Jelenlegi hely

Mit tesz velünk a szerelem?

Az egybeolvadással a szerelmesek átérezhetik a mindenhatóság, az omnipotencia érzését. A szerelem egy különleges, átlagtól eltérő állapot, de kórosnak nem tekinthető

Szerelem… A legtöbb ember átélte, tudja, mit jelent, de mégsem könnyű pontosan meghatározni. 

A probléma már a szerelem és a szeretet elkülönítésénél kezdődik, hiszen a legtöbb világnyelven általában csak egy szó létezik a két jelenségre: love, Liebe, amour, amore, ljubov. A magyar egyértelműen különbséget tesz a két érzés között – de vajon így van ez neurobiológiailag is? Az alábbiakban körbejárjuk az agy szerelmi állapotban megfigyelhető kémiai változásait, a különböző agyi területek aktivitásának változásait, majd a szerelmi állapot jellemzőit összehasonlítjuk egyes pszichiátriai kórképekben megjelenő tünetegyüttesekkel – kiemelve a hasonlóságokat. Mielőtt itt bárki abbahagyná az olvasást, leszögezzük, hogy a szerelem nem betegség, de kétségtelenül egy módosult tudatállapot, annak minden szépségével és nehézségével együtt. 

Mi a szerelem? Hatfield és Rapson definíciója szerint a szerelem intenzív vágyakozás arra, hogy az ember egybeolvadjon a másikkal, feloldódjon a másikban... Természetesen a szerelemhez szorosan hozzátartozik a szexuális vágy is, de ennél még jellemzőbb, hogy mindent ural a másik iránti vágy. Persze nem minden szexuális vágy jelent szerelmet, de minden szerelemhez kötődik szexuális vágy. Ez még az ún. plátói szerelmekre is igaz, ahol ugyan meglenne a vágy, de elfojtódik, mivel nem kölcsönös érzésről van szó. Bizonyos mértékig tehát elhatározásunk függvénye, hogy miképpen reagálunk a szerelem élményére – megjelenése azonban akaratunktól független... Vizsgálatokkal kimutatták – amint ezt a szerelmesek környezetében élők gyakran megfigyelhetik –, hogy a szenvedélyes szerelem állapotában az ítéletalkotásért, a realitáskontrollért és a kritikus gondolkodásért felelős agyi területek (pl. az elülső homloklebeny) aktivitása csökkent...

Sok esetben nincs éles határ a normális és a kóros érzelmi, illetve viselkedési reakciók között. Minden patológiás tünet enyhébb formában lehet teljesen normális, és minden normális reakció eltúlzott formában kórosnak tekinthető. Az emberek általában egyetértenek abban, hogy a szerelem egy különleges, átlagtól eltérő állapot, de kórosnak nem tekinthető. Az alábbiakban a szerelem „tüneteit” vizsgáljuk meg pszichiátriai szemmel, hasonlóságokat és különbségeket keresve más pszichiátriai zavarokkal. Mindezt tekinthetjük egy gondolatkísérletnek…

Kiindulópontként fogadjuk el, hogy a szerelem olyan felfokozott érzelmi állapot, amikor a szerelmes tudatát egy másik ember képe és a vele kapcsolatos emlékek, fantáziák töltik ki, testi és lelki tulajdonságait egyaránt eltúlozza. Minden vágya, hogy a közelében lehessen – leginkább szexuális kapcsolat formájában...

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2018. 5. számában olvasható

A Mindennapi Pszichológia
2019. december – 2020. januári számában
ezekről olvashat:

2019 december – 2020 január

  • Tudnak-e a gépek szeretni?

    A szeretetre való képesség az ember lehetősége, melynek valóra váltása a felnövekvés társas környezetétől, a szülő-gyermek kapcsolatban megtapasztalt szeretetteljes élményektől függ. Bármilyen bonyolult és sokoldalú is legyen a mesterséges intelligencia, érzésekre nem lesz programozható, mivel nem áll mögötte az autonóm életvezetést lehetővé tevő testi és szellemi erők fejlődéstörténete. Nincs benne semmi, ami az emberi érzések két nagy erőforrását, a szexualitást és az agressziót hordozná. A gépek nem szoronganak, nem félnek, nem remélnek.

  • Megalkuvás és megátalkodottság között

    Mire jó egy kompromisszum? Arra, hogy eláruljam a vágyaimat? Vagy arra, hogy igazodva a valósághoz, megvalósítsam belőlük legalább azt, ami megvalósítható? A kompromisszum során vajon lemondok önmagamról? Igazodom másokhoz? Vagy egyensúlyt teremtek az éppen adott helyzetben? Hogyan kell jó kompromisszumokat kötni?

  • Kudarc és siker között

    Mindannyian tudunk olyan emberekről, vállalkozásokról, politikai szervezetekről, akik, illetve amelyek sorozatos kudarcok után végleg elbuktak – vagy éppen sikert arattak. Hogyan lehet eljutni a kudarctól a sikerig? Mi különbözteti meg az örök vesztesektől azokat, akik végül győzni tudtak?

  • E-mail zűrzavar: miért nem értjük egymást?

    Valószínűleg sokan ismerik azt a frusztráló érzést, amikor a világosan és szabatosan megfogalmazott e-mailjükre értelmetlen – vagy a tárgytól teljesen eltérő – választ kapnak. Ugyanígy sokaknak ismert az a helyzet, amikor egy beérkező e-mail fölött töprengve próbálják kitalálni, vajon mit is akart mondani a levél szerzője. Az e-mailek írói és fogadói aztán szerepet cserélve bosszankodnak a másikon, aki nem tud értelmesen fogalmazni, vagy nem képes felfogni a legegyszerűbb dolgokat sem.

  • Pszichoterápia és önsegítés integrációja a Minnesota-rendszerű terápiákban

    A Minnesota-rendszerű terápia a pszichológiai terápiák önálló úton járó, kissé deviáns fivére. Elválaszthatatlan az Anonim Alkoholisták és a mintájukra kialakuló egyéb 12 lépéses csoportok szellemiségétől és gyakorlatától... A Minnesota-program a pácienseknek azon körével foglalkozik, akiknél az érzelem- és feszültségkezelés elégtelen volta szenvedélybetegségbe, addikcióba torkollott.

ÉS MÉG: Pedig a stratégiám tökéletes volt… – A főszerkesztő előszava • A pszichológia világa • Boldogságkereső • Az önismeret ára • A sikeres tárgyalás nem a tárgyalóasztalnál kezdődik • Kell-e különórára járnia, ha nem akar? • Mindennapi életünk a tik árnyékában – Egy Tourette-szindrómás kisfiú édesanyjának beszámolója • „Találd ki, mire vágyom” – Egy nárcisztikus párkapcsolata • Éljünk az élet napos oldalán! – Az életközépi válság újragondolása 2. • Érvényes-e még ma is az idősek bölcsessége? • Életközépi karrierváltás: tényleg létezik?• Ami a színfalak mögött zajlik – a krónikus stressz rejtelmei • A bosszú • „A testképet illetően nincs realitás!” – Beszélgetés dr. Juhász Péterrel • Kongresszusok, konferenciák • A pszichológus válaszol

 

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Törvényszerű, hogy partnereinket saját belső rendezettségünknek, integráltságunk fokának megfelelően választjuk – nincs ezzel másképp a nárcisztikus ember sem.

A boldogság egyik kulcsa  az, hogy a negatív életesemények felismerése mellett legyünk érzékenyek a pozitívokra is!

Életünk során rengeteg szócsatát vívunk - s a vita igenis produktív tud lenni, nemcsak a feszültség levezetése céljából. 

Egy férfitól – mióta világ a világ – azt várjuk el, hogy legyen olyan, akire támaszkodni lehet, aki szeretni tud, aki bátor és határozott.

Magadtól nem tudsz szabadulni! Akármi történik is: életed hátralévő napjait önmagaddal kell eltöltened, és ez nem választás kérdése.

Egyáltalán mit jelent megbocsátani? Vannak-e jóvátehetetlen vétkek, és ha igen, dolgunk-e megbocsátani értük?