Jelenlegi hely

A lehetetlen illúziója

Egyáltalán nem idegen tőlünk, hogy elhiggyünk megmagyarázhatatlan – sokszor képtelennek tűnő – dolgokat

Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy „a mai felvilágosult világban” a racionalitás uralkodik, és a természeti törvényekkel nem magyarázható, vagy azoknak egyenesen ellentmondó jelenségekben, a csodákban való hit már csak a gyerekeknek való. Ha azonban egy kicsit belegondolunk, rögtön rájövünk, hogy erről szó sincs. Sőt: nem vagyunk egy kicsit túl hiszékenyek? 

Szinte mindannyiunknak van valamiféle kabalája, az észszerűséggel nem indokolható, szerencsehozó vagy balszerencsét elhárító szokása, babonás hite. Nagyon is emberi dolog ez, mondhatnánk, de valójában már állatoknál is megfigyelhető. B. F. Skinner klasszikus, lenyűgözően egyszerű kísérletében éhes galambokat tett ketrecbe, ahova egy automata mindentől függetlenül bizonyos időközönként bejuttatott egy darabka ennivalót. Egy idő után a galambok elkezdtek különös rituálékat kialakítani: az egyikük ismételten kétszer-háromszor körbefordult az óra járásával ellentétesen, a másik folyton bedugta a fejét a ketrec egyik sarkába, és volt olyan, amelyik jobbra-balra ingatta a fejét. A galambok babonásak lettek. Véletlenül éppen valamilyen mozgást végeztek, amikor megérkezett az ennivaló, és azt hitték, ezt a kellemes eseményt az ő viselkedésük idézte elő. Ezért rászoktak, hogy ismételgessék a szerencsét hozó magatartást, függetlenül attól, hogy semmilyen látható összefüggésben nem állt a táplálékkal. Ez lényegében ugyanaz, mint amikor a diák vizsgára indulva felveszi a szerencsezokniját, mert legutóbb, amikor ezt viselte, nagyon jó tételt húzott…

A bűvészek és illuzionisták több évszázados gyakorlat alapján jól tudják, hogyan lehet kihasználni az emberi észlelés hézagait, vakfoltjait. Annyira kifinomult ez a tudásanyag, hogy az utóbbi években a pszichológus kutatók is elkezdtek együttműködni a bűvészekkel. Azok a mozzanatok, amelyek miatt az emberek bedőlnek a trükköknek, sokat elárulnak agyunk működéséről... Az, hogy megtévesztenek-e minket a bűvésztrükkök, nem hiszékenység kérdése. Agyunk észlelő apparátusának sajátosságai miatt nagy valószínűséggel sikerül becsapni bennünket...

A bűvészmutatványok nyújtotta élmény egyik kulcsmozzanat az a pillanat, amikor megtörténik a csoda, amikor valami olyasmit látunk, ami ellentétes a várakozásainkkal, ami a fizika törvényei szerint – látszólag – lehetetlen. A széttépett papír újra egyben van, az érme eltűnt a pohár alól, a varázspálca virágcsokorrá változott. Ez nagy élmény: egy bűvész műsora alatt többször is tanúi leszünk annak, hogy valóra válik a lehetetlen. Igaz, csak egy pillanatig érezzük úgy, hogy fejre állt a valóság. A bűvésztrükkök legtöbbjének esetében senki nem hiszi, hogy valóban az történt, amit a bűvész láttatott; nincs ember, aki úgy gondolná, a csinos hölgyet valóban kettéfűrészelték...

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2019. 1. számában olvasható

A Mindennapi Pszichológia
2019 február–márciusi számában
ezekről olvashat:

2019 február–március

  • Káosz a nevelési elvekben

    Elgondolkodtató, hogy napjainkban mennyire eszköztelenek a szülők a gyereknevelésben. Modern társadalmunkban már jó ideje nem kapnak előregyártott értékrendszert, a régi elvekben pedig már nem hisznek. Sokan a zsigereikben érzik, gyerekként mennyit szenvedtek a főként megfélemlítésre és az érzések elnyomására építő nevelés miatt. Meg is fogadták, hogy ők ilyet soha! A kiélezett konfliktushelyzetek és az eszköztelenség azonban mégis oda vezet, hogy minden fogadalmuk ellenére a régi módszerhez folyamodnak.

  • Függetlenség – mindenekfelett

    A túlhangsúlyozottan független ember gyakran nem is a közelségtől való félelem miatt szenved, hiszen ezeket a helyzeteket aktívan elkerüli. Nem szívesen ígérkezik el például előre egyezetetett baráti találkozókra vagy randira, szereti az utolsó pillanatig fenntartani, mikor tud menni – azzal, ha elígérkezne, csorbulna függetlenség-érzése. Sokszor a munkára hivatkozik és így is éli meg: „nem tudom, mikor végzek”. Ha elköteleződne, a saját feladatait kellene a találkozóhoz igazítani, és ezen a ponton élné meg, hogy szabadsága korlátozott

  • Ártalmas környezet vagy ártalmas gondolat? – Vitatott környezeti betegségek

    Létezik a környezeti faktorokhoz kapcsolt panaszoknak egy olyan csoportja, amelyek esetében tudományosan nem elfogadott az ok-okozati összefüggés, a páciensek azonban mégis meg vannak győződve arról, hogy kínzó tüneteik, megromlott egészségi állapotuk mögött a modern, urbánus környezet valamely eleme áll: az elektromágneses terek, egyes illatos/kellemetlen szagok (pl. parfümök, tisztítószerek, friss papír), a mindennapos zaj (pl. a légkondicionáló berregése, a papír zizegése) vagy bizonyos épületekben való tartózkodás.

  • Hogyan éljük túl a munkahelyi terrort?

    A munkahely világa éppen olyan színpad, mint az élet összes más területe. Mindenki színész, aki illúziót kelt, és egyben néző is, aki mások és a saját(!) előadását vagy annak egy részét figyeli – és olykor elhiszi. E színházban a bántó hangvétel, a mentális terror is a „művészi kelléktár” része. Mi áll az arrogancia hátterében? Hogyan lehetünk védettek az elszabadult vezető lélektani ámokfutásával szemben?

  • Karmaváltás – egyedül 3 gyerekkel és az autizmussal Indiában

    A nyáron váratlanul, mesébe illő módon, adódott egy lehetőségünk, hogy egy jó hírű indiai Guru, mint második fehér pácienseket, fogadná az autizmussal élő gyermekeimet és vállalja, hogy meggyógyítja őket... Az autizmus és az értelmi fogyatékosság nem betegségek, ezért nem is gyógyíthatók. A Guru mégis azt mondja, tud segíteni. Megváltoztatja a karmájukat… Hív India. Az új életet, az új jövőt választom. Megér egy évet az életemből, még ha életem legnehezebb éve is lesz, hogy jobb jövője lehet a gyerekeimnek… Nem állítom, hogy nem félek. De erősebb az az érzés, hogy mennem kell…

ÉS MÉG: A piros vödör – A főszerkesztő előszava  A pszichológia világa  Tudom, mit tudsz – avagy a csecsemők tudatelméleti képességei • Teljesítményszorongás  Te hogyan szakítasz? Eltűnés, jegelés, kispadoztatás  Miben segíthetnek a cuki nyuszik?Stresszelek, ezért fáj a fejem… fáj a fejem, ezért stresszelek  Szívközelben a virtuális valóság (VR)  Mítoszok és tévhitek az öngyilkosságról  Lehet-e a függőséget gyógyítani? Függőség és társadalom  „Legyőzni a másikat nagyon könnyű – meggyőzni sokkal nehezebb” • A lehetetlen illúziója Kongresszusok, konferenciákA pszichológus válaszol

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Lehetséges, hogy az elégedett kolbásztöltő boldogabb, mint az állandóan nyughatatlan önmegvalósító-alkotó ember?

Nem jön se elbocsátó szép üzenet, sem elköszönés, sem magyarázat...

A kisgyermekek legfontosabb motivációja nem belülről jön, hanem kívülről: ők elsősorban nem maguknak, hanem a szüleiknek akarnak megfelelni.

Talán vannak, akik számára úgy tűnik, hogy a futás sokkal egyszerűbb dolog, mint egy művészeti alkotást létrehozni,

Az emberi életet régebben jellemző „nagyszabású hullámhegyekből és -völgyekből alig észlelhető fodrozódás” lett.

A jó hír, hogy gondolkodásunk mintázatai is módosíthatók, és meg lehet állítani a negatív belső beszédet.