Jelenlegi hely

Stresszelek, ezért fáj a fejem… fáj a fejem, ezért stresszelek

A stressz továbbá fokozhatja a fejfájások gyakoriságát és intenzitását

A fejfájás világszerte elterjedt testi panasz – szinte mindannyian tapasztaljuk időnként, sokan azonban rendszeresen visszatérő változataival küzdenek. 

A fejfájások leggyakoribb formája a tipikusan a fej mindkét oldalán jelentkező, nyomó, szorító jellegű és enyhe-közepes erősségű fájdalommal járó tenziós fejfájás, ami a kutatások alapján 30-78 százalékban fordul elő. A másik leginkább gyakori (a WHO szerint minden hetedik felnőttet érintő) típus az általában féloldali, lüktető, görcsös és jellemzően heves fájdalommal járó migrén, amihez számos esetben hányinger vagy hányás, fényekre és/vagy hangokra való túlérzékenység is társul...

Kutatások szerint a stressz a tenziós fejfájás és a migrén közös, leggyakoribb kiváltó oka (triggere). Maga a fejfájás is stressz forrása lehet, ami végső soron ördögi kör kialakulásához vezethet: stressz hatására fejfájás alakul ki, ami aztán fokozza a stresszt, aminek újabb fejfájás lesz a következménye. Ennek „természetes” folyománya lehet az elkerülő viselkedés, amikor a fejfájásoktól szenvedő egyén megpróbálja elkerülni fejfájásának triggereit. Ugyanakkor ez nem feltétlenül jelent megoldást, hiszen a stressz nem (mindig) elkerülhető/bejósolható. A helyzetet súlyosbítja, hogy az elkerülés hosszabb távon hozzájárul a szociális aktivitás beszűküléséhez, a társas támogatás csökkenéséhez – ami pedig újabb stresszforrás. Ráadásul arra vonatkozó eredmények is vannak, hogy a stressz hirtelen csökkenése is triggere lehet a fejfájásnak; ennek tipikus példája a dolgos munkahét után, a hétvégi „leeresztéskor” jelentkező fájdalom. A stressz továbbá fokozhatja a fejfájások gyakoriságát és intenzitását, illetve hozzájárulhat a fejfájás krónikussá válásához – talán nem is szükséges kiemelni: mindezek a stressz további forrásai lehetnek... A szervezet válaszát a környezeti ingerekre az agy szabályozza –  folyamatosan döntést hoz arról, hogy az adott szituáció stresszesnek tekinthető-e vagy sem, igényli-e az erőforrások mobilizálását vagy sem.

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2019. 1. számában olvasható

A Mindennapi Pszichológia
2019 április–májusi számában
ezekről olvashat:

2019 április–május

  • „Átjössz dumálni? Úgy kivagyok…” – Együttes rumináció a baráti kapcsolatban

    A barátok közötti egyenrangú kapcsolatban kiemelt szerepet kap egymás kölcsönös segítése, támogatása – ennek egyik legfontosabb módja egymás problémáinak megvitatása, átbeszélése. A közeli kapcsolatok nyújtotta intimitás alapvető emberi szükséglet. Nem mindegy, hogy ez az intimitás egy baráti kapcsolatban min alapul: negatív érzéseket előhívó, szinte vég nélküli közös rágódáson, ami bár megszilárdítja a barátságot, de rosszabb hangulathoz vezet, vagy olyan önfeltáráson, ami szélsőségektől mentesen segíti a problémák kommunikációját.

  • Agyunk öregedése

    Vannak, akikben szorongást kelt a gondolat, hogy az időskorral olyan gyógyíthatatlan betegségek alakulhatnak ki, mint például az Alzheimer-kór; vagy a fizikai képességek olyan mértékben korlátozódhatnak, hogy még a sarki élelmiszerüzletbe is kihívás eljutni. Nyugtalanító lehet a közelgő elmúlás gondolata is. Mások szerint az öregedés egyértelmű jele a bosszantó lassulás, feledékenység, a jelentéktelennek tűnő problémák felnagyítása, a beszűkülés, a körülményeskedés. Ugyanakkor optimista, pozitív gondolatok is megfogalmazódnak az öregedéssel kapcsolatban…

  • Pszichodinamikus terápiák

    A köznyelvben gyakran használjuk ezeket a kifejezéseket: analizálom magamat, elfojtottam a vágyaimat, kivetítettem másokra valamit, a tudattalanom üzent nekem. De mit is jelentenek ezek a szófordulatok? Tudjuk, hogy valahonnan Freudtól és a pszichoanalízisből eredeztethetők – de vajon értjük-e pontosan a 21. században a pszichoanalitikus gondolkodás lényegi elemeit, és tudjuk-e használni azokat problémáink kezelésében? Van-e értelme a mai kor emberének pszichoanalízissel vagy pszichodinamikus terápiákkal foglalkozni?

  • Lehet-e a függőséget gyógyítani? Az addikciós zavarok terápiás kihívásai

    Rögtön az egyik legjelentősebb kérdés: motivált-e a kliens a változásra? Merthogy nemritkán tapasztaljuk azt, hogy bár az illető eljön a rendelésre, voltaképpen nem saját elhatározásából, hanem a környezeti nyomásnak eleget téve jelent meg. A függőség ugyanis Janus-arcú zavar: egyfelől elvesz az egyéntől (pl. kapcsolatokat, munkahelyet, fizikai és mentális egészséget), másfelől azonban jutalmazza is. Szorongást old, menekülési útvonalat biztosít számára, kielégíti pillanatnyi intimitás-szükségletét, vagy éppen izgalomban tartja, stimulálja.

  • „Az okos ember lavórba lógatja a lábát!”

    Elsőként kapják a történeteket az átélt kínzásokról, megerőszakolásról, brutális férjekről, menekülésről, félelemről, megaláztatásról. De nincs idő megemészteni a hallottakat, mert míg az egyik oldalukon mesél az események elszenvedője, a másik oldalon ott a terapeuta, aki várja a fordítást, hogy segíthessen. Anyanyelvi szintű nyelvtudás, kulturális-szociológiai ismeretek, problémamegoldó-és beleérző képesség, precizitás, és ütésálló mentális felkészültség. Ennyi kell, és az ember máris terápiás tolmács…

ÉS MÉG: Élmény fénytörésben – A főszerkesztő előszava • A pszichológia világa – Hírek • Egy kattintásra a boldogságMiért rágódunk?„Átjössz dumálni? Úgy kivagyok…” – Együttes rumináció a baráti kapcsolatban • Jó-e nekünk a nosztalgia?Tények és érzelmek a vitábanHiszem, ha mondomMiből lesz a felnőtt agy? – A serdülőkort nem átvészelni, hanem megérteni kell • Nem elrontották – így született. Az ADHDAgyunk öregedéseDepresszió vagy hormonbetegség? • A PSZICHOTERÁPIÁRÓL – MINDENKINEK • Pszichodinamikus terápiákA munka örömeVirtuális virtuózokLehet-e a függőséget gyógyítani? – 2. rész • „Az okos ember lavórba lógatja a lábát!” Neked főztem, egyél még! – A feeder, aki kórosan „zabáltat” • Kongresszusok, konferenciák • A pszichológus válaszol

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Amikor vitatkozunk, szavaink a fegyvereink. A szavak erejével állítunk, bizonyítunk, kritizálunk, próbáljuk meggyőzni vitapartnerünket...

A szívroham gyanújával kórházba került betegeknél gyakran az derült ki, hogy a roham előtt düh vagy szorongás-epizód érte őket – a kiváltó okok között családi veszekedések,...

Sokan hiszik, hogy a testmozgás csupán a karcsúságról, a kisportolt testről szól. Ez persze tévedés.

„Itt nem lehet hülyéskedni, mi félkatonai szervezet vagyunk” – mantrázzák némely cégnél a vezetők, aztán megpróbálkoz

Az optimista hozzáállás kétszer nagyobb esélyt jelent a szív- és érrendszeri egészségre – erősítették meg a mintegy 5100 önkéntes bevonásával végzett felmérésük alapján az...

Az iskolán belüli erőszak vagy zaklatás nagyon sok esetben fellelhető az  intézményekben, gyakran azonban mind a szülők, mind a pedagógusok alábecsülik a helyzet súlyosságát....