Jelenlegi hely

Edukáció és „öngyógyítás” keringési betegségekben – visszakapott életévek

MIKROBIOMTÓL A KÖZPONTI IDEGRENDSZERIG Előadóinkról és a témákról – minden érdeklődőnek 8.
2019.március 9 szombat, Lurdy Ház, 10 órától 14.50-ig

Cikksorozatunkban bemutatjuk konferenciánk főbb témáit és előadóit – Prof. Dr. Kiss Róbert Gábor

Prof. Dr. Kiss Róbert Gábor

Belgyógyász, kardiológus, a belgyógyászati angiológia minősített orvosa.

Kiemelt kutatási területe: a vérrögképződés, a koszorúerek CT-vizsgálata és a mágneses rezonancia szívvizsgálat. 

Legfontosabb az egészség! – mondjuk, és közben azt gondoljuk: mekkora közhely! Viszont ha elveszítjük, már mindjárt másképp gondoljuk: mekkora igazság! 

Minden ember egészséges akar lenni, meg persze boldog is! Egyszerre szeretnénk mindkettőt, igaz, de egészség és boldogság mégsem tudnak egy időben célba érni. A boldogság türelmetlenebb, lobbanékonyabb, nem ismer kompromisszumokat – lemondást pláne nem. Sőt, sok esetben olyan eszközökkel tud csak érvényesülni (krónikus alváshiány, igénytelen táplálkozás, alkohol, elkapkodott kapcsolatok), amelyek az egészségre kifejezetten ártalmasak. Van itt jó megoldás? 

A konferenciára ide kattintva jelenetkezhet

Miben nyújt segítséget ebben a témakörben Dr. Kiss Róbert Gábor előadása?

A keringési betegeknek körülbelül 3 százaléka van tisztában betegsége súlyosságával, kezelési lehetőségeivel. Pedig ezek a betegségek nemcsak megelőzhetők, hanem sikeresen kezelhetők is.A kutatásoknak köszönhetően ma már rengeteg emberéletet tudnak megmenteni az orvosokAz elmúlt 20 év alatt legalább 5 évet javultak az életkilátások, ami igazán nagy eredmény. Igen ám! De hogy éljük le az “ajándékba kapott” éveket? Folyamatos szorongásban? Tétlenségre ítélve? Vagy visszanyert aktivitással? Mennyi múlik rajtunk és mennyi az orvoson?

Az előadásból azt is megtudhatjuk, hogy lehet boldogságra törekedve bátran élni az egészség veszélyeztetése nélkül, és azt is megtudhatjuk, hogy élhetünk szívbetegként jó életminőségben. Megtudhatjuk, milyen lehetőségeink vannak a teljesebb, örömtelibb életre.    

Kérdések, amelyekre az előadásból válaszokat kaphatunk:

  • Mi köze a gyerekkor egészségi állapotának a felnőttkori keringési betegségekhez?
  • Mi köze a szociális hálónak az infarktushoz?
  • Mi köze az iskolázottságnak és tájékozottságnak a keringési betegségek kialakulásához?
  • Mi köze az orvos-beteg kapcsolatnak a betegség kimeneteléhez?

Minden mindennel összefügg!

Az egészség és betegség jövője már a magzati életkorban körvonalazódik. Gyerekkorban „doktorosat” játszunk, kis „betegeinknek” elmondjuk jó tanácsainkat az életre: hogyan kell egészségesen enni, tisztálkodni, mennyit kell aludni stb. Az első kisiklások a serdülőkorban kezdődnek a tagadással. Fiatal felnőtt korunkban pedig elsodor a karrierépítés és a határidős kötelezettségek arzenálja, egyszóval nem az életmódunk kerül fókuszba. 

Előadónktól a felnőttkorban kialakuló betegségekben szerepet játszó korábbi életszakaszok jelentőségéről és a legkülönbözőbb, újnak mondható megelőzési programokról hallhatunk.

 „Egy olyan betegségnél, ahol a népesség fele érintett, igen komoly gondot kell fordítani az egészséges életre nevelésre”(dr. Kiss Róbert Gábor gondolatai a megelőzésről) 

Ez is érdekelhet

A terapeuta a pszichés zavarok szakértője, a kliens viszont a saját problémájának a szakembere, hiszen ő ismeri legjobban a saját nehézségeit...

Hiába teljesen egészséges valaki, ha a munkájában a „menedzserbetegségnek” is nevezett burnout veszélye fenyegeti, nála is könnyen kialakulhat szívbetegség.

Egy párkapcsolat kezdeti szakaszában ma nagyon gyakran nem látni sem a bizalmat, sem a türelmet, de még a nyugalmat sem. Úgy tűnik, ma nem lehet hinni a másiknak...

A kényszerek rengeteg időt és energiát vesznek el a gyermektől, emellett állandó feszültségben éli a mindennapjait, nem képes ellazulni, önfeledten játszani, mert a kényszer...

A család nőtagját erotizálhatja a súlygyarapodás kiváltása, hiszen jó étkeket tesz az asztalra, örömforráshoz juttatja párját.