Jelenlegi hely

„Virágba borult csillagok”

Népi motívumkincsünk üzenetének felhasználása a művészetterápiában
A magyar nyelv „természet” szava egyszerre jelenti a külső bioszférát és az ember belső lelki világát.

Változni látszik az a korábbi álláspont, hogy a népművészet elsősorban múzeumba való, és csak mint érdekesség játszhat szerepet a mai átlagember életében. 

A XX. század végén, a harmadik évezred küszöbén a régi kultúrák – és így a magyar népi műveltség is – új megvilágításba kerültek. A régi megközelítések és vizsgálatok mellett a mai ember új szempontok szerint kezdi értékelni őket. Korábban elsősorban a társadalmi-történelmi viszonylatok oldaláról vizsgálták, ma előtérbe került a természeti viszonyok és a lélektan oldaláról történő megközelítés. Egyre inkább nyilvánvalóvá válik, hogy a múló értékek mellett örök érvényű értékek is megfogalmazódnak ezekben a kultúrákban, melyekre korunk emberének is szüksége van. Változni látszik az a korábbi álláspont, hogy a népművészet elsősorban múzeumba való, és csak mint érdekesség játszhat szerepet a mai átlagember életében. Kétségtelen, hogy már nem tér vissza az a sajátos társadalmi viszony, amely létrehozta ezen értékeket, ez azonban nem jelenti azt, hogy a kortárs világ keretei közt ne lenne létjogosultsága, ne lehetne beilleszteni a hétköznapokba, ne javíthatná a mai ember életminőségét, kultúráját. Egyre inkább kirajzolódik, hogy minden kultúra – nemcsak a régi, hanem a mai – alapját is képezik bizonyos archetípusok, melyek az ember alapvető lelki szükségleteiből fakadnak. Ezek az ősképek fogalmazódnak meg újra és újra különböző korok sajátos viszonyai között, és kapnak egyedi, a kort, a kultúrát képviselő színezetet. Nagyon érdekes új szempont a népi műveltséget a természet oldaláról megvizsgálni, megközelíteni. Valójában egy evidenciáról van szó. A régi falusi ember a természetben élt, élete és munkája tőle függött. A természetet nem statikus objektumként érzékelte, mint ahogy a mai városi ember hajlamos rá, hanem átélte annak teljes, kozmikus meghatározottságú mozgásfolyamatait, változásrendjét, élete szervezőjévé vált. Ez az élmény – más történelmi, kulturális hatások mellett – művészetére is jelentősen hatott. A városi ember elszakadt a természettől, legfeljebb egy-egy töredéket, pillanatot lát belőle, ha például végigmegy egy parkon, sétál egyet az erdőben. A természet ma is körülöttünk él, még ha sokszor nem is veszünk róla tudomást. Ma egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a mesterséges környezetben csak egy bizonyos pontig érzi jól magát az ember, a természet világától való elidegenedés előbb-utóbb lelki és testi betegségekhez vezet. Ezt a problémát nagyon szépen érzékelteti a magyar nyelv „természet” szava, amely egyszerre jelenti a külső bioszférát és az ember belső lelki világának sajátosságait. 

Népművészet a művészetterápiában

A népművészeti formák, motívumok és szimbólumok kiindulópontot jelentenek a természet folyamatainak átéléséhez, mely gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt keretet adhat –– az elszenvedett traumák, érzelmi elhanyagolások önkifejező módú szimbolikus feldolgozásához, illetve felszabadító hatású mintát adhatnak az alkalmatlanság-érzettel küzdő, a túlzott virtualitásban felnövekvő generációk számára, hiszen minden történelmi korban egyaránt működő ősképek rejlenek bennük.

A immár 30 éve működő – a MOL Gyermekgyógyító Program támogatását élvező–Csontváry Képzőművészeti Stúdió Egyesületben tevékenykedünk, amely elsősorban a Baranya Megyei Gyermekvédelmi Központ gyermekotthonában és lakásotthonaiban élő, hányatott sorsú, veszélyeztető családjukból kiemelt gyermekekkel, serdülőkkel foglalkozik, de külsős érdeklődő felnőttekkel is. Művészetterápiás műhelyünkben többek között a természet változásrendjére épülő, önkifejező alkotó programot valósítunk meg hosszú évek óta, amely az eredendő gyermeki kifejezésmódra, a belső látásra, és az ebből táplálkozó népi műveltségre, ősi természet-mitológiára épít.

A terápiás foglalkozásokon részt vevő gyerekek, fiatalok és felnőttek a népi motívumokat nem másolják, hanem azokat belülről átélve, értelmezve, tovább gondolva teremtik meg saját szimbolikus képi világukat, amely akár keretet is adhatnak a saját elszenvedett traumáik, érzelmi elhanyagoltságuk önkifejező módú, szabad feldolgozásához, önvalójuk megtalálásához, énjü szerves megéléséhez. Fontosnak tartjuk, hogy a mai generációkhoz is közelebb kerüljön a természet, ezért a régi korok kultúrájának mintájára lehetőségeket kezdtünk el keresni a természet örökösen megújuló folyamatainak feldolgozására a művészet eszközeivel. Az egyik ilyen lehetőség a természet változásrendjének antropomorf-szimbolikus megjelenítése. Ezen a területen igazán magas rendű szellemi értékeket hozott létre a magyar népművészet, melynek archaikus rétegei még a mai napig is őrzik az ősi művészet emlékeit. 

A természet változásainak megjelenítése

Alkalmazott módszerünket magyar és a belső-ázsiai népi motívumokra építjük. 

A nyugat- és dél-európai ornamentikára a formák mechanikus ismételgetése, elemek tetszőleges egymáshoz rendelése a jellemző, elsősorban a dekorativitásra törekszik. Ezzel szemben a magyar és a közép-ázsiai, belső-ázsiai ornamentikára jellemzője, hogy a formák szervesen kapcsolódnak egymáshoz, a természet és a benne élő ember testi-lelki folyamatait, átváltozásait mutatva meg. Ez az életfolyamatokat kifejező, ciklikus rendszer beszédes szimbolikus formákkal jelenik meg a népművészet vizuális nyelvrendszerén keresztül. Ezáltal válik az adott kép élővé, amivel azonosulni lehet.

A nyugati ember elkülönül a természettől, rövid távú érdekeitől hajtva meg akarja változtatni A hagyományos gondolkozású keleti ember kapcsolódik hozzá, része kíván maradni, együttműködik vele.

A belső-ázsiai népművészeti motívumok mellett sajátos eszközeinkkel feldolgoztuk a népi asztalosművészet csodálatos remekét, a Pécshez közeli Kóróson lévő református templom  mennyezetének festett kazettáit. Az egyes kazettákat kivetítjük az alkotóknak, akik nem lemásolják a képek virágformáit, hanem azok üzenetét belülről átélve és feldolgozva, a formákat kreatívan továbbalkotják – így mindenki megteremti a „saját kazettáit”, saját szimbólumait. 

Életünk komplexitása

A mai ember élete nagyon töredezett. Sokszor egymáshoz nem kapcsolódó, egymáshoz nem illő történésfolyamatokon át vezet életutunk. Például amikor a TV-ben egy jó filmet nézünk, szétzilálja a film sodrását, amikor közben egy teljesen oda nem illő reklámot vágnak be. Az iskolai rendszerben sokszor témájukban egymástól idegen tanórák követik egymást, például irodalomóra után fizika, aztán történelem stb. A régi paraszti kultúrában az ember a búzaszem vetésétől a kalász learatásán át a kenyér elfogyasztásáig a teljes folyamatot átélte – a mai társadalomban a munkahelyek többségénél a gazdasági, ügyviteli stb. folyamatoknak csak egy kis részébe kapcsolódik bele. Sem a teljes struktúrát, sem a teljes folyamatot nem látja át. Ez a kaotikus állapot különösen felerősödik a manapság feltűnően gyakori személyiségzavarokban, gyermekeknél magatartászavarokban, pedig lelki egészségünk szempontjából fontos, hogy személyiségünk integráltan tudjon működni, életünket komplexen tudjuk szervezni, megélni. 

A magyar és belső-ázsiai népművészeti formavilág vizuális nyelvi gondolkozásmódjára jellemző, hogy leképezi a természet szorosan egymásba kapcsolódó mozgásfolyamatait. Ez a költőien megjelenített kifejezésmód alkalmas arra, hogy olyan folyamatokat éljünk át, amelyekben összefüggenek, szervesen egymásra épülnek a dolgok, így segítve a személyiség működésének, illetve a személyiségfejlődésnek az integráltságát. Nézzünk most erre példákat:

Üzbég kerámiatálka. Motívumain jól érzékelhető a már fentebb említett szerves egységrendszer: a középen lévő centrális pontból (magból) növekszik, fejlődik tovább a stilizált növényi ornamentika. Bár a stílus elvont, nem valósághű, mégis egyértelműen látszik a különböző részek dinamikus összefonódása, az a fajta élő kapcsolatrendszer, amit a természetben is látunk, érzékelünk. 

Festett kazetta a kórósi református templomból. A természetes szerves egység itt is megjelenik; a földből lassan kinyíló virág növekedési fázisait mutatja be, az alsó zárt, bimbós részből kinyílt virágkehely lesz. Érdekesség, hogy stílusában visszaköszön a honfoglalás kori palmettás motívumrendszer.


A gyerekek is nagyon jól megfogták és értelmezték ezt a fajta kapcsolatrendszert az egyes elemek között, amit már a saját képi világukhoz igazítva jelenítettek meg. Mindkét munkánál szépen követhető a növény fejlődési folyamata, fázisai; a zárt mag vagy bimbó, amiből tovább növekszik, szárasodik a virág, míg végül energiáktól duzzadó szirmokban nyílik szét.

Az évkör

Közben az évkör 12 téridő-egység tulajdonságaival is megismerkedünk a természet változásrendjében, melyhez a 12 hónapot megjelenítő népi gyermekmondókát használjuk: „Jégen járó január, havat fúvó február, rügymozdító március, ágzöldítő április, virágnyitó május, szárba szökellő június, sarlósuhintó július, aranyat izzó augusztus, szőlőszagú szeptember, levelet osztó október, ködnevelő november, deres-daras december.” Az emberélet fordulóit is feldolgozzuk indirekt, szimbolikus módon, például a születés vagy a család problematikáját.

A kazettákon minden egyes hónapnak az időszakot kifejező jele jelenik meg, egyik forma átalakul a másikba. Különösen izgalmas ezen átmeneti időszakok, állapotok megjelenítése, erre mutatjuk az alábbi példát: 

  

Kazettánkon a Kos csillagkép jelét láthatjuk, amely szétnyíló két szárával a rügyfakadást, a feltámadást idézi meg. Ez a Halak csillagkép jeléből (i) indul, mely e kirobbanás előkészületét, az életfolyamatok belső megindulását, a rügymozdítás motívumát szimbolizálja

Láthatjuk, hogy az egyik csillagkép alakzata hogyan folyik át a másikba. Az alkotó ezzel zseniálisan utal arra, hogy felismerte a természeti folyamatok egymásból fakadó folytatólagos, körkörös rendjét. Az idő fázisokká való szakaszolása az ember mesterséges teremtménye. A természetben a folyamatok nem törnek így meg, hanem egymásból következnek.

Madárcsalád, szintén a kórósi templomból. Középen egy madárfészek, melynek két oldalán a madárszülők ülnek, középen a fiókáikat szimbolizáló virágos életfa bontakozik ki. Ezen a kazettán is szépen követhető az életfolyamatok áramlása. 

Ezt a rajzot egy intézetben nevelkedett, tinédzser korú lány készítette. Az alapkompozícióba már személyes történetét is elrejtette; barátnője magzatának elvetélését, mely őt is érzékenyen érintette. A madárpár szomorúan gubbaszt a kép két oldalán, a növényi ornamentika az életerő áramlása helyett inkább hervadást, elmúlást sejtet. A középen megjelenő kék bibe lekonyuló leveleivel és hideg színeivel a még az anyaméhben lévő, de már elhalt magzat, ami lassan csordogál lefelé, „kifolyik” a szimbolikus szülőcsatornán (ezt a folyamatot is szépen érzékeltetik a sötét színek, a spirális növényi kacsok befelé tekeredő, összehúzódó, bátortalan alakja). Ugyanakkor a méhburkot körül ölelő fényminőség erőteljes gesztusaival és sárga színével egyfajta vigasztalásként jelzi, hogy a meg nem született kis élet már egy másik létformához csatlakozott.

Az Orion csillagköd részletgazdag fényképe (a Hubble űrszonda felvétele)

 

Orion csillagköd a mennyezetkazettán

Orion csillagköd rajza 1787-ből
(Histoire de L’académie Royale des Sciences)

 

A kórósi festett kazetták az ifjabb Gyarmati János asztalosmester keze munkáját dicsérik. 1834-ben festette fel a szabad szemmel látható csillagképek közé a csak távcsővel látható égi objektumokat is virágnyelven. Az ő nagyapja falusi prédikátor volt, vagyis lelkész és tanító egy személyben. Ezek a prédikátorok nagy műveltséggel rendelkeztek, mivel a teológiai ismereteken kívül természettudományi, történelmi, irodalmi képzést is kaptak, vagyis a csillagászati tudás is a családi műveltséghez tartozott. Az egyik, szintén falusi prédikátor, Katona Mihály 1814-ben megjelentette az első magyar nyelvű csillagászati tankönyvet: A Föld mathematica leírása a világ alkotmányával együtt. A könyvben a természettudományos ismeretek mellett a csillagok szemlélésének lelkisége is megfogalmazódik: Ama’ töméntelen ezer ragyogó pontokkal, a’ Tsiliagokkal kirakott Ég boltozatjának figyelemmel való szemlélése, megindít és magán kívül ragad minden érzékeny szívet:… Megesmérteti vele a` józan okosság keskeny határait, és а‘ maga semmiségét, és bétölti szívét alázatossággal és embеr társai eránt való szeretettel.” A szeretetnek gyógyító, lélekrendező ereje van, ezért jelenik meg ez a szellemiség a kozmikus szimbólumokon keresztül a református templom szakrális terében. Ugyanez a megközelítés jelenik meg a mi művészetterápiás módszerünkben is.

Katona Mihály könyvében már hivatkozik a Francia Tudományos Akadémia évkönyvére (Histoire de L’académie Royale des Sciences), melyben Messier francia csillagász 1787-ben 103 mélyég objektumot közöl. Az egyik ilyen a Nagy Orion csillagköd.

Csillagbölcsők

Az e csillagköd által megihletett festett kazetta képe mellé helyeztünk egy 1774-ben, az említett évkönyvben megjelent rajzot a mélyégi objektumról. Jól látható mindkét képen az egymás alatt, függőlegesen sorakozó három csillag és a mellette csoportosuló csillagok halmaza, melyek befoglaló formája egy öblös bölcsőre vagy anyaméhre hasonlít. A XX. századi tudomány bebizonyította, hogy ebben a csillagködben új csillagok jönnek létre. 

A gyerekeket érdekeli a csillagászat, a kozmosz világa: a csillagködök, amelyek egy része egyben „csillagbölcsők”is, mivel csillagok születnek bennük. Segítségével a születés problematikáját is fel lehet dolgozni olyan gyerekekkel, akiket nem vártak születésük előtt, és a későbbiekben szüleik is eltávolodtak tőlük. Így születésük traumáját nem direkt, hanem indirekt módon közelítjük meg a terápiában. A kórósi templom mennyezetkazettái között is van több példa a kozmikus köd megjelenítésére népi virágnyelven. Ezeket is felhasználjuk. Az Orion csillagköd virágnyelven megfogalmazott népi mustrája mellé a Hubble űrteleszkóp által készült fényképet is kivetítjük az alkotóknak. Megbeszéljük, hogy ebben a csillagködben csillagok születnek, és ennek nyomán alkossák meg a saját, csillaggyermeket ringató bölcsőjüket.

Ezen a 10 éves fiú által készített gyermekrajzon nagyon szép, szimbolikus alakot ölt a születés, a csillagbölcső témája. Az élénk színek, vibráló formák, finom részletek egyfajta galaktikus, álomszerű hatást keltenek, ugyanakkor ott vibrál benne a kitörési szándék, a megszületés, megérkezés vágya.

Ezt a rajzot egy vetélésen átesett 16 éves lány készítette. A csillagbölcső témájánál ő is személyes traumájához nyúlt vissza. Az anyaméhet jelképező virágkehely színei fagyosak, a középen lévő kis embrió fekete köldökzsinórral kapcsolódik hozzá, ez már magában foglalja a halál motívumát, amit a szemek fekete üressége is hangsúlyoz.

 Ezt a két képet ugyanaz a lány rajzolta; egyik a csillagbölcső témájához készült 10 éves korában, a másik a Csodaszarvas-mítoszt dolgozza fel 18 évvel később. A képeket összeköti egy azonos motívum, a „tűztulipán”, mely a csillaggyermek feje fölött izzik, és később a szarvas agancsaként is lángol, ami a kozmikus fényt hozza el regös énekünk szerint. 

„Szarvam vagyon, ezer vagyon, 
Szarvam hegyin vannak százezer égő szövétek,
Gyulatlan gyuladnak, oltatlan alusznak.
Hej, regülejtem, regülejtem!”
(Dozmat, Vas-megye.)

Mindkét esetben természetesen tört fel ez a szimbólum az alkotó belső világából, mint eredendő őskép. Fontos jelentéssel bír számára; az életerőt, életigenlést, egyfajta teremtő energiát testesít meg.

 Zöldhalompusztai szkíta csodaszarvas, agancsa lángnyelvekből épül fel

Csodaszarvas a korondi népi kerámián, agancsa lángokból épül fel, mely mintául szolgált alkotóinknak. 

Platthy István művészetterapeuta a Csontváry Képzőművészeti Stúdió Egyesület művészeti vezetője.
Poór Anna a Csontváry Képzőművészeti Stúdió Egyesület művészetterápiás asszisztense.

 A cikk a Mindannapi Pszichlógia 2018/03. számában jelent meg

A Mindennapi Pszichológia
2019 június–júliusi számában
ezekről olvashat:

2019 június–július

  • A kulturális sokk és az időutazás

    A globalizáció egyre gyakrabban teremt kultúraváltási helyzeteket. Diákok külföldre mennek tanulni, nemzetközi intézmények a dolgozóikat más országokba küldik, a jobb körülmények reményében egész családok váltanak hazát, illetve gyakran emberek tömegeinek kell akaratuk ellenére menekültként a saját kultúrájuktól eltérő országban folytatni életüket. A kulturális sokk fogalma tehát mindinkább előtérbe kerül.

  • Megbízható tanúk-e a gyermekek?

    A feltételezések szerint a gyerekek a felnőtteknél hajlamosabbak arra, hogy hamis emlékekről számoljanak be. Mennyire megbízhatóak tehát tanúvallomásaik? Vajon képesek-e megbízhatóan, torzításmentesen mesélni egy eseményről? Mennyire befolyásolhatók a kérdező által? Mit lehet tenni annak érdekében, hogy minél megbízhatóbb tanúvallomásokat kapjunk?

  • „Elég magas lesz kosarasnak?” – A fiatalok fejlettségi szintjéről nem a naptár árulkodik. De akkor mi?

    Képlékeny határokkal fészkelte be magát a serdülőkor a gyermek- és a felnőttlét közé. A fejlődési szakasz meghatározása nemcsak izgalmas elméleti kérdés: fontos oktatási, egészségügyi, büntetőjogi implikációkat rejt magában, hogy mennyire tartunk érettnek valakit. Miért van az, hogy kizárólag a naptár alapján hozunk ilyen döntéseket? A PPKE BÉTA projektjének serdülőkorról szóló cikksorozata most a biológiai kor becslési eljárásait mutatja be.

  • Légy önmagad terapeutája! A kognitív pszichoterápia

    Pszichés zavarokban szenvedők gyakran eltúlozzák, rendkívül szubjektíven értelmezik a helyzetüket, ami intenzív érzelmi állapotokhoz vezet, és ez megfordítva is igaz: erősen zaklatott, dühös vagy stresszes állapotban sérül a valóság objektív felfogása. Felfokozott érzelmi állapotban szélsőségesen negatívan vagy pozitívan értékeljük az egyes helyzeteket, és ez ráadásul még a cselekedeteinket is befolyásolja. Miután mind a tapasztalat, mind a klinikai pszichológiai kutatások azt bizonyítják, hogy az érzelmi problémák forrása gyakran a torzult, hibás gondolkodás, a kognitív viselkedésterápia célja az alaposabb önismeret.

  • Muzsikus a díványon – Személyiség és zenei teljesítményszorongás

    Képzeljük csak el, hogy érezheti magát egy alapvetően zárkózott, érzékeny és kissé szorongó ember, amikor ki „kell” állnia több száz ember elé, és az addig a próbatermek magányában csiszolgatott művet rá szegeződő szempárok százainak kereszttüzében kell hibátlanul bemutatnia?

ÉS MÉG: Egy gallér üzenete – A főszerkesztő előszava • A pszichológia világaHová tűntek az érzelmek?A háttérbe szorított szolidaritás. Összetartozás, együttérzés, közösségvállalás • „Ne forgasd ki a szavaimat!” – Szalmabábok a vitában • Túl a babonán – avagy a kényszerek markábanKulináris terápiaA trollok pszichológiájaAz agy öregedése – az időskori demenciák • Motiváció: tényleg szükség van rá?Egy jó tér csodákat művelhet – Beszélgetés Sylvester Ádám építésszel • Az örökmozgó szem • Kongresszusok, konferenciák • A pszichológus válaszol

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Vajon egy drágább önvezető autó megvásárlásával privilégiumot is lehet majd vásárolni? Bizonyos márkák vagy autóosztályok szoftvere úgy lesz már finomhangolva, hogy az adott...

Néhány hete egy tízéves szegedi diáklány, Szin Jázmin nagyszerű helyezést ért el a Németországban megrendezett mentális matematika junior-Európa-bajnokságon,...

A hasi panaszok, bőrproblémák, ízületi fájdalmak és egyéb ritka elváltozások okai között napjainkban elsőként a glutén- és laktózérzékenységre gondolunk.

Ez a dominancia fogalmának teljes félreértelmezéséről árulkodik.

Hír a magyar sajtóban 2019-ben: „Hetvenezer forinttal tömött pénztárcát adott vissza egy borozó pultosa múlt héten feledékeny tulajdonosának.”

Ha nem a VR uralkodik az alkalmazó felett, hanem fordított a helyzet, számos pozitív cél elérse érdekében használhatjuk a technikát...