Jelenlegi hely

Nézd, mit mutatok!

Így tanul a kisbaba
Gyermekeink már pár naposan is érzékenyek kommunikatív jeleinkre, és élénk figyelemmel reagálnak, ha szemkontaktust létesítünk velük vagy beszélünk hozzájuk.

Gyermekeink életük első pillanatától fogva szüntelenül tanulnak, napról napra új információkra és képességekre szert téve. Gondoljunk csak bele, mi mindent kell elsajátítaniuk ahhoz, hogy kiigazodjanak ebben az ingerekkel zsúfolt világban, míg képessé nem válnak önálló módon érintkezni fizikai és szociális környezetükkel. 

Szerző: 

Sokszor úgy tűnhet, hogy a kisbabák tanulása passzív módon történik, a külvilág érdekességeit és figyelemfelkeltő ingereit szemlélve – a fejlődéspszichológiai kutatások azonban igazolták, hogy a kicsiknél számos olyan mechanizmus létezik, ami szabályozza a beáramló információ feldolgozását.

Az összefüggések felismerése

A gyors és hatékony tanulás egyik alapvető módja például a kauzalitások felismerése, vagyis annak az összefüggésnek a regisztrálása, ahogyan egy bizonyos akció vagy esemény meghatározott kimenetelhez vezet. A kisgyermek megfigyeli, ahogyan a szülő elfordít egy kapcsolót, és egyszer csak felgyullad a lámpa a szobában. Habár a kapcsoló elfordítása és a lámpa felgyulladása között látszólag semmilyen fizikai kölcsönhatás nem történt, a megfigyelt jelenetnek mégis sok olyan eleme van – az időbeli egybeesés a két esemény között, vagy a felnőtt viselkedésének egyértelmű ’célvezéreltsége’ – ami segít a gyermeknek abban, hogy megtanulja: a kapcsoló elfordításával fel lehet gyújtani a lámpát...

Tudatos kommunikáció

Az eddig említett példák csak olyan esetekről szóltak, amikor az információ passzívan közvetítődik, hiszen a gyermek csupán megfigyelője az eseménynek. Mi, emberek azonban abban különbözünk más fajoktól, hogy tudatosan tanítjuk egymást, így lehetővé téve, hogy kultúránk generációkon keresztül örökítődjön. Gyermekeink már pár naposan is érzékenyek kommunikatív jeleinkre, és élénk figyelemmel reagálnak, ha szemkontaktust létesítünk velük vagy beszélünk hozzájuk. Ez a fajta figyelem teszi lehetővé, hogy amennyiben az új információt kommunikatív helyzetben mutatjuk be, azaz a szülő kifejezetten tanítja a gyermekét, a tanulás a lehető leggyorsabban és leghatékonyabban menjen végbe...

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2017. 3. számában olvasható

A Mindennapi Pszichológia
2019. október–novemberi számában
ezekről olvashat:

2019 október–november

  • Mi kell ahhoz, hogy szépen írjon egy fiú?

    Ötezer ismétlést is igényelhet egy helytelenül elsajátított mozdulatsor kijavítása a kutatások szerint. Ennek ellenére alap-mozgásformákat egyáltalán nem, vagy nem szakértőktől tanulnak a gyerekek, illetve gyakran nincs elég idejük a tökéletesítésre. Serdülőkről szóló cikksorozatunkban most a finommozgások fejlődésével kapcsolatos praktikus tudnivalókat mutatjuk be: kiderül például, hogy miért írnak szebben a lányok, miként érdemes felkészülni egy zeneórára és mit ér egy edzés, ha fejben végezzük.

  • Éljünk az élet napos oldalán! Az életközépi válság újragondolása – 1.

    „Mi az életem értelme?”, „Mitől vagyok én hasznos ebben a világban?”, „Mit tettem le eddig az asztalra?” A választól függően akár 180 fokos fordulatot is vehet az életünk... A magunknak adott válaszok alapján vagy azt a következtetést vonjuk le, hogy úgy alakult az életünk, ahogy elvártuk, megálmodtuk vagy szerettük volna, vagy éppen nem. Ha a végső következtetés nem kedvező, akkor elégedetlenséget, elkeseredettséget, céltalanságot érezhetünk, melyek mentális, de akár fizikai problémákat is okozhatnak.

  • Elektromágneses túlérzékenység

    Az utóbbi időben növekszik az aggodalom a különféle technológiai újításokkal és az újabbnál újabb mesterséges anyagokkal kapcsolatban. Valószínűleg mindannyian jó pár ilyen aggályt fel tudnánk sorolni: az élelmiszeradalékok, a növényvédőszerek túlzott használata, vagy az antibiotikumoknak ellenálló baktériumok megjelenése. Ezek közé tartoznak az elektromágneses terekkel (vagy konkrétabban a mobiltelefonokkal, bázisállomásaikkal, a magasfeszültségű távvezetékekkel vagy a közeljövőben bevezetésre kerülő 5G hálózatokkal stb.) kapcsolatos félelmek.

  • A meggyőzés kiskapui

    A sématerápia célja az egészséges felnőtt mód megerősítése. Az ilyen felnőtt készségei: képes felismerni, elismerni, érvényesíteni, adaptívan kielégíteni alap érzelmi szükségleteit; képes mások szükségleteit is figyelembe venni, illetve saját szükségleteinek kielégítését hosszú távú céljai – vagy a másikkal való kölcsönösség fenntartása – érdekében késleltetni; önmagával, élményeivel szemben elfogadó, nehézségeit a közös emberi természet részének és nem másoktól elkülönítő vonásnak tartja. Kedvesen és együttérzéssel képes önmaga felé fordulni.

  • Ha eljön Damoklész...

    A gyógyult kifejezést csak azoknál a pácienseknél használják, akik elérkeztek az ötéves remisszió, azaz a betegség tünetmentességének mérföldkövéhez. Ha arról kérdeznénk őket, mi volt a legnehezebb számukra az elmúlt 5 év alatt, akkor szinte kivétel nélkül a kontrollvizsgálatokat kísérő szorongást említenék, vagy a daganat esetleges kiújulásával kapcsolatos rettegést.

ÉS MÉG: Polihisztor születik – A főszerkesztő előszava • A pszichológia világa • Komoly kapcsolatra férfi kerestetik...Isten rabságbanMiért nehéz megváltozni?Megbocsássunk-e az ellenünk vétkezőknek? • A tik, a jéghegy csúcsa – Tik-zavarok és társuló problémák gyermekkorban • „Együtt dolgozunk a családtagokkal” – A családterápia • A gyengék ereje – A kisebbségi befolyásolás pszichológiája • A magzat létrejötte és megmaradása: a természet csodájaMit mutat a pupilla? – avagy hogyan segíthet megérteni az emberi döntéshozatal sajátosságait? • „A fizetésemelésnek szaga van” – Beszélgetés Zólyomi Zsolttal • Kongresszusok, konferenciák • A pszichológus válaszol

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

A Tourette-zavar (TZ) – vagy korábbi nevén Tourette-szindróma – egy tünetegyüttes, mely spektrumzavarnak tekinthető, és melynek központi tünete az akaratlan hangadás vagy...

Milyen intézkedést várnak el egy jó vezetőtől a csecsemők? A kérdés abszurdnak tűnik, ám egy most végzett kutatásból kiderül, hogy egyáltalán nem az!

Honnan tudhatja a kisgyermekét nevelő friss szülőpár, mi számít „normális” viselkedésnek a gyereknél?

Örökmozgó gyermeke lomha tinédzserré vált, aki hétvégén délben kel, iskolaidőben pedig alig lehet reggelente kirimánkodni az ágyból? Higgye el, nem lusta ő, csak kialvatlan....

Hogy mi a helyes álláspont, az elsősorban nem jogi, hanem tudományos kérdés.

Néhány hete egy tízéves szegedi diáklány, Szin Jázmin nagyszerű helyezést ért el a Németországban megrendezett mentális matematika junior-Európa-bajnokságon,...