Jelenlegi hely

Összeillés vagy összeillesztés?

Nincs a csillagok által elrendelt szerelem

Dolgoznunk kell-e az összeillésért vagy egyszer csak szembetalálkozunk azzal, akivel erőfeszítés nélkül egész életünkre összeillő társak leszünk?

Szerző: 

Nem hiszem, hogy van olyan tudomány, ami ezekre a kérdésekre egyszerű választ tudna adni: sem a pszichológia, sem az antropológia, sem a szociológia nem tudja a végső választ... A filozófiai hagyomány mindenekelőtt a szerelem problémája felől közelíti meg az összeillés kérdését... Azokat nevezhetjük összeillő párnak, akiknél működik a szexuális kémia, akiknek a társadalmi helyzete nem nagyon eltérő, vagyis lehetővé teszi a közös nyelvet és a hasonló gondolkodást, és akik kölcsönösen megerősítik egymást tudattalan elvárásaikban, vagyis önképük kifejlesztésében.

Személyes oldal - olyan tényezők, amelyekről tudunk – és amelyekkel kapcsolatban képesek vagyunk a változtatásra. Az összeillés egyik legfontosabb feltétele az érzelmi egyensúly... A második fontos tényező az intimitás és az otthonosság. Ha összeillünk valakivel, akkor nem egyszerűen passzolunk hozzá, hanem a közelében nyugalmat, biztonságot, kiegyensúlyozottságot érzünk: otthon vagyunk... Az élet nemcsak szabad döntésekből és elhatározásokból áll, hanem nagyrészt megszokásokból, rituálékból, állandóan ismétlődő helyzetekből. Az összeillés egyik legfontosabb háttérmozzanata az, hogy a szokásaink képesek-e egymásba fonódni és egyetlen szokásrendszerré átalakulni... És még valami: a humor. Ez egy rejtélyes faktor, és tudatosan nemigen lehet irányítani. Összeillő emberek esetében azonban megfigyelhető, hogy egymást felvidítják és egymás humorára érzékenyek. Az össze nem illés egyik legkiáltóbb jele az, amikor a két fél nem tud egymás humorán nevetni, sőt, ki is ölik egymásból a humort.

Úgy gondolom, nincs biológiailag kódolt összeillés, pláne nincs a csillagok által elrendelt szerelem, és a tökéletesen nekünk rendelt Másikra sem érdemes egy életen keresztül várni. Az együttélés és az összeillés nem automatikus dolog, de nem is teljesen lehetetlen. Tudatosítsuk az összeillés különféle mozzanatait és az össze nem illés okait is. Csak akkor élhetünk kielégítő kapcsolatban, ha számolunk avval, hogy vágyaink esetleg tényleg nem mindig illeszkednek egymáshoz természetes módon, és talán nem is értjük igazán a másik vágyát. Ettől nem szabad megrémülni. Ha viszont nem illünk össze a partnerünkkel, inkább válasszuk a szabadságot és a további keresést, mint a rossz kapcsolat kilátástalanságát. A megszokott biztonság gyakran csak illúzió.

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2018. 1. számában olvasható

A Mindennapi Pszichológia
2019 augusztus–szeptemberi számában
ezekről olvashat:

2019 augusztus–szeptember

  • Megértés vagy megbocsátás?

    A düh, a neheztelés, a felháborodás, illetve – ha mi magunk cselekedtünk helytelenül – a bűntudat azt jelzik, hogy a másikat (vagy magunkat) felelősnek tartjuk és hibáztatjuk az általa elkövetett rossz cselekedet miatt. Ezen érzelmek felfüggesztése, elhalványulása pedig azt mutatja, hogy a másikat részben vagy egészben felmentjük a felelősség alól.

  • Elmés gépek

    Ha a számítógép nem azt csinálja, amit szerettünk volna, vagy – utasításaink ellenére – egyáltalán nem csinál semmit, nehéz megállni, hogy ne veszekedjünk vele úgy, mint egy emberrel. Sokszor nem is vagyunk képesek rá, és feszülten beszélünk, sőt kiabálunk hozzá: „Miért nem csinálod?”, „Ne bosszants már!”, „Direkt csinálod velem?”. Mintha lennének hitei, vágyai, szándékai, és képes volna önálló döntéseket hozni – azaz lenne elméje.

  • Stressztűrésre berendezkedve

    Az ember számos – és sokféle – tudattalan stratégiát alkalmaz, amelyeknek a segítségével pszichés feszültségeit igyekszik csökkenteni, megszüntetni. Az én-védelem lehet „leépítő” és „felépítő” – vagyis az elhárító mechanizmusok lehetnek az alkalmazkodást nehezítők, akár meggátlóak is, és lehetnek adaptívak, a megküzdést segítők.

  • Sématerápia

    A sématerápia célja az egészséges felnőtt mód megerősítése. Az ilyen felnőtt készségei: képes felismerni, elismerni, érvényesíteni, adaptívan kielégíteni alap érzelmi szükségleteit; képes mások szükségleteit is figyelembe venni, illetve saját szükségleteinek kielégítését hosszú távú céljai – vagy a másikkal való kölcsönösség fenntartása – érdekében késleltetni; önmagával, élményeivel szemben elfogadó, nehézségeit a közös emberi természet részének és nem másoktól elkülönítő vonásnak tartja. Kedvesen és együttérzéssel képes önmaga felé fordulni.

  • „A nagy megvilágosodás szemfényvesztés”

    Ő az első ember, aki kenuval szelte át az Atlanti-óceánt, és az első magyar, aki az Antarktisz széléről indulva, elérte a Déli-sarkot. Van, hogy egyedül küzd, van, hogy csapatban, van, hogy fagyási sérülésektől béna a fél arca, és van, hogy addig üvölt a hullámokat szidva, míg teljesen elmegy a hangja. Én arra keresem Rakonczay Gábornál a választ, hogy mi történik pontosan az ember lelkében a semmi közepén, mitől lesz egy csapatból jó csapat…

ÉS MÉG: Kulcs-kérdés – A főszerkesztő előszava • A pszichológia világaAz önigazolásról – avagy azt hiszed, józan döntéseket hozol • „Brit tudósok bebizonyították” – A tudományos zsargon manipulatív technikái • Csavargók és otthonülők – a tanulás evolúciós ökológiája • Nem lusták, csak kialvatlanokMegbízható tanúk-e a gyermekek?Gyermekek, akik „kilógnak” a sorbólÉgi és földi utakSématerápiaBoldogságvásárAz agy öregedése – mit tehetünk szellemi frissességünk megőrzéséért? • Traumafeldolgozás művészetterápiávalEgyszerűen nem tudok tévedni • Kongresszusok, konferenciák • A pszichológus válaszol

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Egy párkapcsolat kezdeti szakaszában ma nagyon gyakran nem látni sem a bizalmat, sem a türelmet, de még a nyugalmat sem. Úgy tűnik, ma nem lehet hinni a másiknak...

De vajon hová vezet ez a folyamat? Milyen hatással van ez a kapcsolatainkra és a gyerekeinkre?

Nem jön se elbocsátó szép üzenet, sem elköszönés, sem magyarázat...

Kétségbeesésében kiállhatatlanná válik, „eltolja magától” a másikat, miközben létfontosságú számára, hogy tartozzék valakihez...

A függő ember elsődleges törekvése, hogy szoros kapcsolatban lehessen a számára fontos személlyel, legyen az szülő vagy barát, a párja vagy akár a gyermeke. Ennek érdekében...

A párválasztással kapcsolatban rengeteg íratlan szabályunk van, mely „előírja”, mi illendő és elfogadható környezetünk számára – ilyen például az idősebb férfi, fiatalabb nő...