Jelenlegi hely

Ez itt a jótett helye

Néha azt kívánjuk, bárcsak ne kellene szinte kényszeresen engedelmeskednünk ennek a normának

Jótett helyébe jót várj – sokak szerint ez csak a mesében érvényes. Valójában azonban a viszonzás társas viselkedésünk egyik alaptörvénye; nem kis részben ennek köszönhető, hogy az emberi faj ilyen sokra vitte a földön. Mégis, a mindennapi életben néha azt kívánjuk, bárcsak ne kellene szinte kényszeresen engedelmeskednünk ennek a normának.

„Hajlandó vagyok szívességet tenni neked, mert bízom benne, hogy viszonozni fogod, és ha te teszel valamit értem, számíthatsz rá, hogy nem maradok adósod.” Ez a felfogás, a kölcsönös önzetlenség – tudományos kifejezéssel: reciprok altruizmus – átszövi mindennapi életünket, az egész emberi társadalmat. Ez teszi lehetővé, hogy az emberek együttműködjenek egymással, megosszák a feladatokat és szervezett csoportként olyan eredményeket érjenek el, amelyekre egyedül képtelenek volnának.

A kölcsönös önzetlenség nagyon szép, nagyon emberi vonásnak tűnik, de valójában sok állatfajra is jellemző. A főemlősök körében gyakori, de olyan, viszonylag egyszerűbb emlősöknél is megfigyelték már, mint a vámpírdenevér. Ezek a kis lények nagyon hamar legyengülnek és elpusztulnak, ha nem jutnak táplálékhoz, és szinte megható, hogy a jóllakott vámpírdenevérek hajlandók vért adni éhező társaiknak. No persze nem a saját vérüket adják, hanem azt, amit éppen zsákmányoltak…

A kultúra, a társadalmi erkölcs erőteljesen támogatja a kölcsönös önzetlenséget, és valószínűleg genetikai hajlam is él bennünk a szívességek viszonzására. Csakhogy minden rendszer, amely valamelyest bizalmi alapon működik, vonzza azokat, akik ki akarják használni, kisebb-nagyobb mértékben vissza akarnak élni vele.

A viszonzás normájának nem teljesen tisztességes kihasználására alapvetően kétféle módszer létezik. Az egyik, a primitívebb az, hogy valaki szívességet kér vagy fogad el másoktól, de esze ágában sincs viszonozni, illetve csak aránytalanul kis mértékben nyújt ellenszolgáltatást... Sokkal kifinomultabb módszer, ha valaki nem megszegni akarja a viszonzás normáját, hanem éppenhogy működésbe próbálja hozni – a saját javára. Ez a gyakorlatban szinte mindig azt jelenti, hogy az egyik fél kéretlen szívességet tesz a másiknak, majd pedig várja, hogy az viszonozza azt, mégpedig az ő jóval nagyobb kérésének a teljesítésével.

 A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2018. 3. számában olvasható

A Mindennapi Pszichológia
2019. december – 2020. januári számában
ezekről olvashat:

2019 december – 2020 január

  • Tudnak-e a gépek szeretni?

    A szeretetre való képesség az ember lehetősége, melynek valóra váltása a felnövekvés társas környezetétől, a szülő-gyermek kapcsolatban megtapasztalt szeretetteljes élményektől függ. Bármilyen bonyolult és sokoldalú is legyen a mesterséges intelligencia, érzésekre nem lesz programozható, mivel nem áll mögötte az autonóm életvezetést lehetővé tevő testi és szellemi erők fejlődéstörténete. Nincs benne semmi, ami az emberi érzések két nagy erőforrását, a szexualitást és az agressziót hordozná. A gépek nem szoronganak, nem félnek, nem remélnek.

  • Megalkuvás és megátalkodottság között

    Mire jó egy kompromisszum? Arra, hogy eláruljam a vágyaimat? Vagy arra, hogy igazodva a valósághoz, megvalósítsam belőlük legalább azt, ami megvalósítható? A kompromisszum során vajon lemondok önmagamról? Igazodom másokhoz? Vagy egyensúlyt teremtek az éppen adott helyzetben? Hogyan kell jó kompromisszumokat kötni?

  • Kudarc és siker között

    Mindannyian tudunk olyan emberekről, vállalkozásokról, politikai szervezetekről, akik, illetve amelyek sorozatos kudarcok után végleg elbuktak – vagy éppen sikert arattak. Hogyan lehet eljutni a kudarctól a sikerig? Mi különbözteti meg az örök vesztesektől azokat, akik végül győzni tudtak?

  • E-mail zűrzavar: miért nem értjük egymást?

    Valószínűleg sokan ismerik azt a frusztráló érzést, amikor a világosan és szabatosan megfogalmazott e-mailjükre értelmetlen – vagy a tárgytól teljesen eltérő – választ kapnak. Ugyanígy sokaknak ismert az a helyzet, amikor egy beérkező e-mail fölött töprengve próbálják kitalálni, vajon mit is akart mondani a levél szerzője. Az e-mailek írói és fogadói aztán szerepet cserélve bosszankodnak a másikon, aki nem tud értelmesen fogalmazni, vagy nem képes felfogni a legegyszerűbb dolgokat sem.

  • Pszichoterápia és önsegítés integrációja a Minnesota-rendszerű terápiákban

    A Minnesota-rendszerű terápia a pszichológiai terápiák önálló úton járó, kissé deviáns fivére. Elválaszthatatlan az Anonim Alkoholisták és a mintájukra kialakuló egyéb 12 lépéses csoportok szellemiségétől és gyakorlatától... A Minnesota-program a pácienseknek azon körével foglalkozik, akiknél az érzelem- és feszültségkezelés elégtelen volta szenvedélybetegségbe, addikcióba torkollott.

ÉS MÉG: Pedig a stratégiám tökéletes volt… – A főszerkesztő előszava • A pszichológia világa • Boldogságkereső • Az önismeret ára • A sikeres tárgyalás nem a tárgyalóasztalnál kezdődik • Kell-e különórára járnia, ha nem akar? • Mindennapi életünk a tik árnyékában – Egy Tourette-szindrómás kisfiú édesanyjának beszámolója • „Találd ki, mire vágyom” – Egy nárcisztikus párkapcsolata • Éljünk az élet napos oldalán! – Az életközépi válság újragondolása 2. • Érvényes-e még ma is az idősek bölcsessége? • Életközépi karrierváltás: tényleg létezik?• Ami a színfalak mögött zajlik – a krónikus stressz rejtelmei • A bosszú • „A testképet illetően nincs realitás!” – Beszélgetés dr. Juhász Péterrel • Kongresszusok, konferenciák • A pszichológus válaszol

 

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Törvényszerű, hogy partnereinket saját belső rendezettségünknek, integráltságunk fokának megfelelően választjuk – nincs ezzel másképp a nárcisztikus ember sem.

A boldogság egyik kulcsa  az, hogy a negatív életesemények felismerése mellett legyünk érzékenyek a pozitívokra is!

Életünk során rengeteg szócsatát vívunk - s a vita igenis produktív tud lenni, nemcsak a feszültség levezetése céljából. 

Egy férfitól – mióta világ a világ – azt várjuk el, hogy legyen olyan, akire támaszkodni lehet, aki szeretni tud, aki bátor és határozott.

Magadtól nem tudsz szabadulni! Akármi történik is: életed hátralévő napjait önmagaddal kell eltöltened, és ez nem választás kérdése.

Egyáltalán mit jelent megbocsátani? Vannak-e jóvátehetetlen vétkek, és ha igen, dolgunk-e megbocsátani értük?