Jelenlegi hely

Szívközelben a virtuális valóság (VR)

Lehetséges, hogy a szívműtéteket hamarosan robotok fogják végezni?

A szív az egyetlen olyan emberi szerv, amely konkrét fizikai megjelenésén kívül átvitt értelemben a lélek, az érzelmek székhelyéül is szolgál. Ezért aztán többszörösen is fontos, hogy egészséges legyen – mind fizikai, mind lelki értelemben. 

Nem csupán lelki szinten kell rendben tartanunk, nagyon fontos a testi karbantartás is. Mindenki számára fontos, hogy azok az emberek, akik mások szívének gondozására tették fel életüket, jól képzettek legyenek.

Talán sokan emlékeznek még az 1987-ben bemutatott Vérbeli hajsza című filmre. Ebben a főhőst olyan méretűre kicsinyítik, hogy be tudják fecskendezni egy ember szervezetébe. A fizikai belső világ lenyűgözően tárul a szemünk elé. Mennyivel könnyebb lenne az orvostanhallgatók dolga, ha így tanulhatnák az anatómiát! A szív felépítésének megismerése nehéz feladatot jelent a tanulók számára, tekintve, hogy többnyire kétdimenziós ábrák alapján kell elképzelniük a szerv szerkezetét... Mennyivel egyszerűbb dolguk lenne a tanároknak és diákoknak egyaránt, ha képesek lennének felnagyítani a szervet olyan méretűre, hogy bele tudjanak bújni, és belülről szemlélhetnék meg annak szerkezetét! Felejthetetlen, izgalmas világ tárulna ilyenkor a szemük elé, amit a későbbiekben is könnyen felidézhetnének, amikor – már a műtőasztal mellett állva – az élő szervvel kell dolgozniuk. A  Torontói Egyetemen 2018-ban 42 elsőéves orvostanhallgató bevonásával végeztek egy kísérletet. A hallgatók egy része  hagyományos módon, könyvek alapján ismerkedett a szív szerkezetével, a kísérleti csoport résztvevői pedig 30 percen keresztül, egy virtuális valóság program segítségével tanulmányozták a szervet. Az eredmények szerint a kísérleti csoport lényegesen jobban teljesített a tanulási folyamatot követő teszten.

Az orvos-beteg együttműködés is sok tekintetben javítható a virtuális valóság alkalmazásának segítségével – ez akár életet is menthet... A VR a műtéti beavatkozások során is hasznos módszernek bizonyul. A műtétet követő otthoni rehabilitációs program szintén könnyebbé, hatékonyabbá tehető a virtuális valóság alkalmazásának segítségével.

 

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2019. 1. számában olvasható

 

Irodalomjegyzék

Ding, Y., Abiri, A., Abiri, P., Li, S., Chang, C. C., Baek, K. I., . . . Hsiai, T. K. (2017). Integrating light-sheet imaging with virtual reality to recapitulate developmental cardiac mechanics. JCI Insight, 2(22). doi:10.1172/jci.insight.97180

Green, S. M., Mulukutla, S. R., & Elnicki, M. (2012). A proposed program for revising training in diagnostic and interventional cardiac catheterization using a didactic lecture series and virtual reality simulation. Med Teach, 34(6), 512-513. doi:10.3109/0142159X.2012.675099

Khanal, P., Vankipuram, A., Ashby, A., Vankipuram, M., Gupta, A., Drumm-Gurnee, D., . . . Smith, M. (2014). Collaborative virtual reality based advanced cardiac life support training simulator using virtual reality principles. J Biomed Inform, 51, 49-59. doi:10.1016/j.jbi.2014.04.005

Maresky, H. S., Oikonomou, A., Ali, I., Ditkofsky, N., Pakkal, M., & Ballyk, B. (2018). Virtual reality and cardiac anatomy: Exploring immersive three-dimensional cardiac imaging, a pilot study in undergraduate medical anatomy education. Clin Anat. doi:10.1002/ca.23292

Mosso-Vazquez, J. L., Gao, K., Wiederhold, B. K., & Wiederhold, M. D. (2014). Virtual reality for pain management in cardiac surgery. Cyberpsychol Behav Soc Netw, 17(6), 371-378. doi:10.1089/cyber.2014.0198

Valdis, M., Chu, M. W., Schlachta, C. M., & Kiaii, B. (2015). Validation of a Novel Virtual Reality Training Curriculum for Robotic Cardiac Surgery: A Randomized Trial. Innovations (Phila), 10(6), 383-388. doi:10.1097/IMI.0000000000000222

Vieira, A., Melo, C., Machado, J., & Gabriel, J. (2018). Virtual reality exercise on a home-based phase III cardiac rehabilitation program, effect on executive function, quality of life and depression, anxiety and stress: a randomized controlled trial. Disabil Rehabil Assist Technol, 13(2), 112-123. doi:10.1080/17483107.2017.1297858

 

 

A Mindennapi Pszichológia
2019 augusztus–szeptemberi számában
ezekről olvashat:

2019 augusztus–szeptember

  • Megértés vagy megbocsátás?

    A düh, a neheztelés, a felháborodás, illetve – ha mi magunk cselekedtünk helytelenül – a bűntudat azt jelzik, hogy a másikat (vagy magunkat) felelősnek tartjuk és hibáztatjuk az általa elkövetett rossz cselekedet miatt. Ezen érzelmek felfüggesztése, elhalványulása pedig azt mutatja, hogy a másikat részben vagy egészben felmentjük a felelősség alól.

  • Elmés gépek

    Ha a számítógép nem azt csinálja, amit szerettünk volna, vagy – utasításaink ellenére – egyáltalán nem csinál semmit, nehéz megállni, hogy ne veszekedjünk vele úgy, mint egy emberrel. Sokszor nem is vagyunk képesek rá, és feszülten beszélünk, sőt kiabálunk hozzá: „Miért nem csinálod?”, „Ne bosszants már!”, „Direkt csinálod velem?”. Mintha lennének hitei, vágyai, szándékai, és képes volna önálló döntéseket hozni – azaz lenne elméje.

  • Stressztűrésre berendezkedve

    Az ember számos – és sokféle – tudattalan stratégiát alkalmaz, amelyeknek a segítségével pszichés feszültségeit igyekszik csökkenteni, megszüntetni. Az én-védelem lehet „leépítő” és „felépítő” – vagyis az elhárító mechanizmusok lehetnek az alkalmazkodást nehezítők, akár meggátlóak is, és lehetnek adaptívak, a megküzdést segítők.

  • Sématerápia

    A sématerápia célja az egészséges felnőtt mód megerősítése. Az ilyen felnőtt készségei: képes felismerni, elismerni, érvényesíteni, adaptívan kielégíteni alap érzelmi szükségleteit; képes mások szükségleteit is figyelembe venni, illetve saját szükségleteinek kielégítését hosszú távú céljai – vagy a másikkal való kölcsönösség fenntartása – érdekében késleltetni; önmagával, élményeivel szemben elfogadó, nehézségeit a közös emberi természet részének és nem másoktól elkülönítő vonásnak tartja. Kedvesen és együttérzéssel képes önmaga felé fordulni.

  • „A nagy megvilágosodás szemfényvesztés”

    Ő az első ember, aki kenuval szelte át az Atlanti-óceánt, és az első magyar, aki az Antarktisz széléről indulva, elérte a Déli-sarkot. Van, hogy egyedül küzd, van, hogy csapatban, van, hogy fagyási sérülésektől béna a fél arca, és van, hogy addig üvölt a hullámokat szidva, míg teljesen elmegy a hangja. Én arra keresem Rakonczay Gábornál a választ, hogy mi történik pontosan az ember lelkében a semmi közepén, mitől lesz egy csapatból jó csapat…

ÉS MÉG: Kulcs-kérdés – A főszerkesztő előszava • A pszichológia világaAz önigazolásról – avagy azt hiszed, józan döntéseket hozol • „Brit tudósok bebizonyították” – A tudományos zsargon manipulatív technikái • Csavargók és otthonülők – a tanulás evolúciós ökológiája • Nem lusták, csak kialvatlanokMegbízható tanúk-e a gyermekek?Gyermekek, akik „kilógnak” a sorbólÉgi és földi utakSématerápiaBoldogságvásárAz agy öregedése – mit tehetünk szellemi frissességünk megőrzéséért? • Traumafeldolgozás művészetterápiávalEgyszerűen nem tudok tévedni • Kongresszusok, konferenciák • A pszichológus válaszol

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Akkoriban a dolgoknak még magától értetődő módon volt tétje, súlya, jelentése.

A mozgáskorlátozottak életét megnehezítő akadályoknak csak egy része fizikai jellegű, nagyon sokszor a többi ember hozzáállása jelenti az igazán súlyos problémát.

Az önigazolás, bármilyen meglepő, csodás dolgokat tarthat fent az életünkben, ám gyakran megrázó vagy förtelmes következményei lehetnek.

Örökmozgó gyermeke lomha tinédzserré vált, aki hétvégén délben kel, iskolaidőben pedig alig lehet reggelente kirimánkodni az ágyból? Higgye el, nem lusta ő, csak kialvatlan....

Ma már sokszorosan bizonyított tény, hogy a gyilkosok, sorozatgyilkosok előéletében gyakran szerepel a gyermekkori állatkínzás.

Közkeletű hiedelem, hogy egy kis tombolással, töréssel-zúzással le lehet vezetni az agresszivitást. Csakhogy – sajnos! – ez óriási tévedés.