Jelenlegi hely

Sokszínű segítőtársunk: a ló

A lovak tisztán reagálnak arra, amit belőlünk érzékelnek

Egyre több helyszínen, egyre több szerepben találkozhatunk ma lovakkal. A hobbiból, társállatként tartottak, a lovassportok széles palettáján át a lovasterápia különböző ágaiban és egészségmegőrzésben, valamint a ló-asszisztált tréningeken túl akár a színházak világáig – mindenütt ott van a ló. 

Mi lehet az oka annak, hogy más állatokhoz képest nehezebb és költségesebb tartási módja ellenére egyre többen keresik a lehetőséget, hogy életük részévé tegyék azokat az élményeket, amelyek a lovak mellett – és hátán – megélhetőek? Vajon milyen elemi pszichológiai igényeket szolgálhat ki a civilizált városi ember esetében?

Az állatok, köztük a lovak számos pszichológiai igényünket képesek kiszolgálni – ez lehet az egyik alapvető oka annak, hogy a tartásukkal együtt járó költségek, időráfordítás és felelősség ellenére sokan választják a lovaglást hobbijuknak...

A ló  rögtön visszajelzést ad nekünk arról, ha túlságosan feszülten érkezünk meg mindennapi túlpörgetett életünkből–mindig őszinte és aktuális reakcióival hozzásegít bennünket ahhoz, hogy „képbe jöjjünk” saját pszichológiai állapotunkkal kapcsolatban, és visszanyerjük belső egyensúlyunkat... A lovak képesek átvenni a rajta ülő feszültségét vagy éppen nyugodtságát, és ezzel hatni lehet a viselkedésükre. Mindez persze fordítva is igaz: a nyugodt ló képes a lovasát is megnyugtatni. A ló-ember kapcsolat érzelem-szabályozó tulajdonsága pedig terápiásan is jól kihasználható...

Lovaink nemcsak folyamatosan tükrözik és formálják belső pszichofiziológiai állapotunkat, de megmutatják azt is, hogy milyen társaik vagyunk. Azok a visszajelzések, amelyeket velük kapcsolatba kerülve adnak nekünk, általában jól rímelnek arra, amit embertársainktól kapunk – vagy kapnánk, ha meghallanánk. A lovak által nyújtott tükör megkérdőjelezhetetlenül hiteles, hiszen jól tudjuk, hogy semmilyen hátsó szándék nem vezérli őket, egyszerűen csak tisztán reagálnak arra, amit belőlünk érzékelnek – a pszichológiai lovasterápia során gyakran tapasztaljuk, hogy ezt a még azok a kliensek is azonnal elfogadják, akiknek az a problémájuk, hogy embertársaiktól nehezen fogadnak el bármilyen visszajelzést, vagy éppen súlyosan torzítják azokat...

A lovas pszichoterápia során számos lélektani modellhelyzet megjelenik a lovakkal való kapcsolatban. Megbízhatok-e egy nálam sokkal erősebb nem-emberben (bizalom)? Képes vagyok-e saját akaratommal ezt a nagy állatot mozgatni (önbizalom-önérvényesítés)? Milyen érzés nekem lóháton lenni (biztonság-kiszolgáltatottság)? Mit engedek és mit nem a lónak (határok kijelölése, énerősítés, énhatékonyság)? Képes vagyok-e egyértelmű üzeneteket adni neki (kommunikáció)? Rá tudom-e venni arra, ami számára esetleg kényelmetlen (konfliktuskezelés)?  Ezek a modellhelyzetek meglepően könnyen átvihetők a kliensek igazi élethelyzeteire, ezért a lovasterápia hatására számos életvezetési nehézség vagy akár súlyosabb pszichés zavar esetében is viszonylag gyors változás indul be...

Az egyszerű, hiteles és félreérthetetlen kommunikációval a lovak képesek az egyébként nehezen megnyíló pácienseket is elérhetővé tenni – ilyenkor a ló tulajdonképpen hidat képez a páciens és a terapeuta között...

 

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2018. 3. számában olvasható

 

 

 

A Mindennapi Pszichológia
2019. október–novemberi számában
ezekről olvashat:

2019 október–november

  • Mi kell ahhoz, hogy szépen írjon egy fiú?

    Ötezer ismétlést is igényelhet egy helytelenül elsajátított mozdulatsor kijavítása a kutatások szerint. Ennek ellenére alap-mozgásformákat egyáltalán nem, vagy nem szakértőktől tanulnak a gyerekek, illetve gyakran nincs elég idejük a tökéletesítésre. Serdülőkről szóló cikksorozatunkban most a finommozgások fejlődésével kapcsolatos praktikus tudnivalókat mutatjuk be: kiderül például, hogy miért írnak szebben a lányok, miként érdemes felkészülni egy zeneórára és mit ér egy edzés, ha fejben végezzük.

  • Éljünk az élet napos oldalán! Az életközépi válság újragondolása – 1.

    „Mi az életem értelme?”, „Mitől vagyok én hasznos ebben a világban?”, „Mit tettem le eddig az asztalra?” A választól függően akár 180 fokos fordulatot is vehet az életünk... A magunknak adott válaszok alapján vagy azt a következtetést vonjuk le, hogy úgy alakult az életünk, ahogy elvártuk, megálmodtuk vagy szerettük volna, vagy éppen nem. Ha a végső következtetés nem kedvező, akkor elégedetlenséget, elkeseredettséget, céltalanságot érezhetünk, melyek mentális, de akár fizikai problémákat is okozhatnak.

  • Elektromágneses túlérzékenység

    Az utóbbi időben növekszik az aggodalom a különféle technológiai újításokkal és az újabbnál újabb mesterséges anyagokkal kapcsolatban. Valószínűleg mindannyian jó pár ilyen aggályt fel tudnánk sorolni: az élelmiszeradalékok, a növényvédőszerek túlzott használata, vagy az antibiotikumoknak ellenálló baktériumok megjelenése. Ezek közé tartoznak az elektromágneses terekkel (vagy konkrétabban a mobiltelefonokkal, bázisállomásaikkal, a magasfeszültségű távvezetékekkel vagy a közeljövőben bevezetésre kerülő 5G hálózatokkal stb.) kapcsolatos félelmek.

  • A meggyőzés kiskapui

    A sématerápia célja az egészséges felnőtt mód megerősítése. Az ilyen felnőtt készségei: képes felismerni, elismerni, érvényesíteni, adaptívan kielégíteni alap érzelmi szükségleteit; képes mások szükségleteit is figyelembe venni, illetve saját szükségleteinek kielégítését hosszú távú céljai – vagy a másikkal való kölcsönösség fenntartása – érdekében késleltetni; önmagával, élményeivel szemben elfogadó, nehézségeit a közös emberi természet részének és nem másoktól elkülönítő vonásnak tartja. Kedvesen és együttérzéssel képes önmaga felé fordulni.

  • Ha eljön Damoklész...

    A gyógyult kifejezést csak azoknál a pácienseknél használják, akik elérkeztek az ötéves remisszió, azaz a betegség tünetmentességének mérföldkövéhez. Ha arról kérdeznénk őket, mi volt a legnehezebb számukra az elmúlt 5 év alatt, akkor szinte kivétel nélkül a kontrollvizsgálatokat kísérő szorongást említenék, vagy a daganat esetleges kiújulásával kapcsolatos rettegést.

ÉS MÉG: Polihisztor születik – A főszerkesztő előszava • A pszichológia világa • Komoly kapcsolatra férfi kerestetik...Isten rabságbanMiért nehéz megváltozni?Megbocsássunk-e az ellenünk vétkezőknek? • A tik, a jéghegy csúcsa – Tik-zavarok és társuló problémák gyermekkorban • „Együtt dolgozunk a családtagokkal” – A családterápia • A gyengék ereje – A kisebbségi befolyásolás pszichológiája • A magzat létrejötte és megmaradása: a természet csodájaMit mutat a pupilla? – avagy hogyan segíthet megérteni az emberi döntéshozatal sajátosságait? • „A fizetésemelésnek szaga van” – Beszélgetés Zólyomi Zsolttal • Kongresszusok, konferenciák • A pszichológus válaszol

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Életünk során rengeteg szócsatát vívunk - s a vita igenis produktív tud lenni, nemcsak a feszültség levezetése céljából. 

Egy férfitól – mióta világ a világ – azt várjuk el, hogy legyen olyan, akire támaszkodni lehet, aki szeretni tud, aki bátor és határozott.

Magadtól nem tudsz szabadulni! Akármi történik is: életed hátralévő napjait önmagaddal kell eltöltened, és ez nem választás kérdése.

Egyáltalán mit jelent megbocsátani? Vannak-e jóvátehetetlen vétkek, és ha igen, dolgunk-e megbocsátani értük?

Akkoriban a dolgoknak még magától értetődő módon volt tétje, súlya, jelentése.

Az önigazolás, bármilyen meglepő, csodás dolgokat tarthat fent az életünkben, ám gyakran megrázó vagy förtelmes következményei lehetnek.