Jelenlegi hely

Csillagászat a sejtjeinkben – avagy bioritmus és testi-lelki egészség

A csillagászati ritmus ott „ketyeg” minden földi élőlény minden sejtében

Igaz-e, hogy a csillagászati ritmusok a génjeinkben vannak? A tartós kialvatlanságtól depressziósak lehetünk – de vajon hízhatunk is? 

Ma már tudjuk, hogy a megzavart alvásnak óriási jelentősége van a XXI. század legnagyobb jelentőségű betegségeiben.  Ma már tudjuk, hogy az ép alvás és a harmonikus napi bioritmus a fenntartható egészség egyik alapja, megzavarodása pedig elhízáshoz, kettes típusú cukorbetegséghez, depresszióhoz és szív-érrendszeri betegségekhez vezethet...

De hogyan is okozhat a bioritmus zavara ilyen súlyos betegségeket? Először is tudnunk kell, hogy a napi bioritmus – amit szaknyelven cirkadián ritmusnak hívunk –, nem pontosan 24 órás (csak „cirka”), valójában kb. 40 perccel hosszabb. A belső óránk tehát mintegy 40 perccel lassabban tesz meg egy napot, vagyis késik. És mit kell tennünk egy olyan órával, amely állandóan késik? Be kell állítanunk!  A belső biológiai órát jelen tudásunk szerint négy környezeti tényező tudja beállítani, illetve rendszertelenül „adagolva” elállítani: a fény-sötétség váltakozása, a mozgás, az aktív társas együttlét, és az étkezések napi ritmusa. Ezt a négy órabeállító környezeti hatást szaknyelven zeitgebernek hívjuk.  Ha ezek harmonikusan, meghatározott ritmusban, rendszeresen történnek, akkor a belső óra is zavartalanul tud működni. Ha viszont mindez rendszertelenül zajlik, a belső óra is összezavarodik, és ez növeli a bevezetőben említett betegségek kockázatát...

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2018. 4. számában olvasható

A Mindennapi Pszichológia
2018 augusztus–szeptemberi számában
ezekről olvashat:

Mindennapi Pszichológia 2018. június–július

  • A „menetiránynak megfelelően” élj!

    Sokan panaszkodnak arra, hogy az élet gyorsvonati sebességgel szalad el mellettük, ők pedig pusztán szemlélői, de nem résztvevői az eseményeknek. Mikor is élünk? A fogantatástól a halál pillanatáig tartó időszak tulajdonképpen csak az a pici vízszintes vonal a két évszám közt, egy sírkövön. Mi fér ebbe bele? Mit tekintünk Életnek?

  • Légy főszereplője saját életednek!

    „Amikor megszületünk, hercegnek vagy királykisasszonynak születünk, csak az élet csókjaitól válhatunk békává.” Miért vagyunk statiszták a saját életünkben? Hogy történhetett ez? Eric Berne szavai szerint világra jöttünkkor főhősnek érkeztünk saját színpadunkra. Akkor még a permanens jelen állapota uralkodott. Ha épp jókedvünk volt, belemosolyogtunk a világba, ha pedig ráeszméltünk, hogy „nem kerek a világ”, bátran üvölthettünk, kifejezve autentikus érzéseinket.

  • Kíváncsi csecsemők – Már egyévesen megértik, miről beszélnek mások

    A beszédtanulás, mint csak az emberre jellemző képesség roppant időigényes és nehéz feladat. Mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az első nyelv elsajátítása legkevesebb 5-7 évet vesz igénybe, holott az idegrendszeri érés ebben a periódusban legfogékonyabb. Ennek egyik oka, hogy a beszéd megértése és a beszéd produkciója sokkal összetettebb kognitív folyamat, mint azt korábban a kutatók feltételezték.

  • Energiaháború: létezik-e a csí?

    Régóta dúl a háború két csoport között. A szembenálló felek több kérdésben is másképp gondolkoznak. Az ellentétek leginkább az „energia”, életerő, csí, prána… létezésének kérdése körül bontakoznak ki… A két fél közt persze ritka a nyílt agresszió, inkább saját köreikben: rendelőikben, konferenciáikon, fesztiváljaikon támadják a másik felet, néha tévényilatkozatokkal, honlapokkal, röplapokkal igyekeznek a maguk oldalára állítani a közvéleményt.

  • Reménytelenül

    Az öngyilkosság tabutéma, még a róla való gondolkodás is bénító lehet. Kiválthat elutasítást, haragot, szégyent, szomorúságot vagy dühöt, vagy egyszerűen csak nem akarunk foglalkozni vele. Ugyanakkor megkerülhetetlen, mert Magyarország kifejezetten rossz helyen szerepel az öngyilkossági statisztikákban, de azért is, mert minden befejezett öngyilkosság legalább hat ember – közeli barát, családtag, kolléga, osztálytárs – életét érinti közvetlenül.

ÉS MÉG: Éleslátás – A főszerkesztő előszava • A pszichológia világa • „Ne hagyd, hogy elmenjen melletted az élet”„Másodiknak lenni lehet jó életstratégia” – Beszélgetés dr. Lénárt Ágotával • Az „elvesztett apaság” – férfiak és a művi abortuszMinden nőnek kell egy jó barátnő!Bullying az iskolai közösségekbenSzívügyeink – Hitek és tévhitek az anyagcsere zavarainak és a szív- és érrendszer betegségeinek összefüggéseiről • Csillagászat a sejtjeinkben – avagy bioritmus és testi-lelki egészség • Emlékezz a tanulásért – és ne fordítva! Egy új oktatási módszer alapjai • Amit csak a Küklopsz látDemencia, életvég, döntések • Kongresszusok, konferenciák • A pszichológus válaszol

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Sokáig nem tudunk elaludni, vagy megébredés után nehezen alszunk vissza – mi a teendő ilyenkor?

A legtöbben úgy gondolják, hogy a szőrös hálótárs zavarja az alvásminőséget. Ehhez képest kutatásunk azt mutatja, hogy sokan épp attól nyugszanak meg és lazulnak el, hogy...

Mindnyájan tudjuk, hogy aludni jó, sokan azonban csak akkor értik ezt meg, ha valamiért elveszítik képességüket a pihentető alvásra. 

A vicc szerint a kiegyensúlyozott diéta az, ha mindkét kezünkben van egy-egy tábla csokoládé.