Jelenlegi hely

Mit tud a baba?

A mozgás szerepe az értelmi fejlődésben
Az egyes mozgásformák megjelenésének ideje eltérő lehet, a sorrend azonban fajunkra jellemző, meghatározott.

Minden szülő aggódva figyeli újszülöttje első mozdulatait, majd a cseperedő baba mozgásának fejlődését: vajon tudja-e, amit az adott időszakban tudnia kell?

Az utóbbi években több kutatás összefüggést talált a mozgás és az idegrendszer fejlődése között – rövid összefoglalónkban ismertetjük a mozgásfejlődés szakaszait, ezzel segítve a szülőknek abban, mikor mire kell fokozott figyelmet fordítaniuk, hogy az időben történő korrekcióval a későbbi problémákat megelőzzék.

A korai mozgásfejlődést és annak a gyermeki fejlődésben betöltött szerepét már hosszú évtizedek óta a kutatások népszerű témái között találjuk, és egyre ismertebbé válik a köztudatban is. Vizsgálatok arra is rávilágítottak, hogy a mozgásfejlődés már a korai életszakaszban is jelzi az idegrendszeri érést. Ennek figyelemmel követése lehetőséget ad arra, hogy a környezeti hatások pozitív irányban befolyásolják a fejlődést, ezáltal lehetővé válik az éretlenség miatti funkció-elmaradások hatékony megelőzése és korrekciója.

Az első életév akaratlagos mozgásfejlődésének tipikustól való eltérése az idegrendszer éretlenségére és/vagy károsodására utal, valamint a későbbi, iskolai magatartás- és tanulási zavarok előrejelzője lehet. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy az egyes mozgásformák megjelenése, ezek eltérései előre bejósolják a későbbi tanulási nehézségeket, hiszen számos tényező – így genetikai és környezeti hatások is – együttesen befolyásolja a tanulási képességek alakulását. Éppen ezért fontosnak tartjuk, hogy a kisgyermeket nevelő szülők képet kapjanak a tipikus szerveződésről, és arról, milyen tevékenységek segítenek az eltérések felszámolásában...

A mozgásfejlődés révén megjelenő egyre összetettebb mozgások, a környezeti aktivitás az énkép alakulásában is fontos szerepet töltenek be: az eredményes akciók elégedettség-érzést váltanak ki az apróságokból... A gyermek szempontjából eredményes – és a környezetből pozitív, támogató reakciót kiváltó –  cselekvések jelentősen hozzájárulnak a pozitív énkép kialakulásához, és segítik az önállóság elérését. A mozgás és az egyszerű mozgásos játékok tehát fontos szerepet töltenek be a környezet megismerésében, a kognitív funkciók fejlődésében, a szociális kapcsolatok és az énkép alakulásában. A közös mozgásos tevékenységek, játékok tartalmassá teszik az együtt töltött időt – és még a szülőknek is aktív kikapcsolódást kínálnak.

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2017. 4. számában olvasható

A Mindennapi Pszichológia
2018 április–májusi számában
ezekről olvashat:

Mindennapi Pszichológia 2018. április–május

  • „Ebből kell kihoznom a maximumot”

    Az évek során rengetegen nekem szegezték a kérdést, hogy kerekesszékkel élhet-e az ember teljes életet – bármit is jelentsen az –, és hogy honnan merítek erőt, mi vitt tovább a baleset után? Kétszínűség lenne azt állítani, hogy az ember élete egy ilyen trauma után nem változik meg, nem lesz nehezebb, de el kell fogadni a megváltoztathatatlant: majdnem meghaltam, de élek.

  • Miért nem járt pszichoterápiába Harry Potter?

    Ha valaki nem ismeri Harry Potter világát, ha nem olvasta s nem látta filmen sem, valószínű, hogy egy-két dolgot mégis tud róla. A történetből Harry olyan kapcsolatait emelem ki, melyek azt mutatják meg, hogyan tudta megőrizni elméjének integritását, épségét, miért nem tört össze és miért nem szorult mentális segítségre az évek során.

  • Filozofáló gyerekek?

    Lehetnek-e bölcsek, szerethetik-e a bölcsességet a gyerekek? A filozófia ugyanis eredetileg a bölcsesség szeretetét jelentette… A filozófia nem olyan, mint például a matematika, ahol gyakran hallunk zseniális csodagyerekekről. Matematikai gyerekzsenik vannak, filozófiai gyerekzsenik nincsenek.

  • „Na, most menjek vagy maradjak?”

    Az évek során rengetegen nekem szegezték a kérdést, hogy kerekesszékkel élhet-e az ember teljes életet – bármit is jelentsen az –, és hogy honnan merítek erőt, mi vitt tovább a baleset után? Kétszínűség lenne azt állítani, hogy az ember élete egy ilyen trauma után nem változik meg, nem lesz nehezebb, de el kell fogadni a megváltoztathatatlant: majdnem meghaltam, de élek.

  • Érzem, ha várom – A test az elmében

    Amikor este mezítláb a hálószobába menet véletlenül belerúgunk a küszöbbe és csillagokat látunk a fájdalomtól, teljesen biztosak vagyunk abban, hogy a fájdalom a lábujjunkban van. Ám egészen konkrétan lokalizálható fájdalmat, viszketést amputáció után is sokan éreznek rövidebb-hosszabb ideig az eltávolított végtagban, ami egyértelműen mutatja azt, hogy a fájdalom az elmében (ha úgy tetszik, az agyban) születik.

  • /ul>

ÉS MÉG: A legreziliensebb ember – A főszerkesztő előszava • A pszichológia világa • Az önbizalomról – kicsit másképp„Naponta elforintosítjuk a hálánkat” – Interjú Oláh Attila professzorral • Reziliencia – a rugalmas ellenálló képesség Erkölcsi dilemmákA leválásról és az elengedésrőlSzilikon, szeretlek!A végzet asszonyaiMit öröklünk és mit nem? – Genetika/genomika és epigenetika 2. • Metabolikus memóriaTANTUdSZ – egészségnevelés kortárs-oktatássalA tiltott gyümölcs tudományaA mesterséges intelligencia és a pszichológia • Kongresszusok, konferenciák • A pszichológus válaszol

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

A fiatal felnőttkor egyik embert próbáló feladata a szülőktől való fizikai és érzelmi eltávolodás, az optimálisnak tűnő távolság megtalálása, kialakítása. 

A pedagógusokat kell helyzetbe hozni: javítani kell társadalmi és anyagi megbecsülésüket, és el kell látni őket a hat

Fontos, hogy a kicsiket felnőtt segítse át a forgalmas útszakaszokon.

Sokunk számára nehéz, talán ijesztő is elképzelni, hogy a pszichopátiának létezhetnek gyermekkori előzményei is.

Noha a dicséret rendkívül hatékony motivációs eszköz, nem árt, ha a tanárok és a szülők okosan bánnak a szavakkal.

Egy friss kutatás szerint az amerikai gyerekek mintegy felének van tévéje a szobájában hétéves korára, de a 24 órás tévéhasználatot a szülő képtelen ellenőrizni.