, „Mit tettem le eddig az asztalra?” A választól függően akár 180 fokos fordulatot is vehet az életünk... A magunknak adott válaszok alapján vagy azt a következtetést vonjuk le, hogy úgy alakult az életünk, ahogy elvártuk, megálmodtuk vagy szerettük volna, vagy éppen nem. Ha a végső következtetés nem kedvező, akkor elégedetlenséget, elkeseredettséget, céltalanságot érezhetünk, melyek mentális, de akár fizikai problémákat is okozhatnak.

  • Elektromágneses túlérzékenység

    Az utóbbi időben növekszik az aggodalom a különféle technológiai újításokkal és az újabbnál újabb mesterséges anyagokkal kapcsolatban. Valószínűleg mindannyian jó pár ilyen aggályt fel tudnánk sorolni: az élelmiszeradalékok, a növényvédőszerek túlzott használata, vagy az antibiotikumoknak ellenálló baktériumok megjelenése. Ezek közé tartoznak az elektromágneses terekkel (vagy konkrétabban a mobiltelefonokkal, bázisállomásaikkal, a magasfeszültségű távvezetékekkel vagy a közeljövőben bevezetésre kerülő 5G hálózatokkal stb.) kapcsolatos félelmek.

  • A meggyőzés kiskapui

    A sématerápia célja az egészséges felnőtt mód megerősítése. Az ilyen felnőtt készségei: képes felismerni, elismerni, érvényesíteni, adaptívan kielégíteni alap érzelmi szükségleteit; képes mások szükségleteit is figyelembe venni, illetve saját szükségleteinek kielégítését hosszú távú céljai – vagy a másikkal való kölcsönösség fenntartása – érdekében késleltetni; önmagával, élményeivel szemben elfogadó, nehézségeit a közös emberi természet részének és nem másoktól elkülönítő vonásnak tartja. Kedvesen és együttérzéssel képes önmaga felé fordulni.

  • Ha eljön Damoklész...

    A gyógyult kifejezést csak azoknál a pácienseknél használják, akik elérkeztek az ötéves remisszió, azaz a betegség tünetmentességének mérföldkövéhez. Ha arról kérdeznénk őket, mi volt a legnehezebb számukra az elmúlt 5 év alatt, akkor szinte kivétel nélkül a kontrollvizsgálatokat kísérő szorongást említenék, vagy a daganat esetleges kiújulásával kapcsolatos rettegést.

ÉS MÉG: Polihisztor születik – A főszerkesztő előszava • A pszichológia világa • Komoly kapcsolatra férfi kerestetik...Isten rabságbanMiért nehéz megváltozni?Megbocsássunk-e az ellenünk vétkezőknek? • A tik, a jéghegy csúcsa – Tik-zavarok és társuló problémák gyermekkorban • „Együtt dolgozunk a családtagokkal” – A családterápia • A gyengék ereje – A kisebbségi befolyásolás pszichológiája • A magzat létrejötte és megmaradása: a természet csodájaMit mutat a pupilla? – avagy hogyan segíthet megérteni az emberi döntéshozatal sajátosságait? • „A fizetésemelésnek szaga van” – Beszélgetés Zólyomi Zsolttal • Kongresszusok, konferenciák • A pszichológus válaszol

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Egy férfitól – mióta világ a világ – azt várjuk el, hogy legyen olyan, akire támaszkodni lehet, aki szeretni tud, aki bátor és határozott.

Magadtól nem tudsz szabadulni! Akármi történik is: életed hátralévő napjait önmagaddal kell eltöltened, és ez nem választás kérdése.

Egyáltalán mit jelent megbocsátani? Vannak-e jóvátehetetlen vétkek, és ha igen, dolgunk-e megbocsátani értük?

A családterápia alapfeltevése, hogy a családon belül megjelenő érzelmi és viselkedési nehézség, tünet nemcsak az egyénhez tartozik, hanem a családi rendszer működésének zavarát...

Az „új felnőttkorhoz”, ahogyan Zuboff nevezi az ötvenen túli életszakaszt, nincsen térkép, útmutató, forgatókönyv. Az embereknek maguknak kell azt megtalálniuk.

A későbbi karrierre és az érzelmi életre egyaránt kihatással van – figyelmeztetett Dr. Pulay Attila.