Jelenlegi hely

Állati függőségek

A függőség az állatvilágban ugyanúgy kialakulhat, mint az emberek körében

Sokat tudunk az ember függőségeiről, hisz egyes források szerint évezredek – talán a kezdetek – óta velünk vannak. Sheng Nun kínai császár és gyógyító már az időszámításunk előtti 3. évezredben leírta a kannabisz lehetséges gyógyászati hatásait, és ugyanebből az időszakból maradtak fenn történeti feljegyzések a lottósorsolás egy korai formájáról, szintén Kínából. Feltételezzük, hogy a függőség hátterében részben pszichés, részben neurobiológiai/genetikai faktorok állnak. 

De mi a helyzet az állatokkal? Az állatokkal, akikről azt gondoljuk, hogy az öntudat alacsonyabb szintjén állnak, akik kevésbé képesek viselkedésük gátlására, és akik ugyanakkor éppúgy képesek a kötődésre, mint mi, emberek. A cikkben bemutatott állatkísérletek egytől-egyig azt igazolják, hogy a függőség az állatvilágban ugyanúgy kialakulhat, mint az emberek körében – igaz, ezekben az esetekben a pszichés háttér feltétezhetően kevésbé játszik fontos szerepet. Vagy mégis? Mit tanult az addiktológia tudománya az állatkísérletekből?

Drog táplálék helyett

Aigner és Balster rhesus-majmokkal végzett kísérletének vizsgálati elrendezése egyszerű volt: a majmok választhattak, hogy intravénás kokaint, vagy egy fogantyú lenyomásával táplálékot kérnek-e inkább. Ezt a döntési helyzetet 15 percenként megismételték, 8 napon keresztül. A vizsgálatban részt vevő állatok szinte kizárólag a kokain mellett döntöttek, ami néhány nap elteltével kóros súlyvesztéshez és mérgezéses tünetekhez vezetett. A majmok tehát lemondtak az éltető tápanyagról, csak hogy újra és újra élvezhessék a kokain hatásait...

Drog és „erkölcs”

Daniel Martin főemlős-kutató és munkacsoportja eredeti célja az volt, hogy feltérképezzék a kokain memóriára és nyelvhasználatra gyakorolt hatásait csimpánzok esetében. A vizsgálat során azonban észrevették, hogy az említett funkciók károsodása mellett a megfigyelt csimpánz viselkedése erkölcsi értelemben is megváltozik: elkezdett hazudni és lopni társaitól. Újra és újra eléjük tolakodott az étel osztásakor, vagy éppen azt jelezte társainak, hogy már evett, csak hogy elkerülje a velük való közös táplálkozást, miközben aznap még semmilyen tápanyagot nem fogyasztott. Elcsente a többiek banánját, sőt, a lopott banánt a vizsgálat vezetőjéhez vitte, hogy kokainra cserélje azt. Tekintve, hogy a kutatók ezen amorális cselekvésekre nem kondicionálták az állatot, következtetésük szerint a kokain tartós használata váltott ki egyfajta értékvesztést, de legalábbis a viselkedés gátlásának jelentős csökkenését.

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2017. 6.számában olvasható

A Mindennapi Pszichológia
2019 február–márciusi számában
ezekről olvashat:

2019 február–március

  • Káosz a nevelési elvekben

    Elgondolkodtató, hogy napjainkban mennyire eszköztelenek a szülők a gyereknevelésben. Modern társadalmunkban már jó ideje nem kapnak előregyártott értékrendszert, a régi elvekben pedig már nem hisznek. Sokan a zsigereikben érzik, gyerekként mennyit szenvedtek a főként megfélemlítésre és az érzések elnyomására építő nevelés miatt. Meg is fogadták, hogy ők ilyet soha! A kiélezett konfliktushelyzetek és az eszköztelenség azonban mégis oda vezet, hogy minden fogadalmuk ellenére a régi módszerhez folyamodnak.

  • Függetlenség – mindenekfelett

    A túlhangsúlyozottan független ember gyakran nem is a közelségtől való félelem miatt szenved, hiszen ezeket a helyzeteket aktívan elkerüli. Nem szívesen ígérkezik el például előre egyezetetett baráti találkozókra vagy randira, szereti az utolsó pillanatig fenntartani, mikor tud menni – azzal, ha elígérkezne, csorbulna függetlenség-érzése. Sokszor a munkára hivatkozik és így is éli meg: „nem tudom, mikor végzek”. Ha elköteleződne, a saját feladatait kellene a találkozóhoz igazítani, és ezen a ponton élné meg, hogy szabadsága korlátozott

  • Ártalmas környezet vagy ártalmas gondolat? – Vitatott környezeti betegségek

    Létezik a környezeti faktorokhoz kapcsolt panaszoknak egy olyan csoportja, amelyek esetében tudományosan nem elfogadott az ok-okozati összefüggés, a páciensek azonban mégis meg vannak győződve arról, hogy kínzó tüneteik, megromlott egészségi állapotuk mögött a modern, urbánus környezet valamely eleme áll: az elektromágneses terek, egyes illatos/kellemetlen szagok (pl. parfümök, tisztítószerek, friss papír), a mindennapos zaj (pl. a légkondicionáló berregése, a papír zizegése) vagy bizonyos épületekben való tartózkodás.

  • Hogyan éljük túl a munkahelyi terrort?

    A munkahely világa éppen olyan színpad, mint az élet összes más területe. Mindenki színész, aki illúziót kelt, és egyben néző is, aki mások és a saját(!) előadását vagy annak egy részét figyeli – és olykor elhiszi. E színházban a bántó hangvétel, a mentális terror is a „művészi kelléktár” része. Mi áll az arrogancia hátterében? Hogyan lehetünk védettek az elszabadult vezető lélektani ámokfutásával szemben?

  • Karmaváltás – egyedül 3 gyerekkel és az autizmussal Indiában

    A nyáron váratlanul, mesébe illő módon, adódott egy lehetőségünk, hogy egy jó hírű indiai Guru, mint második fehér pácienseket, fogadná az autizmussal élő gyermekeimet és vállalja, hogy meggyógyítja őket... Az autizmus és az értelmi fogyatékosság nem betegségek, ezért nem is gyógyíthatók. A Guru mégis azt mondja, tud segíteni. Megváltoztatja a karmájukat… Hív India. Az új életet, az új jövőt választom. Megér egy évet az életemből, még ha életem legnehezebb éve is lesz, hogy jobb jövője lehet a gyerekeimnek… Nem állítom, hogy nem félek. De erősebb az az érzés, hogy mennem kell…

ÉS MÉG: A piros vödör – A főszerkesztő előszava  A pszichológia világa  Tudom, mit tudsz – avagy a csecsemők tudatelméleti képességei • Teljesítményszorongás  Te hogyan szakítasz? Eltűnés, jegelés, kispadoztatás  Miben segíthetnek a cuki nyuszik?Stresszelek, ezért fáj a fejem… fáj a fejem, ezért stresszelek  Szívközelben a virtuális valóság (VR)  Mítoszok és tévhitek az öngyilkosságról  Lehet-e a függőséget gyógyítani? Függőség és társadalom  „Legyőzni a másikat nagyon könnyű – meggyőzni sokkal nehezebb” • A lehetetlen illúziója Kongresszusok, konferenciákA pszichológus válaszol

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Szokott-e olyat tenni, amikor valamilyen módon fizikailag direkt megsérti magát és megkérdezzük azt is, hogy olyankor mire gondol, vagy mit érez.

Hány éves az agya valójában? – a kérdés mintha egyenesen a Facebookról érkezett volna.

Kétségbeesésében kiállhatatlanná válik, „eltolja magától” a másikat, miközben létfontosságú számára, hogy tartozzék valakihez...

A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének adjunktusa azt is megjegyezte, hogy míg a klasszikus evészavarok

Az idegsejtjeink közti kapcsolatot biztosító szinapszisokban működnek szervezetünk legbonyolultabb molekuláris gépeze

A szerelem olyan felfokozott érzelmi állapot, amikor a szerelmes tudatát egy másik ember képe és a vele kapcsolatos emlékek, fantáziák töltik ki, testi és lelki tulajdonságait...