Jelenlegi hely

Mit tud a baba?

A mozgás szerepe az értelmi fejlődésben
Az egyes mozgásformák megjelenésének ideje eltérő lehet, a sorrend azonban fajunkra jellemző, meghatározott.

Minden szülő aggódva figyeli újszülöttje első mozdulatait, majd a cseperedő baba mozgásának fejlődését: vajon tudja-e, amit az adott időszakban tudnia kell?

Az utóbbi években több kutatás összefüggést talált a mozgás és az idegrendszer fejlődése között – rövid összefoglalónkban ismertetjük a mozgásfejlődés szakaszait, ezzel segítve a szülőknek abban, mikor mire kell fokozott figyelmet fordítaniuk, hogy az időben történő korrekcióval a későbbi problémákat megelőzzék.

A korai mozgásfejlődést és annak a gyermeki fejlődésben betöltött szerepét már hosszú évtizedek óta a kutatások népszerű témái között találjuk, és egyre ismertebbé válik a köztudatban is. Vizsgálatok arra is rávilágítottak, hogy a mozgásfejlődés már a korai életszakaszban is jelzi az idegrendszeri érést. Ennek figyelemmel követése lehetőséget ad arra, hogy a környezeti hatások pozitív irányban befolyásolják a fejlődést, ezáltal lehetővé válik az éretlenség miatti funkció-elmaradások hatékony megelőzése és korrekciója.

Az első életév akaratlagos mozgásfejlődésének tipikustól való eltérése az idegrendszer éretlenségére és/vagy károsodására utal, valamint a későbbi, iskolai magatartás- és tanulási zavarok előrejelzője lehet. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy az egyes mozgásformák megjelenése, ezek eltérései előre bejósolják a későbbi tanulási nehézségeket, hiszen számos tényező – így genetikai és környezeti hatások is – együttesen befolyásolja a tanulási képességek alakulását. Éppen ezért fontosnak tartjuk, hogy a kisgyermeket nevelő szülők képet kapjanak a tipikus szerveződésről, és arról, milyen tevékenységek segítenek az eltérések felszámolásában...

A mozgásfejlődés révén megjelenő egyre összetettebb mozgások, a környezeti aktivitás az énkép alakulásában is fontos szerepet töltenek be: az eredményes akciók elégedettség-érzést váltanak ki az apróságokból... A gyermek szempontjából eredményes – és a környezetből pozitív, támogató reakciót kiváltó –  cselekvések jelentősen hozzájárulnak a pozitív énkép kialakulásához, és segítik az önállóság elérését. A mozgás és az egyszerű mozgásos játékok tehát fontos szerepet töltenek be a környezet megismerésében, a kognitív funkciók fejlődésében, a szociális kapcsolatok és az énkép alakulásában. A közös mozgásos tevékenységek, játékok tartalmassá teszik az együtt töltött időt – és még a szülőknek is aktív kikapcsolódást kínálnak.

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2017. 4. számában olvasható

A Mindennapi Pszichológia
2019 április–májusi számában
ezekről olvashat:

2019 április–május

  • „Átjössz dumálni? Úgy kivagyok…” – Együttes rumináció a baráti kapcsolatban

    A barátok közötti egyenrangú kapcsolatban kiemelt szerepet kap egymás kölcsönös segítése, támogatása – ennek egyik legfontosabb módja egymás problémáinak megvitatása, átbeszélése. A közeli kapcsolatok nyújtotta intimitás alapvető emberi szükséglet. Nem mindegy, hogy ez az intimitás egy baráti kapcsolatban min alapul: negatív érzéseket előhívó, szinte vég nélküli közös rágódáson, ami bár megszilárdítja a barátságot, de rosszabb hangulathoz vezet, vagy olyan önfeltáráson, ami szélsőségektől mentesen segíti a problémák kommunikációját.

  • Agyunk öregedése

    Vannak, akikben szorongást kelt a gondolat, hogy az időskorral olyan gyógyíthatatlan betegségek alakulhatnak ki, mint például az Alzheimer-kór; vagy a fizikai képességek olyan mértékben korlátozódhatnak, hogy még a sarki élelmiszerüzletbe is kihívás eljutni. Nyugtalanító lehet a közelgő elmúlás gondolata is. Mások szerint az öregedés egyértelmű jele a bosszantó lassulás, feledékenység, a jelentéktelennek tűnő problémák felnagyítása, a beszűkülés, a körülményeskedés. Ugyanakkor optimista, pozitív gondolatok is megfogalmazódnak az öregedéssel kapcsolatban…

  • Pszichodinamikus terápiák

    A köznyelvben gyakran használjuk ezeket a kifejezéseket: analizálom magamat, elfojtottam a vágyaimat, kivetítettem másokra valamit, a tudattalanom üzent nekem. De mit is jelentenek ezek a szófordulatok? Tudjuk, hogy valahonnan Freudtól és a pszichoanalízisből eredeztethetők – de vajon értjük-e pontosan a 21. században a pszichoanalitikus gondolkodás lényegi elemeit, és tudjuk-e használni azokat problémáink kezelésében? Van-e értelme a mai kor emberének pszichoanalízissel vagy pszichodinamikus terápiákkal foglalkozni?

  • Lehet-e a függőséget gyógyítani? Az addikciós zavarok terápiás kihívásai

    Rögtön az egyik legjelentősebb kérdés: motivált-e a kliens a változásra? Merthogy nemritkán tapasztaljuk azt, hogy bár az illető eljön a rendelésre, voltaképpen nem saját elhatározásából, hanem a környezeti nyomásnak eleget téve jelent meg. A függőség ugyanis Janus-arcú zavar: egyfelől elvesz az egyéntől (pl. kapcsolatokat, munkahelyet, fizikai és mentális egészséget), másfelől azonban jutalmazza is. Szorongást old, menekülési útvonalat biztosít számára, kielégíti pillanatnyi intimitás-szükségletét, vagy éppen izgalomban tartja, stimulálja.

  • „Az okos ember lavórba lógatja a lábát!”

    Elsőként kapják a történeteket az átélt kínzásokról, megerőszakolásról, brutális férjekről, menekülésről, félelemről, megaláztatásról. De nincs idő megemészteni a hallottakat, mert míg az egyik oldalukon mesél az események elszenvedője, a másik oldalon ott a terapeuta, aki várja a fordítást, hogy segíthessen. Anyanyelvi szintű nyelvtudás, kulturális-szociológiai ismeretek, problémamegoldó-és beleérző képesség, precizitás, és ütésálló mentális felkészültség. Ennyi kell, és az ember máris terápiás tolmács…

ÉS MÉG: Élmény fénytörésben – A főszerkesztő előszava • A pszichológia világa – Hírek • Egy kattintásra a boldogságMiért rágódunk?„Átjössz dumálni? Úgy kivagyok…” – Együttes rumináció a baráti kapcsolatban • Jó-e nekünk a nosztalgia?Tények és érzelmek a vitábanHiszem, ha mondomMiből lesz a felnőtt agy? – A serdülőkort nem átvészelni, hanem megérteni kell • Nem elrontották – így született. Az ADHDAgyunk öregedéseDepresszió vagy hormonbetegség? • A PSZICHOTERÁPIÁRÓL – MINDENKINEK • Pszichodinamikus terápiákA munka örömeVirtuális virtuózokLehet-e a függőséget gyógyítani? – 2. rész • „Az okos ember lavórba lógatja a lábát!” Neked főztem, egyél még! – A feeder, aki kórosan „zabáltat” • Kongresszusok, konferenciák • A pszichológus válaszol

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Mindenki hisz az általa alkalmazott nevelési módszerekben, és annak előnyeit hangoztatva próbál a szülők segítségére lenni.

Csak játszanak, majd úgyis kinövik? A testvérek közötti erőszak sokkal gyakoribb, mint gondolnánk.

A kiegyensúlyozott és egészséges gyermekéveket maguk mögött hagyó felnőttek szíve jobb állapotban marad a későbbiekben

A meg nem értett gyermek diszkomfort-érzései, konfliktushelyzetei, kudarcai aztán tehetetlen dühöt, állandó harckészültséget, vészreakciókat és ijedt, kétségbeesett...

A kisgyermekek legfontosabb motivációja nem belülről jön, hanem kívülről: ők elsősorban nem maguknak, hanem a szüleiknek akarnak megfelelni.

Gyakran az igazgatók tussolják el az ügyet: az iskolából ugyan kirúgják a tanárt, de eljárás nem indul ellene.