Jelenlegi hely

A pszichés egyensúly szerepe a fiatalkori allergiás betegségekben

MIKROBIOMTÓL A KÖZPONTI IDEGRENDSZERIG Előadóinkról és a témákról – minden érdeklődőnek 6.
2019.március 9 szombat, Lurdy Ház, 10 órától 14.50-ig

Cikksorozatunkban bemutatjuk konferenciánk főbb témáit és előadóit – Dr. Mezei Györgyi PhD

Dr. Mezei Györgyi PhD

Gyermekgyógyász, allergológus, gyermek-pulmonológus. SE ÁOK I.sz. Gyermekgyógyászati Klinika

Kiemelt kutatási területe: gyerekkori allergiás légúti betegségek (allergiás nátha, asthma bronchiale), patológiai eltérések vizsgálata, rovarméreg-allergiák kutatása 

„Mi mindenre képes ez a gyerek! Elmegyek egy hétre nyaralni, és ő másnapra befullad! Múltkor is ezt „csinálta” velem. Ahogy hazaértem, jobban lett”.

Gyermekeknél a test és lélek „együttrezgése” könnyebben átlátható jelenség, mint a felnőttek pszichoszomatikája. Szülőként ezt gyakran megtapasztalhatjuk. 

Van-e rosszabb, szorongatóbb érzés a légszomjnál? Különösen akkor, ha ezt egy gyermeknek kell elszenvednie? A fulladás érzése jellemzően minden légúti allergiás-asthmás betegség egyik vezető tünete. Mit tehet a szülő azon kívül, hogy orvosi segítséget kér? A válasz roppant egyszerű: legyen ott a gyermeke mellett.  

Mert: a tünet ugyan a gyógyszertől múlik el – de igazi enyhülést csak a szülő adhat!

A konferenciára ide kattintva jelenetkezhet

Miben nyújt segítséget ebben a témakörben Dr. Mezei Györgyi előadása?

Az előadáson elhangzó ismeretek egyben lehetőséget adnak arra, hogy családi konfliktusaink mögé nézhessünk, elgondolkozzunk a saját gyermekünkkel való kapcsolatunkon, esetleg újraértékelhetjük aktuális tüneteinket vagy az arra alkalmazott terápiákat. Konkréttanácsokat kaphatunk, akár tippeket a gyógyszerbeadás megkönnyítésére – és még sok már praktikát ahhoz a hétköznapi élethez, amelyre egy krónikus légúti betegségben szenvedő gyermeknek és szüleinek szüksége van.   

Kérdések, amelyekre az előadásból válaszokat kaphatunk:

  • Mi köze az interperszonális kapcsolatoknak a tünethez?
  • Mi köze a szülői jelenlétnek a tünetek csökkenéséhez?
  • Mi köze a környezetváltozásnak a tünetek alakulásához?
  • Mi köze a pszichológiának az asthmához?  

Minden mindennel összefügg!

„Mitől vagyok rosszul”?  – kérdezzük orvosainktól. Nos, az allergiás betegségeknél legtöbb esetben konkrét válaszokat kaphatunk kérdéseinkre. Leggyakrabban ilyeneket: glutén- vagy laktózérzékenység, pollenallergia, gyógyszerérzékenység stb. Ezek az egyértelmű válaszok egyben meg is nyugtatnak. Tudjuk, mit kell elkerülnünk és már is jobban érezzük magunkat. A gyerekkori krónikus légúti betegségek viszont állandó gyógyszerszedésre ítélik a kicsiket. Ez már önmagában is kihívás – szülőnek, gyermeknek egyaránt.

Minden gyermekkori betegség esetén, így az asthmában is fontos, hogy ne alakítsunk ki a gyermekben betegségtudatot. Persze, ő megéli, hogy más a helyzete, mint „egészséges” kortársainak, de próbáljuk őt úgy irányítani, hogy a tartós gyógyszerei nem mások, mint segédeszközök a kiegyensúlyozott élethez – és ez ugyanígy érvényes a szülőre is. Ezekben a gyermekkori kórképekben a teljes terápiás támogatás a család mentális egészségének helyreállításával válhat csak teljessé.

„ A gyermek a testével beszél. A jó orvos nem csak a tüdő fölött hallgatózik.” (dr Mezei Györgyi gondolatai a betegségről)

Ez is érdekelhet

A 65 év felettiek táplálkozása külön odafigyelést igényel, fontos számukra a fehérjebevitel, a rendszeres folyadékfogyasztás.  Három, változatosan összeállított főétkezést...

Hiába teljesen egészséges valaki, ha a munkájában a „menedzserbetegségnek” is nevezett burnout veszélye fenyegeti, nála is könnyen kialakulhat szívbetegség.

Számos korábbi hiedelem  megdőlt, például, hogy ne együnk semmit este 8 után, vagy, hogy mindenképpen kell reggelizni, ennek ellenére aki vigyázni kíván a szívére, annak...

A másik ember szenvedése vagy a másikkal szembeni igazságtalanság nem nagyon érint meg mélyen. Látjuk ugyan a szenvedést, értjük az igazságtalanságot, de az első gondolatunk az...

Amikor vitatkozunk, szavaink a fegyvereink. A szavak erejével állítunk, bizonyítunk, kritizálunk, próbáljuk meggyőzni vitapartnerünket...

A szívroham gyanújával kórházba került betegeknél gyakran az derült ki, hogy a roham előtt düh vagy szorongás-epizód érte őket – a kiváltó okok között családi veszekedések,...