Jelenlegi hely

Mit tesz velünk a szerelem?

Az egybeolvadással a szerelmesek átérezhetik a mindenhatóság, az omnipotencia érzését. A szerelem egy különleges, átlagtól eltérő állapot, de kórosnak nem tekinthető

Szerelem… A legtöbb ember átélte, tudja, mit jelent, de mégsem könnyű pontosan meghatározni. 

A probléma már a szerelem és a szeretet elkülönítésénél kezdődik, hiszen a legtöbb világnyelven általában csak egy szó létezik a két jelenségre: love, Liebe, amour, amore, ljubov. A magyar egyértelműen különbséget tesz a két érzés között – de vajon így van ez neurobiológiailag is? Az alábbiakban körbejárjuk az agy szerelmi állapotban megfigyelhető kémiai változásait, a különböző agyi területek aktivitásának változásait, majd a szerelmi állapot jellemzőit összehasonlítjuk egyes pszichiátriai kórképekben megjelenő tünetegyüttesekkel – kiemelve a hasonlóságokat. Mielőtt itt bárki abbahagyná az olvasást, leszögezzük, hogy a szerelem nem betegség, de kétségtelenül egy módosult tudatállapot, annak minden szépségével és nehézségével együtt. 

Mi a szerelem? Hatfield és Rapson definíciója szerint a szerelem intenzív vágyakozás arra, hogy az ember egybeolvadjon a másikkal, feloldódjon a másikban... Természetesen a szerelemhez szorosan hozzátartozik a szexuális vágy is, de ennél még jellemzőbb, hogy mindent ural a másik iránti vágy. Persze nem minden szexuális vágy jelent szerelmet, de minden szerelemhez kötődik szexuális vágy. Ez még az ún. plátói szerelmekre is igaz, ahol ugyan meglenne a vágy, de elfojtódik, mivel nem kölcsönös érzésről van szó. Bizonyos mértékig tehát elhatározásunk függvénye, hogy miképpen reagálunk a szerelem élményére – megjelenése azonban akaratunktól független... Vizsgálatokkal kimutatták – amint ezt a szerelmesek környezetében élők gyakran megfigyelhetik –, hogy a szenvedélyes szerelem állapotában az ítéletalkotásért, a realitáskontrollért és a kritikus gondolkodásért felelős agyi területek (pl. az elülső homloklebeny) aktivitása csökkent...

Sok esetben nincs éles határ a normális és a kóros érzelmi, illetve viselkedési reakciók között. Minden patológiás tünet enyhébb formában lehet teljesen normális, és minden normális reakció eltúlzott formában kórosnak tekinthető. Az emberek általában egyetértenek abban, hogy a szerelem egy különleges, átlagtól eltérő állapot, de kórosnak nem tekinthető. Az alábbiakban a szerelem „tüneteit” vizsgáljuk meg pszichiátriai szemmel, hasonlóságokat és különbségeket keresve más pszichiátriai zavarokkal. Mindezt tekinthetjük egy gondolatkísérletnek…

Kiindulópontként fogadjuk el, hogy a szerelem olyan felfokozott érzelmi állapot, amikor a szerelmes tudatát egy másik ember képe és a vele kapcsolatos emlékek, fantáziák töltik ki, testi és lelki tulajdonságait egyaránt eltúlozza. Minden vágya, hogy a közelében lehessen – leginkább szexuális kapcsolat formájában...

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2018. 5. számában olvasható

A Mindennapi Pszichológia
2019 február–márciusi számában
ezekről olvashat:

2019 február–március

  • Káosz a nevelési elvekben

    Elgondolkodtató, hogy napjainkban mennyire eszköztelenek a szülők a gyereknevelésben. Modern társadalmunkban már jó ideje nem kapnak előregyártott értékrendszert, a régi elvekben pedig már nem hisznek. Sokan a zsigereikben érzik, gyerekként mennyit szenvedtek a főként megfélemlítésre és az érzések elnyomására építő nevelés miatt. Meg is fogadták, hogy ők ilyet soha! A kiélezett konfliktushelyzetek és az eszköztelenség azonban mégis oda vezet, hogy minden fogadalmuk ellenére a régi módszerhez folyamodnak.

  • Függetlenség – mindenekfelett

    A túlhangsúlyozottan független ember gyakran nem is a közelségtől való félelem miatt szenved, hiszen ezeket a helyzeteket aktívan elkerüli. Nem szívesen ígérkezik el például előre egyezetetett baráti találkozókra vagy randira, szereti az utolsó pillanatig fenntartani, mikor tud menni – azzal, ha elígérkezne, csorbulna függetlenség-érzése. Sokszor a munkára hivatkozik és így is éli meg: „nem tudom, mikor végzek”. Ha elköteleződne, a saját feladatait kellene a találkozóhoz igazítani, és ezen a ponton élné meg, hogy szabadsága korlátozott

  • Ártalmas környezet vagy ártalmas gondolat? – Vitatott környezeti betegségek

    Létezik a környezeti faktorokhoz kapcsolt panaszoknak egy olyan csoportja, amelyek esetében tudományosan nem elfogadott az ok-okozati összefüggés, a páciensek azonban mégis meg vannak győződve arról, hogy kínzó tüneteik, megromlott egészségi állapotuk mögött a modern, urbánus környezet valamely eleme áll: az elektromágneses terek, egyes illatos/kellemetlen szagok (pl. parfümök, tisztítószerek, friss papír), a mindennapos zaj (pl. a légkondicionáló berregése, a papír zizegése) vagy bizonyos épületekben való tartózkodás.

  • Hogyan éljük túl a munkahelyi terrort?

    A munkahely világa éppen olyan színpad, mint az élet összes más területe. Mindenki színész, aki illúziót kelt, és egyben néző is, aki mások és a saját(!) előadását vagy annak egy részét figyeli – és olykor elhiszi. E színházban a bántó hangvétel, a mentális terror is a „művészi kelléktár” része. Mi áll az arrogancia hátterében? Hogyan lehetünk védettek az elszabadult vezető lélektani ámokfutásával szemben?

  • Karmaváltás – egyedül 3 gyerekkel és az autizmussal Indiában

    A nyáron váratlanul, mesébe illő módon, adódott egy lehetőségünk, hogy egy jó hírű indiai Guru, mint második fehér pácienseket, fogadná az autizmussal élő gyermekeimet és vállalja, hogy meggyógyítja őket... Az autizmus és az értelmi fogyatékosság nem betegségek, ezért nem is gyógyíthatók. A Guru mégis azt mondja, tud segíteni. Megváltoztatja a karmájukat… Hív India. Az új életet, az új jövőt választom. Megér egy évet az életemből, még ha életem legnehezebb éve is lesz, hogy jobb jövője lehet a gyerekeimnek… Nem állítom, hogy nem félek. De erősebb az az érzés, hogy mennem kell…

ÉS MÉG: A piros vödör – A főszerkesztő előszava  A pszichológia világa  Tudom, mit tudsz – avagy a csecsemők tudatelméleti képességei • Teljesítményszorongás  Te hogyan szakítasz? Eltűnés, jegelés, kispadoztatás  Miben segíthetnek a cuki nyuszik?Stresszelek, ezért fáj a fejem… fáj a fejem, ezért stresszelek  Szívközelben a virtuális valóság (VR)  Mítoszok és tévhitek az öngyilkosságról  Lehet-e a függőséget gyógyítani? Függőség és társadalom  „Legyőzni a másikat nagyon könnyű – meggyőzni sokkal nehezebb” • A lehetetlen illúziója Kongresszusok, konferenciákA pszichológus válaszol

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Nem jön se elbocsátó szép üzenet, sem elköszönés, sem magyarázat...

A kisgyermekek legfontosabb motivációja nem belülről jön, hanem kívülről: ők elsősorban nem maguknak, hanem a szüleiknek akarnak megfelelni.

Nem idegen tőlünk, hogy elhiggyünk megmagyarázhatatlan – sokszor képtelennek tűnő – dolgokat, és az, hogy ezt a világ tiszteletre méltó hagyománynak vagy sületlenségnek...

Talán vannak, akik számára úgy tűnik, hogy a futás sokkal egyszerűbb dolog, mint egy művészeti alkotást létrehozni,

Az emberi életet régebben jellemző „nagyszabású hullámhegyekből és -völgyekből alig észlelhető fodrozódás” lett.

A jó hír, hogy gondolkodásunk mintázatai is módosíthatók, és meg lehet állítani a negatív belső beszédet.