Jelenlegi hely

Csillagászat a sejtjeinkben – avagy bioritmus és testi-lelki egészség

A csillagászati ritmus ott „ketyeg” minden földi élőlény minden sejtében

Igaz-e, hogy a csillagászati ritmusok a génjeinkben vannak? A tartós kialvatlanságtól depressziósak lehetünk – de vajon hízhatunk is? 

Ma már tudjuk, hogy a megzavart alvásnak óriási jelentősége van a XXI. század legnagyobb jelentőségű betegségeiben.  Ma már tudjuk, hogy az ép alvás és a harmonikus napi bioritmus a fenntartható egészség egyik alapja, megzavarodása pedig elhízáshoz, kettes típusú cukorbetegséghez, depresszióhoz és szív-érrendszeri betegségekhez vezethet...

De hogyan is okozhat a bioritmus zavara ilyen súlyos betegségeket? Először is tudnunk kell, hogy a napi bioritmus – amit szaknyelven cirkadián ritmusnak hívunk –, nem pontosan 24 órás (csak „cirka”), valójában kb. 40 perccel hosszabb. A belső óránk tehát mintegy 40 perccel lassabban tesz meg egy napot, vagyis késik. És mit kell tennünk egy olyan órával, amely állandóan késik? Be kell állítanunk!  A belső biológiai órát jelen tudásunk szerint négy környezeti tényező tudja beállítani, illetve rendszertelenül „adagolva” elállítani: a fény-sötétség váltakozása, a mozgás, az aktív társas együttlét, és az étkezések napi ritmusa. Ezt a négy órabeállító környezeti hatást szaknyelven zeitgebernek hívjuk.  Ha ezek harmonikusan, meghatározott ritmusban, rendszeresen történnek, akkor a belső óra is zavartalanul tud működni. Ha viszont mindez rendszertelenül zajlik, a belső óra is összezavarodik, és ez növeli a bevezetőben említett betegségek kockázatát...

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2018. 4. számában olvasható

A Mindennapi Pszichológia
2018 december – 2019 januári számában
ezekről olvashat:

2018 december – 2019 január

  • Mit kockáztatsz?

    A mai kor embere irtózik a kellemetlenségektől, és – távoli őseivel ellentétben – a mindennapi életben nem is kell veszélyeket vállalnia. S mivel nem tud megküzdeni semmiért, az igazi öröm lehetőségét is elveszítette, írja Konrad Lorenz A civilizált emberiség nyolc halálos bűne című könyvében. Az emberi életet régebben jellemző „nagyszabású hullámhegyekből és -völgyekből alig észlelhető fodrozódás” lett. Ám rengetegen vannak, akik nem elégszenek meg a „fodrozódással”, és önként – ráadásul úgy tűnik, teljesen értelmetlenül – rendkívül kockázatos cselekvésekre vállalkoznak.

  • Párkapcsolati tojáshéjtánc – avagy borderline partnerrel az élet

    A párkapcsolat egy borderline személyiségzavarban szenvedő emberrel leginkább valamiféle tojáshéjtáncként írható le. Partnerének ugyanis olyan feszültségekre és kapcsolati történésekre kell felkészülnie, amelyek nem kevés szenvedést okozhatnak. A viharos párkapcsolati események hátterében (elsősorban) a borderline fél – és valamennyire partnere – korai kötődésbeli és alapvetően kedvezőtlen kapcsolati tapasztalatai állnak.

  • Aikido testnek és léleknek – a béke harcművészete

    A harcművészet szó hallatán gyakran az agresszió, a sérülések jutnak eszünkbe. De létezik egy harcművészeti ág, mely kifejezetten a békét, a nem ártást hirdeti, miközben mégis egy hatékony önvédelmi technika. Az aikidózás elősegíti a testi egészség megtartását, ugyanakkor a lélekre, pszichére gyakorolt hatásai olyan sokrétűek, hogy egyes esetekben már akár hatékonyabb lehet, mint egy pszichoterápia.

  • Rejtett üzenetek a társalgásban

    A rejtett jelentések születésének igazi terepe a társalgás világa. A társalgás sok mindent megmutat arról, milyen emberek is vagyunk – feszültek vagy lazák, körülményesek vagy rámenősek; arról, hogy mi is fontos számunkra, milyen az általános értékrendünk, s épp most a szendvics fontosabb számunkra vagy egy fiú érdeklődő tekintete; és arról is, aktuálisan milyen érzelmi állapotban vagyunk.

  • Virtuális valósággal a medve ellen

    „Hova futsz?” „Üldöz a medve!” – kiáltja kétségbeesetten az emberünk. „Milyen medve?” – hangzik a kézenfekvő kérdés. Főhősünk megáll, hátranéz – és nem ért semmit. „Ha nincs medve, nem kell futni” – gondolja, ugyanakkor érzi testében azt a feszültséget, amely vagy harcra, vagy futásra kényszerítené. Feszült, de fogalma sincs arról, miért.

ÉS MÉG:Mese egy szelfiről – A főszerkesztő előszava • A pszichológia világa • Döntés, választás, sors„A tökéletesség kényszerében élünk” • Anyád lehetnék – Korkülönbség a párkapcsolatban • Függés és függetlenségMi uraljuk a játékot – vagy a játék ural minket? Gyermekek a videojátékok bűvkörében • A ruha teszi – vagy nem teszi – az embert?Tekintsünk máshogy (is) a depresszióra! A karácsonyi nagy zabálás társadalomlélektanaA kávézás pszichológiája • Nézzünk a szavak mögé • Formát adni a lehetetlennek • Kongresszusok, konferenciák • A pszichológus válaszol

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Acsády László, Mátyás Ferenc, Komlósi Gergely és munkatársaik (MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet, illetve MT

Rossz alvási szokások mellett az egyébként egészséges embereknél is nagyobb a szívbetegségek kockázata.

Sokáig nem tudunk elaludni, vagy megébredés után nehezen alszunk vissza – mi a teendő ilyenkor?

A legtöbben úgy gondolják, hogy a szőrös hálótárs zavarja az alvásminőséget. Ehhez képest kutatásunk azt mutatja, hogy sokan épp attól nyugszanak meg és lazulnak el, hogy...