Jelenlegi hely

A játék szabaddá tesz

Mi lehet a pszichológus tanácsa? Életkortól függetlenül merjünk játszani!

A játék olyannyira természetes velejárója az életünknek, hogy ritkán gondolkodunk el gazdagságán és mélységein – pedig csodálatos birodalomra látunk rá, ha górcső alá vesszük! 

Ki és miért játszik?

Nemcsak a gyermekek, minden ember játszik – életkortól, fizikai és mentális korlátoktól függetlenül. Lehet, hogy különböző módokon, de mindenki játszik. És az állatok is, nemcsak az emberek. Amikor pedig felidézzük, hogy életünk során kivel, kikkel és hogyan játszottunk, azonnal kiderül, hogy játszani lehet emberekkel, állatokkal, tárgyakkal; kettesben, csoportosan, de akár egyedül is; szabadban vagy zárt helyen, sőt a virtuális térben vagy „fejben” is.

Mire jó élettani szempontból?

Kimutatott tény, hogy az emlősök aktív éber szabadidejük 10-50 százalékát töltik játékkal, a fiatal egyedeknél pedig ez az arány akár 90% is lehet! Mi lehet az oka a játék ilyen mértékű evolúciós diadalának? Grastyán arra a következtetésre jutott, hogy a játéknak ugyan nincs közvetlen létfenntartó vagy fajfenntartó funkciója (így evolúciós alkalmazkodási szempontból fölöslegesnek tűnhet), azonban fontos szerepe van aktivációs szintünk szabályozásban, és azon keresztül egyfajta öröm-érzés, azaz pozitív érzelmi állapot generálásában. Szerinte a feszült és oldott állapot közötti optimális élményünket igyekszünk beállítani, amikor játszunk. Ha a feszültség túl nagy, azt játékkal is csillapíthatjuk; ha pedig túl kicsi, akkor azt lehet játékkal is emelni. Játékra tehát az motivál bennünket, hogy általa – fiziológiai mechanizmusok révén – szabadon alakíthatjuk az energia-szintünket, ráadásul öröm-érzést idézünk elő magunknak. Önmagunknak állítunk nehézséget, amelynek leküzdése boldoggá tesz bennünket. Grastyán érvelésében kiemelt szerepe van annak, hogy a játékra motiváltak vagyunk, de annak is, hogy szabadon választjuk a játékot. Ma már fontos azt a kérdést is feltennünk, hogy mitől fordulhat át bizonyos játékok esetében ez a szabadság kényszerítő erőbe – gondoljunk csak a már addikciónak számító veszélyes játékszenvedélyekre…

A személyiségkutató Kulcsár Zsuzsanna szerint a játékos viselkedés – neurofiziológiai mechanizmusok révén – nemcsak a saját feszültségi szintünket képes szabályozni, hanem társas interakcióinkat is. Az interaktív játék ugyanis barátságos együttlétet segít létrehozni, olyan kémiai anyagok fölszabadítása révén, amelyek gátolják a destruktív agressziót. Kulcsár ezért a játék fő szerepét abban látta, hogy a magas szintű önszabályozás (kontroll és önkontroll) sajátítható el és gyakorolható általa. 

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2018. 5. számában olvasható

A Mindennapi Pszichológia
2019. december – 2020. januári számában
ezekről olvashat:

2019 december – 2020 január

  • Tudnak-e a gépek szeretni?

    A szeretetre való képesség az ember lehetősége, melynek valóra váltása a felnövekvés társas környezetétől, a szülő-gyermek kapcsolatban megtapasztalt szeretetteljes élményektől függ. Bármilyen bonyolult és sokoldalú is legyen a mesterséges intelligencia, érzésekre nem lesz programozható, mivel nem áll mögötte az autonóm életvezetést lehetővé tevő testi és szellemi erők fejlődéstörténete. Nincs benne semmi, ami az emberi érzések két nagy erőforrását, a szexualitást és az agressziót hordozná. A gépek nem szoronganak, nem félnek, nem remélnek.

  • Megalkuvás és megátalkodottság között

    Mire jó egy kompromisszum? Arra, hogy eláruljam a vágyaimat? Vagy arra, hogy igazodva a valósághoz, megvalósítsam belőlük legalább azt, ami megvalósítható? A kompromisszum során vajon lemondok önmagamról? Igazodom másokhoz? Vagy egyensúlyt teremtek az éppen adott helyzetben? Hogyan kell jó kompromisszumokat kötni?

  • Kudarc és siker között

    Mindannyian tudunk olyan emberekről, vállalkozásokról, politikai szervezetekről, akik, illetve amelyek sorozatos kudarcok után végleg elbuktak – vagy éppen sikert arattak. Hogyan lehet eljutni a kudarctól a sikerig? Mi különbözteti meg az örök vesztesektől azokat, akik végül győzni tudtak?

  • E-mail zűrzavar: miért nem értjük egymást?

    Valószínűleg sokan ismerik azt a frusztráló érzést, amikor a világosan és szabatosan megfogalmazott e-mailjükre értelmetlen – vagy a tárgytól teljesen eltérő – választ kapnak. Ugyanígy sokaknak ismert az a helyzet, amikor egy beérkező e-mail fölött töprengve próbálják kitalálni, vajon mit is akart mondani a levél szerzője. Az e-mailek írói és fogadói aztán szerepet cserélve bosszankodnak a másikon, aki nem tud értelmesen fogalmazni, vagy nem képes felfogni a legegyszerűbb dolgokat sem.

  • Pszichoterápia és önsegítés integrációja a Minnesota-rendszerű terápiákban

    A Minnesota-rendszerű terápia a pszichológiai terápiák önálló úton járó, kissé deviáns fivére. Elválaszthatatlan az Anonim Alkoholisták és a mintájukra kialakuló egyéb 12 lépéses csoportok szellemiségétől és gyakorlatától... A Minnesota-program a pácienseknek azon körével foglalkozik, akiknél az érzelem- és feszültségkezelés elégtelen volta szenvedélybetegségbe, addikcióba torkollott.

ÉS MÉG: Pedig a stratégiám tökéletes volt… – A főszerkesztő előszava • A pszichológia világa • Boldogságkereső • Az önismeret ára • A sikeres tárgyalás nem a tárgyalóasztalnál kezdődik • Kell-e különórára járnia, ha nem akar? • Mindennapi életünk a tik árnyékában – Egy Tourette-szindrómás kisfiú édesanyjának beszámolója • „Találd ki, mire vágyom” – Egy nárcisztikus párkapcsolata • Éljünk az élet napos oldalán! – Az életközépi válság újragondolása 2. • Érvényes-e még ma is az idősek bölcsessége? • Életközépi karrierváltás: tényleg létezik?• Ami a színfalak mögött zajlik – a krónikus stressz rejtelmei • A bosszú • „A testképet illetően nincs realitás!” – Beszélgetés dr. Juhász Péterrel • Kongresszusok, konferenciák • A pszichológus válaszol

 

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

„Felnőttkorodban majd hálás leszel nekem ezért” – hangzik gyakran a válasz, amikor a serdülő kiböki, hogy nem szeretne zeneórára, edzésre vagy különtanárhoz járni.

Van egy kiskamasz gyermeke, akinek folyton kiesnek a kezéből a dolgok és a legértékesebb tárgyakat is képes leverni a lakásban? Higgye el, nem azért csinálja, mert nem hallgat...

A Tourette-zavar (TZ) – vagy korábbi nevén Tourette-szindróma – egy tünetegyüttes, mely spektrumzavarnak tekinthető, és melynek központi tünete az akaratlan hangadás vagy...

Milyen intézkedést várnak el egy jó vezetőtől a csecsemők? A kérdés abszurdnak tűnik, ám egy most végzett kutatásból kiderül, hogy egyáltalán nem az!

Honnan tudhatja a kisgyermekét nevelő friss szülőpár, mi számít „normális” viselkedésnek a gyereknél?

Örökmozgó gyermeke lomha tinédzserré vált, aki hétvégén délben kel, iskolaidőben pedig alig lehet reggelente kirimánkodni az ágyból? Higgye el, nem lusta ő, csak kialvatlan....