Jelenlegi hely

Függés és függetlenség

A függő ember jellemzően nem vagy alig képes egyedül lenni

A párom szerint túlságosan kötődöm hozzá, azt mondja, ne akarjak ilyen sokat vele lenni, beszélgetni, ahogy ő mondja, rajta lógni. Nekem viszont kevés, amennyit ő szeretne velem lenni... Lehetséges, hogy társfüggő vagyok?

Szerző: 

Sokszor találkozunk ilyesfajta sommás kérdéssel a hétköznapi életben vagy a terápia során. Mivel a társfüggésről, pontosabban kapcsolatfüggőségről gyakran olvashatunk, sokan felismerik önmagukban vagy a másik emberben ezt a problémát – de azért olyan is van, amikor tévesen gondoljuk ezt! Bizonyos mértékig az igény, hogy együtt legyünk a számunkra fontos személlyel, hogy odafigyeljünk a véleményére, és visszajelzéseket kérjünk, az egészséges, biztonságos kötődés velejárói is. Ez azonban sok lehet egy olyan partner vagy barát számára, aki bár érzelmileg szorosabb kapcsolatra vágyna, mégis vegyes érzelmekkel éli meg a közelséget, rövid idő alatt kényelmetlenné, sőt teherré válik számára. Egy kapcsolatban tehát nemcsak a társfüggés okozhat problémát, hanem ennek ellentéte is...

A lelkileg egészséges felnőttet a szeretetre és munkára való képesség mellett az is jellemzi, hogy önmagáról kiérlelt és stabil képet tud alkotni, melyet nem ír felül azonnal mások véleménye. A számára fontos személyekről – és főként a velük való kapcsolatának milyenségéről is – sziklaszilárd belső képe van, ami nem kezd szertefoszlani vagy átalakulni pusztán azért, mert néhány órát vagy napot egymástól távol töltenek...

Az egészséges önálló működéshez hozzátartozik az önmagunkról való gondoskodás képessége is – mindez azonban nem egyenlő a túlhangsúlyozott függetlenséggel, a fontos személyektől, például a szülőktől vagy a partnertől való merev elzárkózással. A lelkileg egészséges – vagy másképp fogalmazva a biztonságosan kötődő – embereknek is szükségük van másokra, a kapcsolatban átélt empátiára és megerősítésre. Egészen másképp öntjük szavakba érzéseinket, gondolatainkat, ha egy bennünket elfogadó embernek beszélünk róluk, mint ha kizárólag saját magunk számára próbáljuk ezeket megfogalmazni. Egy barát vagy társ hitelesítheti érzéseinket, megnyugtató, hogy nem vagyunk egyedül. Sőt, azzal is szembesíthet, ha esetleg túlságosan beleszippantódunk és megrekedünk szubjektív érzéseink vagy gondolataink csapdájában, ha mindent csak egy nézőpontból tudunk látni...

Kapcsolataink szorossága, másoktól való közelség-távolság igényünk egyéni jellemzőnk, mely két végpont között helyezkedik el. Az egyik a mindig szoros, szimbiotikus közelségre való vágy a másik fontos személlyel, soha el nem távolodni tőle – ez a függés. A túlsó véglet pedig a távolságtartás, a túlhangsúlyozott függetlenség. Míg a függő ember jellemzően nem vagy alig képes egyedül lenni, a túlhangsúlyozott független számára ennek ellentéte, azaz a másokkal való együttlét, közelség megterhelő és kerülendő. Mindkét véglet könnyen konfliktusok, feszültségek forrásává válik...

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2018. 6. számában olvasható

A Mindennapi Pszichológia
2019. október–novemberi számában
ezekről olvashat:

2019 október–november

  • Mi kell ahhoz, hogy szépen írjon egy fiú?

    Ötezer ismétlést is igényelhet egy helytelenül elsajátított mozdulatsor kijavítása a kutatások szerint. Ennek ellenére alap-mozgásformákat egyáltalán nem, vagy nem szakértőktől tanulnak a gyerekek, illetve gyakran nincs elég idejük a tökéletesítésre. Serdülőkről szóló cikksorozatunkban most a finommozgások fejlődésével kapcsolatos praktikus tudnivalókat mutatjuk be: kiderül például, hogy miért írnak szebben a lányok, miként érdemes felkészülni egy zeneórára és mit ér egy edzés, ha fejben végezzük.

  • Éljünk az élet napos oldalán! Az életközépi válság újragondolása – 1.

    „Mi az életem értelme?”, „Mitől vagyok én hasznos ebben a világban?”, „Mit tettem le eddig az asztalra?” A választól függően akár 180 fokos fordulatot is vehet az életünk... A magunknak adott válaszok alapján vagy azt a következtetést vonjuk le, hogy úgy alakult az életünk, ahogy elvártuk, megálmodtuk vagy szerettük volna, vagy éppen nem. Ha a végső következtetés nem kedvező, akkor elégedetlenséget, elkeseredettséget, céltalanságot érezhetünk, melyek mentális, de akár fizikai problémákat is okozhatnak.

  • Elektromágneses túlérzékenység

    Az utóbbi időben növekszik az aggodalom a különféle technológiai újításokkal és az újabbnál újabb mesterséges anyagokkal kapcsolatban. Valószínűleg mindannyian jó pár ilyen aggályt fel tudnánk sorolni: az élelmiszeradalékok, a növényvédőszerek túlzott használata, vagy az antibiotikumoknak ellenálló baktériumok megjelenése. Ezek közé tartoznak az elektromágneses terekkel (vagy konkrétabban a mobiltelefonokkal, bázisállomásaikkal, a magasfeszültségű távvezetékekkel vagy a közeljövőben bevezetésre kerülő 5G hálózatokkal stb.) kapcsolatos félelmek.

  • A meggyőzés kiskapui

    A sématerápia célja az egészséges felnőtt mód megerősítése. Az ilyen felnőtt készségei: képes felismerni, elismerni, érvényesíteni, adaptívan kielégíteni alap érzelmi szükségleteit; képes mások szükségleteit is figyelembe venni, illetve saját szükségleteinek kielégítését hosszú távú céljai – vagy a másikkal való kölcsönösség fenntartása – érdekében késleltetni; önmagával, élményeivel szemben elfogadó, nehézségeit a közös emberi természet részének és nem másoktól elkülönítő vonásnak tartja. Kedvesen és együttérzéssel képes önmaga felé fordulni.

  • Ha eljön Damoklész...

    A gyógyult kifejezést csak azoknál a pácienseknél használják, akik elérkeztek az ötéves remisszió, azaz a betegség tünetmentességének mérföldkövéhez. Ha arról kérdeznénk őket, mi volt a legnehezebb számukra az elmúlt 5 év alatt, akkor szinte kivétel nélkül a kontrollvizsgálatokat kísérő szorongást említenék, vagy a daganat esetleges kiújulásával kapcsolatos rettegést.

ÉS MÉG: Polihisztor születik – A főszerkesztő előszava • A pszichológia világa • Komoly kapcsolatra férfi kerestetik...Isten rabságbanMiért nehéz megváltozni?Megbocsássunk-e az ellenünk vétkezőknek? • A tik, a jéghegy csúcsa – Tik-zavarok és társuló problémák gyermekkorban • „Együtt dolgozunk a családtagokkal” – A családterápia • A gyengék ereje – A kisebbségi befolyásolás pszichológiája • A magzat létrejötte és megmaradása: a természet csodájaMit mutat a pupilla? – avagy hogyan segíthet megérteni az emberi döntéshozatal sajátosságait? • „A fizetésemelésnek szaga van” – Beszélgetés Zólyomi Zsolttal • Kongresszusok, konferenciák • A pszichológus válaszol

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Magadtól nem tudsz szabadulni! Akármi történik is: életed hátralévő napjait önmagaddal kell eltöltened, és ez nem választás kérdése.

Az „új felnőttkorhoz”, ahogyan Zuboff nevezi az ötvenen túli életszakaszt, nincsen térkép, útmutató, forgatókönyv. Az embereknek maguknak kell azt megtalálniuk.

A tartósan nagy pocak mögé többnyire vastag zsírréteget képzelünk el. Pedig van ott más is: vizenyő, vastag kötőszövet és a kitágult belek halmaza. Vissza lehet fordítani ezt a...

Az önigazolás, bármilyen meglepő, csodás dolgokat tarthat fent az életünkben, ám gyakran megrázó vagy förtelmes következményei lehetnek.

Közkeletű hiedelem, hogy egy kis tombolással, töréssel-zúzással le lehet vezetni az agresszivitást. Csakhogy – sajnos! – ez óriási tévedés.

Miért kell újra és újra megrágni valamit, miért tépelődünk, miért rugózunk elmúlt dolgokon?