Jelenlegi hely

Ne hagyd, hogy elmenjen melletted az élet!

Van, aki mértékletes és van, aki mohón üldöz valamit, amit nem biztos, hogy képes valaha is elérni.

Általában mindenkinek vannak olyan életszakaszai, amikor sikertelennek látja magát, úgy érzi, a dolgai nem úgy mennek, ahogy szeretné. 

Szerző: 

Manapság, amikor mindent a sikeresség mércéjével mérünk, nagyon nehéz kialakítani azt az elégedettségi szintet, ahol az „elég jó” a kitűzött optimális állapot. Mindenképpen az ember karakterétől függ, hogyan éli meg a sikerhez vezető utat. Van, aki mértékletes és van, aki mohón üldöz valamit, amit nem biztos, hogy képes valaha is elérni. A nők életében például megjelent a szépségért és fiatalságért folytatott küzdelem, így sokszor az első számú közellenség a kegyetlenül múló idő. Ezért találkozhatunk végsőkig elkeseredett 29 éves nőkkel, akik rettegik a harmadik ikszet, 39 évesekkel, akik már azt érzik, hogy a redőny félig leszaladt, és olyan 49-esekkel, akik – mintha autópályán lennének – igyekeznek a gyorsítósávban maradni.

„Szeretne Ön boldog lenni?”

Alig van olyan ember, aki erre a kérdésre nemmel válaszolna, mégis, alapvető boldogságszintünket a kutatók szerint semmi nem növeli meg hosszú időre, csak ha teszünk érte valamit. Genetikusan meghatározott boldogságszintünk mindössze az általános boldogság ötven százalékát adja, további tíz százalékot tesz hozzá a környezetünk, családi állapotunk, egészségünk stb. Ám a maradék negyven százalékért mi magunk vagyunk a felelősek – ez pedig jó hír, mert sok mindent tehetünk önmagunk érdekében.

Nem mindegy, milyen szemmel nézünk magunkra. A félelem és a szorongás leküzdhető érzések, ha nem felejtjük el, hogy a legfontosabb érzelmi támaszt magunktól kaphatjuk.

  • Aki folyamatosan a külső környezet véleményére alapoz, és azért küzd, hogy ott minden pozitív legyen, nem tud felszabadultan élni. Az állandó megfelelni vágyás általában szorongáskeltő, tehát lehetetlenné teszi, hogy nyugodt és kiegyensúlyozott érzelmi állapot alakuljon ki valakinek az életében.
  • Az évek előrehaladása nem megállítható, ez tény, de a hozzá fűződő érzelmi viszony annál inkább alakítható. Sokat számít, hogy az élettel valaki elégedett-e, vagy inkább azt érzi, múlik az idő, már nem lesz ideje...  olyan dolgokra, amit a többiek már mind megcsináltak. Ez az akadálypálya-szimbólum mutatja, hogy az életkor ebben az esetben egy verseny időmérőjeként működik, és nem a megnyugtató elfogadás, hanem a sürgetettség érzésének megjelenéséhez vezet.
  • Akinek krízisállapotot jelent, hogy a negyvenes/ötvenes/hatvanas évei felé közelít vagy már benne is van, azt jelenti, hogy képtelen az elfogadásra, vagyis rivalizáció és szorongás színezi a napjait. Ez viszont a külvilág számára is látható jelekben mutatkozik meg, mert az elégedetlenség, a depresszív érzések sokszor örökös rosszkedvet, ingerlékenységet okoznak.

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2018. 4. számában olvasható

 

 

 

A Mindennapi Pszichológia
2019 február–márciusi számában
ezekről olvashat:

2019 február–március

  • Káosz a nevelési elvekben

    Elgondolkodtató, hogy napjainkban mennyire eszköztelenek a szülők a gyereknevelésben. Modern társadalmunkban már jó ideje nem kapnak előregyártott értékrendszert, a régi elvekben pedig már nem hisznek. Sokan a zsigereikben érzik, gyerekként mennyit szenvedtek a főként megfélemlítésre és az érzések elnyomására építő nevelés miatt. Meg is fogadták, hogy ők ilyet soha! A kiélezett konfliktushelyzetek és az eszköztelenség azonban mégis oda vezet, hogy minden fogadalmuk ellenére a régi módszerhez folyamodnak.

  • Függetlenség – mindenekfelett

    A túlhangsúlyozottan független ember gyakran nem is a közelségtől való félelem miatt szenved, hiszen ezeket a helyzeteket aktívan elkerüli. Nem szívesen ígérkezik el például előre egyezetetett baráti találkozókra vagy randira, szereti az utolsó pillanatig fenntartani, mikor tud menni – azzal, ha elígérkezne, csorbulna függetlenség-érzése. Sokszor a munkára hivatkozik és így is éli meg: „nem tudom, mikor végzek”. Ha elköteleződne, a saját feladatait kellene a találkozóhoz igazítani, és ezen a ponton élné meg, hogy szabadsága korlátozott

  • Ártalmas környezet vagy ártalmas gondolat? – Vitatott környezeti betegségek

    Létezik a környezeti faktorokhoz kapcsolt panaszoknak egy olyan csoportja, amelyek esetében tudományosan nem elfogadott az ok-okozati összefüggés, a páciensek azonban mégis meg vannak győződve arról, hogy kínzó tüneteik, megromlott egészségi állapotuk mögött a modern, urbánus környezet valamely eleme áll: az elektromágneses terek, egyes illatos/kellemetlen szagok (pl. parfümök, tisztítószerek, friss papír), a mindennapos zaj (pl. a légkondicionáló berregése, a papír zizegése) vagy bizonyos épületekben való tartózkodás.

  • Hogyan éljük túl a munkahelyi terrort?

    A munkahely világa éppen olyan színpad, mint az élet összes más területe. Mindenki színész, aki illúziót kelt, és egyben néző is, aki mások és a saját(!) előadását vagy annak egy részét figyeli – és olykor elhiszi. E színházban a bántó hangvétel, a mentális terror is a „művészi kelléktár” része. Mi áll az arrogancia hátterében? Hogyan lehetünk védettek az elszabadult vezető lélektani ámokfutásával szemben?

  • Karmaváltás – egyedül 3 gyerekkel és az autizmussal Indiában

    A nyáron váratlanul, mesébe illő módon, adódott egy lehetőségünk, hogy egy jó hírű indiai Guru, mint második fehér pácienseket, fogadná az autizmussal élő gyermekeimet és vállalja, hogy meggyógyítja őket... Az autizmus és az értelmi fogyatékosság nem betegségek, ezért nem is gyógyíthatók. A Guru mégis azt mondja, tud segíteni. Megváltoztatja a karmájukat… Hív India. Az új életet, az új jövőt választom. Megér egy évet az életemből, még ha életem legnehezebb éve is lesz, hogy jobb jövője lehet a gyerekeimnek… Nem állítom, hogy nem félek. De erősebb az az érzés, hogy mennem kell…

ÉS MÉG: A piros vödör – A főszerkesztő előszava  A pszichológia világa  Tudom, mit tudsz – avagy a csecsemők tudatelméleti képességei • Teljesítményszorongás  Te hogyan szakítasz? Eltűnés, jegelés, kispadoztatás  Miben segíthetnek a cuki nyuszik?Stresszelek, ezért fáj a fejem… fáj a fejem, ezért stresszelek  Szívközelben a virtuális valóság (VR)  Mítoszok és tévhitek az öngyilkosságról  Lehet-e a függőséget gyógyítani? Függőség és társadalom  „Legyőzni a másikat nagyon könnyű – meggyőzni sokkal nehezebb” • A lehetetlen illúziója Kongresszusok, konferenciákA pszichológus válaszol

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Sokak számára eljön a pillanat, amikor nyomot akarnak hagyni a világban, jobbítani szeretnék azt.

A függő ember elsődleges törekvése, hogy szoros kapcsolatban lehessen a számára fontos személlyel, legyen az szülő vagy barát, a párja vagy akár a gyermeke. Ennek érdekében...

A céltalanság olyan, mint egy feneketlen katlan - reményvesztettnek, elhagyatottnak érezzük magunkat.

Magyarázkodó, önmagunkat felmentő, passzív mondatok garmadája születik nap mint nap annak igazolására, miért nem mi vagyunk a felelősek saját életünkért, önmagunkért,...

Jólesik, ha megdicsérnek. Kinek nem? Elégedetten nézel végig a jól elvégzett munkán. Büszke vagy az eredményeidre.

Bizonyos tévhitekkel ellentétben egy művészetterápiás folyamatnak nem feltétlenül célja az alkotó tudattalanjába férkőzni...