Jelenlegi hely

Miből lesz a cserebogár?

A pszichopátia gyermekkori gyökerei
Nem törődnek azzal, ha másokat feldühítenek vagy megbántanak

Sokunk számára nehéz, talán ijesztő is elképzelni, hogy a pszichopátiának létezhetnek gyermekkori előzményei is. Bár szeretnénk azt hinni, hogy ilyen csak a filmekben fordul elő (pl. Beszélnünk kell Kevinről), a viselkedési problémákkal küzdő gyerekek kis hányadánál valóban megfigyelhetők olyan jellemzők, melyek kockázati tényezőt jelentenek a felnőttkori zavar kialakulására nézve. 

Szerző: 

A pszichopátia azonosítása egyáltalán nem könnyű feladat. A megtévesztés és a manipuláció ugyanis a pszichopaták természetes sajátossága. A normalitás álarca mögé bújva, megnyerő stílusukkal és rendkívüli manipulációs képességeikkel gyorsan beférkőznek mások bizalmába, majd néha döbbenetes kegyetlenséggel gázolnak át rajtuk... Megbánás és bűntudat nélkül szegik meg a társadalmi normákat, csak a saját érdekeiket tartják szem előtt, és egyáltalán nem érdekli őket, hogy másoknak milyen károkat vagy szenvedést okozhatnak ezzel. Tehát pontosan tudják, hogy mit miért tesznek – csak épp egy alapvető emberi tulajdonság, az együttérzés hiányzik belőlük...

A szakemberek nem értenek egyet abban, hogy a pszichopátiát lehet-e egyáltalán gyerekek körében vizsgálni. Be kell látnunk azonban, hogy a pszichopátia nem egyik pillanatról a másikra, „csak úgy a semmiből” alakul ki. De mik is azok a jellemzők, amik már gyerekkorban is felfedezhetők? Dr. Paul Frick – az amerikai Louisianai Állami Egyetem professzora, a gyermekkori pszichopátiás vonások egyik vezető kutatója – szerint egyes gyerekeknél „finomabb” megnyilvánulásokról beszélhetünk: például rendkívül ügyesen manipulálnak, rezzenéstelenül és meggyőzően hazudnak (nemcsak azért, hogy a büntetést megússzák, hanem bármi más okból, sőt ok nélkül is), önző módon viselkednek, és nem törődnek azzal, ha másokat feldühítenek vagy megbántanak. Léteznek azonban nyilvánvalóbb és szélsőséges esetek is, amikor különös kegyetlenséget mutatnak (pl. állatok kínzása, megölése), fenyegetnek, terrorizálnak, bántalmaznak másokat, mindezt rémisztően hideg és számító módon, sőt élvezettel teszik...

Fontos, hogy viselkedésük jócskán túlmutat az egyszerű csínytevéseken. Sokkal akaratosabbak és erőszakosabbak kortársaiknál, és az sem ritka, hogy a törvénnyel is összeütközésbe kerülnek (pl. lopás, gyújtogatás, vandalizmus miatt). Fizikai agressziót legtöbbször akkor alkalmaznak, ha egy számukra értékes dolog, tehát valamilyen jutalom vagy nyereség megszerzése a tét. Ilyen helyzetekben pedig meglehetősen higgadtan, érzelmek nélkül hajtják végre az agresszív cselekedetet... 

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2018. 1. számában olvasható

A Mindennapi Pszichológia
2018 október–novemberi számában
ezekről olvashat:

Mindennapi Pszichológia 2018. október–november

  • A játék szabaddá tesz

    A játék olyannyira természetes velejárója az életünknek, hogy ritkán gondolkodunk el gazdagságán és mélységein – pedig csodálatos birodalomra látunk rá, ha górcső alá vesszük! Nemcsak a gyermekek, minden ember játszik – életkortól, fizikai és mentális korlátoktól függetlenül. Lehet, hogy különböző módokon, de mindenki játszik. És az állatok is, nemcsak az emberek.

  • Sikeres párkapcsolatok

    Mi a siker? Nézetem szerint az, ha olyan életet élhetünk, amit élni szeretnénk. Ez a definíció kellően konkrét, de mégis tág teret ad valamennyiünknek, hogy ki merjük mondani, milyen az az élet, amit élni szeretnénk a mezei hétköznapokon. A párkapcsolati siker ugyanis sosem az ünnepnapok eposzi nagyságában keresendő – az legfeljebb apró tükör lehet –, hanem a mindennapok szürke forgatagában, amit a legdrágább kincsünkkel mérünk: a közösen megélt és nem csupán leélt idővel.

  • A művi abortusz hatása a párkapcsolatra

    Párkapcsolatunkban optimálisan azt éljük meg, hogy a másik támogatást, érzelmi támaszt nyújt a nehézségek megoldásához – de mi van akkor, ha a probléma magából a kapcsolatból fakad, és annak jövőjét érinti? Ha elfogadjuk, hogy egy párkapcsolatba a partnerek különböző személyes preferenciákkal, hiedelmekkel, erkölcsi megfontolásokkal, vágyakkal és elvárásokkal érkeznek, érthető, hogy egy nem várt várandósságról hozott döntés a konfliktusok forrása lehet, hisz ez az érzelmileg rendkívül telített téma egyszerre érinti a két fél egymáshoz való viszonyát és a fejlődő magzathoz való kötődésüket.

  • Jóga – út az egyéni szabadság és jóllét legmagasabb foka felé

    A jóga segítségével gyakorolható, hogy az „automata vezérlés” álmából hogyan lehet felébredni, hogyan lehet tudatosítani hétköznapi helyzetekben is az érzelmeket, gondolatokat, és ezáltal hogyan lehet szabadabb döntést hozni… Az öntudatosság és önszabályozás preventív (és terápiás) hatását aknázza ki a manapság annyira divatos mindfulness is, ami szintén az indiai filozófiából származik, és a meditáció mellett jógás testgyakorlatok is szerves részét képezik programjának…. Az öntudatosság melletti másik fontos mentális fejlesztő hatása az önismeret.

  • Betegség-e a pszichopátia?

    Az antiszociális megnyilvánulások legsúlyosabb formája a pszichopátia, amire a legújabb idegtudományi kutatások alapján úgy is tekinthetünk, mint egy súlyos mentális zavarra, ami genetikailag erősen meghatározott biológiai adottságok és hátrányos környezeti tényezők összjátékaként alakul ki. Tudományos vizsgálata jelentősen gazdagítja tudásunkat az érzelmek szocializációban betöltött szerepéről és az empátia működéséről.

ÉS MÉG: Egy félrecsúszott pulóver – A főszerkesztő előszava • A pszichológia világa • Igazságosabb gazdaság? A félelem és szorongás VR-re megy?Mit tesz velünk a szerelem?Randi a technoszexuális űrkorbanHogyan szeret a kutya?A policisztás-ovárium szindróma (PCOS) lelki terheiStresszevés, új megvilágításban Vélemények az alternatív medicináról – Reflexiók egy kutatás eredményeire • Hiszem, ha látom? • Kongresszusok, konferenciák • A pszichológus válaszol

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

A szerelem olyan felfokozott érzelmi állapot, amikor a szerelmes tudatát egy másik ember képe és a vele kapcsolatos emlékek, fantáziák töltik ki, testi és lelki tulajdonságait...

Ha a múltban és a jelenben sikeresen elértük kitűzött céljainkat, a jövőben is ezt tételezzük fel önmagunkról.

Manapság, amikor mindent a sikeresség mércéjével mérünk, nagyon nehéz kialakítani azt az elégedettségi szintet, ahol

A legjobb barátnőnkkel ott folytatjuk, ahol abbahagytuk, mindegy, mennyi idő telt el az utolsó találkozás óta.

„Anya! Fáj a hasam, nem szeretnék ma iskolába menni!” – ez a kérés talán gyakrabban hangzik el iskolai konfliktus, mint fizikai betegség következtében.

Lovaink nemcsak folyamatosan tükrözik és formálják belső pszichofiziológiai állapotunkat, de megmutatják azt is, hogy milyen társaik vagyunk.