Jelenlegi hely

A lehetetlen illúziója

Egyáltalán nem idegen tőlünk, hogy elhiggyünk megmagyarázhatatlan – sokszor képtelennek tűnő – dolgokat

Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy „a mai felvilágosult világban” a racionalitás uralkodik, és a természeti törvényekkel nem magyarázható, vagy azoknak egyenesen ellentmondó jelenségekben, a csodákban való hit már csak a gyerekeknek való. Ha azonban egy kicsit belegondolunk, rögtön rájövünk, hogy erről szó sincs. Sőt: nem vagyunk egy kicsit túl hiszékenyek? 

Szinte mindannyiunknak van valamiféle kabalája, az észszerűséggel nem indokolható, szerencsehozó vagy balszerencsét elhárító szokása, babonás hite. Nagyon is emberi dolog ez, mondhatnánk, de valójában már állatoknál is megfigyelhető. B. F. Skinner klasszikus, lenyűgözően egyszerű kísérletében éhes galambokat tett ketrecbe, ahova egy automata mindentől függetlenül bizonyos időközönként bejuttatott egy darabka ennivalót. Egy idő után a galambok elkezdtek különös rituálékat kialakítani: az egyikük ismételten kétszer-háromszor körbefordult az óra járásával ellentétesen, a másik folyton bedugta a fejét a ketrec egyik sarkába, és volt olyan, amelyik jobbra-balra ingatta a fejét. A galambok babonásak lettek. Véletlenül éppen valamilyen mozgást végeztek, amikor megérkezett az ennivaló, és azt hitték, ezt a kellemes eseményt az ő viselkedésük idézte elő. Ezért rászoktak, hogy ismételgessék a szerencsét hozó magatartást, függetlenül attól, hogy semmilyen látható összefüggésben nem állt a táplálékkal. Ez lényegében ugyanaz, mint amikor a diák vizsgára indulva felveszi a szerencsezokniját, mert legutóbb, amikor ezt viselte, nagyon jó tételt húzott…

A bűvészek és illuzionisták több évszázados gyakorlat alapján jól tudják, hogyan lehet kihasználni az emberi észlelés hézagait, vakfoltjait. Annyira kifinomult ez a tudásanyag, hogy az utóbbi években a pszichológus kutatók is elkezdtek együttműködni a bűvészekkel. Azok a mozzanatok, amelyek miatt az emberek bedőlnek a trükköknek, sokat elárulnak agyunk működéséről... Az, hogy megtévesztenek-e minket a bűvésztrükkök, nem hiszékenység kérdése. Agyunk észlelő apparátusának sajátosságai miatt nagy valószínűséggel sikerül becsapni bennünket...

A bűvészmutatványok nyújtotta élmény egyik kulcsmozzanat az a pillanat, amikor megtörténik a csoda, amikor valami olyasmit látunk, ami ellentétes a várakozásainkkal, ami a fizika törvényei szerint – látszólag – lehetetlen. A széttépett papír újra egyben van, az érme eltűnt a pohár alól, a varázspálca virágcsokorrá változott. Ez nagy élmény: egy bűvész műsora alatt többször is tanúi leszünk annak, hogy valóra válik a lehetetlen. Igaz, csak egy pillanatig érezzük úgy, hogy fejre állt a valóság. A bűvésztrükkök legtöbbjének esetében senki nem hiszi, hogy valóban az történt, amit a bűvész láttatott; nincs ember, aki úgy gondolná, a csinos hölgyet valóban kettéfűrészelték...

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2019. 1. számában olvasható

Share

A Mindennapi Pszichológia
2020. február–márciusi számában
ezekről olvashat:

2020 február–március

  • Rugalmas gyereket akarjunk nevelni, ne tökéleteset!

    Hogyan lehet megőrizni és tudatosan fejleszteni a serdülők egyik szupererejét, a pszichológiai rugalmasságot? Hogyan kerülhetjük el, hogy célirányos gondolkodásunk túlzott merevségbe csapjon át, s megfosszon minket kreativitásunktól, humorunktól, az önfeledt élményektől – és nemritkán a lelki egészségünktől is? A PPKE BÉTA projektjének kamaszokról szóló cikksorozatának zárásaként ezekre a kérdésekre keressük a választ.

  • A társas elszigeteltség ezer arca: űrpszichológiai párhuzamok

    A magányosságot sokszor korunk népbetegségének címkézik, és egyre több írás szól arról, hogy tegyünk valamit ellene. Nem könnyű megfogalmazni, pontosan mi is ez, és miért szenvedünk tőle. A kutatók egyetérteni látszanak abban, hogy a magányosság szubjektív és negatív élmény, ami nagyrészt abból fakad, hogy az egyén szakadékot észlel társas kapcsolatainak vágyott és valóságos mennyisége és minősége között.

  • Virtuális valósággal a „fekete kutya” ellen

    A problémát kevésbé ismerő emberek többnyire úgy kezelik a depressziót, mintha az pusztán hangulati zavar lenne. „Szomorú? Vidítsuk fel!” – gondolják. Valójában azonban a depresszió betegség. Az örömre való képtelenség. A beteg tehát nem azért nem boldog, vidám, mert nem akar az lenni, hanem azért, mert abban az állapotában képtelen arra, hogy az legyen. Nem azért nem száll fel a boldogság hajójára, mert nem akar jegyet venni, hanem azért, mert nincs pénze jegyre.

  • Amikor a pszichológus házhoz megy – Tapasztalatok az online terápiáról

    A 21. században már szinte az egész életünket az online térben éljük – mégis még mindig sokan vonakodnak attól, hogy ha pszichológusról van szó, akkor is ezt a formát válasszák, hiszen úgy vélik, személyes kapcsolat nélkül nem lennének képesek megnyílni valakinek. Mindeközben egyre többen költöznek külföldre, ahol a várttal ellentétben a kerítés nem mindig van kolbászból, s a problémák idegenben sem mindig tűnnek el..

  • Rólam szól!(?) Ilyen vagyok!(?) - avagy miért hiszünk a horoszkópban?

    Érezte már úgy, hogy az aznapi horoszkóp vagy a szerencsesütiben rejlő üzenet egyenesen Önnek szól? Mintha az üdítőital kupakjában lévő mondat pontosan az aktuális élethelyzetére utalna? „A napokban próbálj meg jobban figyelni magadra!”. Esetleg megoldásokat ajánl munkahelyi problémáira: „A feszült munkahelyi légkörben kerüld a konfliktust a főnököddel!”. Ez biztosan nem lehet véletlen! – gondolhatjuk sokan.

ÉS MÉG: A valóságszelídítő – A főszerkesztő előszava • A pszichológia világa • Amivel egymásnak tartozunk • Miért csalnak a szociálpszichológusok? • Konfliktusok márpedig vannak – Valakinek meg kell mondania, mi hogy legyen… • Fájdalom és magányosság • Csendre ítélve • Miről szól a némaság? • Mit tesz velünk a stressz? – A krónikus stressz hatása idegrendszerünkre. • Nincs kudarc, csak újraértelmezett cél! • A sabbatical: lehetőség vagy veszély? Kongresszusok, konferenciák • A pszichológus válaszol

 

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

A vizsgálatok szerint a magányosság-érzés szoros kapcsolatban van a negatív érzelmek túlsúlyával, a depresszió kockáz

Felbátorodva az anonimitás adta lehetőségektől, egy teljesen más személyiséget öltenek magukra, nemritkán kitolva erkölcsi határaikat is.

Hogyan lehet eljutni a kudarctól a sikerig? Mi különbözteti meg az örök vesztesektől azokat, akik végül győzni tudtak?

Törvényszerű, hogy partnereinket saját belső rendezettségünknek, integráltságunk fokának megfelelően választjuk – nincs ezzel másképp a nárcisztikus ember sem.

A boldogság egyik kulcsa  az, hogy a negatív életesemények felismerése mellett legyünk érzékenyek a pozitívokra is!

Életünk során rengeteg szócsatát vívunk - s a vita igenis produktív tud lenni, nemcsak a feszültség levezetése céljából.