Jelenlegi hely

Állati függőségek

A függőség az állatvilágban ugyanúgy kialakulhat, mint az emberek körében

Sokat tudunk az ember függőségeiről, hisz egyes források szerint évezredek – talán a kezdetek – óta velünk vannak. Sheng Nun kínai császár és gyógyító már az időszámításunk előtti 3. évezredben leírta a kannabisz lehetséges gyógyászati hatásait, és ugyanebből az időszakból maradtak fenn történeti feljegyzések a lottósorsolás egy korai formájáról, szintén Kínából. Feltételezzük, hogy a függőség hátterében részben pszichés, részben neurobiológiai/genetikai faktorok állnak. 

De mi a helyzet az állatokkal? Az állatokkal, akikről azt gondoljuk, hogy az öntudat alacsonyabb szintjén állnak, akik kevésbé képesek viselkedésük gátlására, és akik ugyanakkor éppúgy képesek a kötődésre, mint mi, emberek. A cikkben bemutatott állatkísérletek egytől-egyig azt igazolják, hogy a függőség az állatvilágban ugyanúgy kialakulhat, mint az emberek körében – igaz, ezekben az esetekben a pszichés háttér feltétezhetően kevésbé játszik fontos szerepet. Vagy mégis? Mit tanult az addiktológia tudománya az állatkísérletekből?

Drog táplálék helyett

Aigner és Balster rhesus-majmokkal végzett kísérletének vizsgálati elrendezése egyszerű volt: a majmok választhattak, hogy intravénás kokaint, vagy egy fogantyú lenyomásával táplálékot kérnek-e inkább. Ezt a döntési helyzetet 15 percenként megismételték, 8 napon keresztül. A vizsgálatban részt vevő állatok szinte kizárólag a kokain mellett döntöttek, ami néhány nap elteltével kóros súlyvesztéshez és mérgezéses tünetekhez vezetett. A majmok tehát lemondtak az éltető tápanyagról, csak hogy újra és újra élvezhessék a kokain hatásait...

Drog és „erkölcs”

Daniel Martin főemlős-kutató és munkacsoportja eredeti célja az volt, hogy feltérképezzék a kokain memóriára és nyelvhasználatra gyakorolt hatásait csimpánzok esetében. A vizsgálat során azonban észrevették, hogy az említett funkciók károsodása mellett a megfigyelt csimpánz viselkedése erkölcsi értelemben is megváltozik: elkezdett hazudni és lopni társaitól. Újra és újra eléjük tolakodott az étel osztásakor, vagy éppen azt jelezte társainak, hogy már evett, csak hogy elkerülje a velük való közös táplálkozást, miközben aznap még semmilyen tápanyagot nem fogyasztott. Elcsente a többiek banánját, sőt, a lopott banánt a vizsgálat vezetőjéhez vitte, hogy kokainra cserélje azt. Tekintve, hogy a kutatók ezen amorális cselekvésekre nem kondicionálták az állatot, következtetésük szerint a kokain tartós használata váltott ki egyfajta értékvesztést, de legalábbis a viselkedés gátlásának jelentős csökkenését.

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2017. 6.számában olvasható

A Mindennapi Pszichológia
2018 augusztus–szeptemberi számában
ezekről olvashat:

Mindennapi Pszichológia 2018. június–július

  • A „menetiránynak megfelelően” élj!

    Sokan panaszkodnak arra, hogy az élet gyorsvonati sebességgel szalad el mellettük, ők pedig pusztán szemlélői, de nem résztvevői az eseményeknek. Mikor is élünk? A fogantatástól a halál pillanatáig tartó időszak tulajdonképpen csak az a pici vízszintes vonal a két évszám közt, egy sírkövön. Mi fér ebbe bele? Mit tekintünk Életnek?

  • Légy főszereplője saját életednek!

    „Amikor megszületünk, hercegnek vagy királykisasszonynak születünk, csak az élet csókjaitól válhatunk békává.” Miért vagyunk statiszták a saját életünkben? Hogy történhetett ez? Eric Berne szavai szerint világra jöttünkkor főhősnek érkeztünk saját színpadunkra. Akkor még a permanens jelen állapota uralkodott. Ha épp jókedvünk volt, belemosolyogtunk a világba, ha pedig ráeszméltünk, hogy „nem kerek a világ”, bátran üvölthettünk, kifejezve autentikus érzéseinket.

  • Kíváncsi csecsemők – Már egyévesen megértik, miről beszélnek mások

    A beszédtanulás, mint csak az emberre jellemző képesség roppant időigényes és nehéz feladat. Mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az első nyelv elsajátítása legkevesebb 5-7 évet vesz igénybe, holott az idegrendszeri érés ebben a periódusban legfogékonyabb. Ennek egyik oka, hogy a beszéd megértése és a beszéd produkciója sokkal összetettebb kognitív folyamat, mint azt korábban a kutatók feltételezték.

  • Energiaháború: létezik-e a csí?

    Régóta dúl a háború két csoport között. A szembenálló felek több kérdésben is másképp gondolkoznak. Az ellentétek leginkább az „energia”, életerő, csí, prána… létezésének kérdése körül bontakoznak ki… A két fél közt persze ritka a nyílt agresszió, inkább saját köreikben: rendelőikben, konferenciáikon, fesztiváljaikon támadják a másik felet, néha tévényilatkozatokkal, honlapokkal, röplapokkal igyekeznek a maguk oldalára állítani a közvéleményt.

  • Reménytelenül

    Az öngyilkosság tabutéma, még a róla való gondolkodás is bénító lehet. Kiválthat elutasítást, haragot, szégyent, szomorúságot vagy dühöt, vagy egyszerűen csak nem akarunk foglalkozni vele. Ugyanakkor megkerülhetetlen, mert Magyarország kifejezetten rossz helyen szerepel az öngyilkossági statisztikákban, de azért is, mert minden befejezett öngyilkosság legalább hat ember – közeli barát, családtag, kolléga, osztálytárs – életét érinti közvetlenül.

ÉS MÉG: Éleslátás – A főszerkesztő előszava • A pszichológia világa • „Ne hagyd, hogy elmenjen melletted az élet”„Másodiknak lenni lehet jó életstratégia” – Beszélgetés dr. Lénárt Ágotával • Az „elvesztett apaság” – férfiak és a művi abortuszMinden nőnek kell egy jó barátnő!Bullying az iskolai közösségekbenSzívügyeink – Hitek és tévhitek az anyagcsere zavarainak és a szív- és érrendszer betegségeinek összefüggéseiről • Csillagászat a sejtjeinkben – avagy bioritmus és testi-lelki egészség • Emlékezz a tanulásért – és ne fordítva! Egy új oktatási módszer alapjai • Amit csak a Küklopsz látDemencia, életvég, döntések • Kongresszusok, konferenciák • A pszichológus válaszol

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

A befejezett szuicidum hátterében a legtöbbször kezeletlen hangulati zavarok - elsősorban depresszió - állnak, de a szenvedélybetegségek is komoly kockázatot jelentenek.

A megzavart bioritmus egyik legkorábban kialakuló következménye a megzavart alvás és az inszomnia.

Míg korábban elsősorban a nőket érintette a testképzavar, addig napjainkban már a férfiak körében is egyre gyakrabban

Mi áll az utóbbi évek genomikai forradalmának hátterében?

„A hatvanasok az új negyvenesek” – ezt az egyre világosabban kirajzolódó képet járja körül tudományünnepi előadásában

Sokunk számára nehéz, talán ijesztő is elképzelni, hogy a pszichopátiának létezhetnek gyermekkori előzményei is.