Jelenlegi hely

Az elvesztett apaság

Férfiak és a művi abortusz
Annak, hogy egy férfi „érintettként” legyen jelen egy terhesség megszakításában, előfeltétele, hogy tudjon róla

Minden gyermek megfoganásához a nő mellett egy férfi is kell – mondjuk sokszor, de talán ritkábban gondolunk arra, hogy egy várandósság megszüntetése nemcsak a nőt, hanem az abban részes férfit is érinti. 

Már akkor is gondban vagyunk, ha meg kell neveznünk ezeket a férfiakat – apának nyilván nem hívhatjuk őket, úgyhogy leginkább a „partnere művi abortuszában érintett férfi”, „a férfi, akinek partnere elvetette a terhességét” vagy hasonló körülírások maradnak, amelyek egyből ki is jelölik a férfiak peremhelyét a témában. A művi abortuszban és az azt követő regenerálódási időszakban is a nő teste érintett – vagyis testi oldalról nézve a terhesség és annak elvetetése valóban csak a nőt érintő kérdés. Ha egy lépéssel tovább megyünk, s ehhez hozzávesszük, hogy a várandósság és annak megszakítása – ahogy minden, a testben zajló folyamat, változás és beavatkozás – befolyásolja a pszichés működést, még mindig kezelhetnénk az abortuszt kizárólag női témaként. Kimondatlanul ugyan, de ezt a megközelítést képviseli az abortusz-kérdés minden olyan tematizálása, amelyben a nők saját testük feletti önrendelkezését állítják szembe a magzat élethez való jogával, és a férfi, mint „harmadik fél” nézőpontja egyáltalán meg sem jelenik.

Pszichológiai oldalról nézve ugyanakkor a művi abortusz egy olyan speciális élethelyzet, amely mindig egy konkrét döntés hatására áll elő, és visszafordíthatatlan következményekkel jár. Ilyen értelemben (függetlenül attól, hogy ezt a döntést ki és milyen okból hozta meg) a terhességmegszakítás nemcsak a nőt, hanem a várandósságban részes férfit is érinti, neki is dolga van az apaság elvesztésének lelki értelemben vett feldolgozásával, és ez – hasonlóan a nőkhöz – a férfiaknál is járhat nehézségekkel, lelki problémákkal, akár mentális zavarokkal is. (A terhesség megszakítása természetesen nem minden esetben okoz pszichés problémákat sem a nőknél, sem férfi partnereiknél, ez részben az egyedi élethelyzet, részben a személyes jellemzők, az egyéni sérülékenység függvénye.) Vagyis a művi abortusz kapcsán a lelki tényezőkre irányuló fokozott figyelem nemcsak a nők, hanem a férfiak esetében is indokolt lenne.

Persze annak, hogy egy férfi „érintettként” legyen jelen egy terhesség megszakításában, előfeltétele, hogy tudjon róla...

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2018. 4. számában olvasható

A Mindennapi Pszichológia
2018 augusztus–szeptemberi számában
ezekről olvashat:

Mindennapi Pszichológia 2018. június–július

  • A „menetiránynak megfelelően” élj!

    Sokan panaszkodnak arra, hogy az élet gyorsvonati sebességgel szalad el mellettük, ők pedig pusztán szemlélői, de nem résztvevői az eseményeknek. Mikor is élünk? A fogantatástól a halál pillanatáig tartó időszak tulajdonképpen csak az a pici vízszintes vonal a két évszám közt, egy sírkövön. Mi fér ebbe bele? Mit tekintünk Életnek?

  • Légy főszereplője saját életednek!

    „Amikor megszületünk, hercegnek vagy királykisasszonynak születünk, csak az élet csókjaitól válhatunk békává.” Miért vagyunk statiszták a saját életünkben? Hogy történhetett ez? Eric Berne szavai szerint világra jöttünkkor főhősnek érkeztünk saját színpadunkra. Akkor még a permanens jelen állapota uralkodott. Ha épp jókedvünk volt, belemosolyogtunk a világba, ha pedig ráeszméltünk, hogy „nem kerek a világ”, bátran üvölthettünk, kifejezve autentikus érzéseinket.

  • Kíváncsi csecsemők – Már egyévesen megértik, miről beszélnek mások

    A beszédtanulás, mint csak az emberre jellemző képesség roppant időigényes és nehéz feladat. Mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az első nyelv elsajátítása legkevesebb 5-7 évet vesz igénybe, holott az idegrendszeri érés ebben a periódusban legfogékonyabb. Ennek egyik oka, hogy a beszéd megértése és a beszéd produkciója sokkal összetettebb kognitív folyamat, mint azt korábban a kutatók feltételezték.

  • Energiaháború: létezik-e a csí?

    Régóta dúl a háború két csoport között. A szembenálló felek több kérdésben is másképp gondolkoznak. Az ellentétek leginkább az „energia”, életerő, csí, prána… létezésének kérdése körül bontakoznak ki… A két fél közt persze ritka a nyílt agresszió, inkább saját köreikben: rendelőikben, konferenciáikon, fesztiváljaikon támadják a másik felet, néha tévényilatkozatokkal, honlapokkal, röplapokkal igyekeznek a maguk oldalára állítani a közvéleményt.

  • Reménytelenül

    Az öngyilkosság tabutéma, még a róla való gondolkodás is bénító lehet. Kiválthat elutasítást, haragot, szégyent, szomorúságot vagy dühöt, vagy egyszerűen csak nem akarunk foglalkozni vele. Ugyanakkor megkerülhetetlen, mert Magyarország kifejezetten rossz helyen szerepel az öngyilkossági statisztikákban, de azért is, mert minden befejezett öngyilkosság legalább hat ember – közeli barát, családtag, kolléga, osztálytárs – életét érinti közvetlenül.

ÉS MÉG: Éleslátás – A főszerkesztő előszava • A pszichológia világa • „Ne hagyd, hogy elmenjen melletted az élet”„Másodiknak lenni lehet jó életstratégia” – Beszélgetés dr. Lénárt Ágotával • Az „elvesztett apaság” – férfiak és a művi abortuszMinden nőnek kell egy jó barátnő!Bullying az iskolai közösségekbenSzívügyeink – Hitek és tévhitek az anyagcsere zavarainak és a szív- és érrendszer betegségeinek összefüggéseiről • Csillagászat a sejtjeinkben – avagy bioritmus és testi-lelki egészség • Emlékezz a tanulásért – és ne fordítva! Egy új oktatási módszer alapjai • Amit csak a Küklopsz látDemencia, életvég, döntések • Kongresszusok, konferenciák • A pszichológus válaszol

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Néha előtörnek olyan képek is, amikor komorak voltunk és féltünk, ezért dühösen győzködtük, majd kerültük egymást.

Természetes módon összeillünk-e a szerelmünkkel, a partnerünkkel, a feleségünkkel, a férjünkkel, vagy csupán megpróbálunk összeilleszteni tökéletesen soha össze nem illő...

És bár ez az érzelmi igény teljesen jogosnak látszik, mégis gyakran látjuk azt, hogy sokan mintha szántszándékkal ker

Nem filmismertető és nem is kritika vár az olvasóra, hanem a barátság extrákkal rövid hazai körképe.

Miként vélekedik a gyermekvállalásról, illetve a művi terheségmegszakításról? Töltse ki kérdőívünket!

A kapcsolatfüggő mindig szeretni fogja a másikat, bármit is tesz vele – a függetlenségfüggő vagy énfüggő azonban egy idő után nem fogja szeretni a másikat, bármit is tesz érte...