Jelenlegi hely

Nézd, mit mutatok!

Így tanul a kisbaba
Gyermekeink már pár naposan is érzékenyek kommunikatív jeleinkre, és élénk figyelemmel reagálnak, ha szemkontaktust létesítünk velük vagy beszélünk hozzájuk.

Gyermekeink életük első pillanatától fogva szüntelenül tanulnak, napról napra új információkra és képességekre szert téve. Gondoljunk csak bele, mi mindent kell elsajátítaniuk ahhoz, hogy kiigazodjanak ebben az ingerekkel zsúfolt világban, míg képessé nem válnak önálló módon érintkezni fizikai és szociális környezetükkel. 

Szerző: 

Sokszor úgy tűnhet, hogy a kisbabák tanulása passzív módon történik, a külvilág érdekességeit és figyelemfelkeltő ingereit szemlélve – a fejlődéspszichológiai kutatások azonban igazolták, hogy a kicsiknél számos olyan mechanizmus létezik, ami szabályozza a beáramló információ feldolgozását.

Az összefüggések felismerése

A gyors és hatékony tanulás egyik alapvető módja például a kauzalitások felismerése, vagyis annak az összefüggésnek a regisztrálása, ahogyan egy bizonyos akció vagy esemény meghatározott kimenetelhez vezet. A kisgyermek megfigyeli, ahogyan a szülő elfordít egy kapcsolót, és egyszer csak felgyullad a lámpa a szobában. Habár a kapcsoló elfordítása és a lámpa felgyulladása között látszólag semmilyen fizikai kölcsönhatás nem történt, a megfigyelt jelenetnek mégis sok olyan eleme van – az időbeli egybeesés a két esemény között, vagy a felnőtt viselkedésének egyértelmű ’célvezéreltsége’ – ami segít a gyermeknek abban, hogy megtanulja: a kapcsoló elfordításával fel lehet gyújtani a lámpát...

Tudatos kommunikáció

Az eddig említett példák csak olyan esetekről szóltak, amikor az információ passzívan közvetítődik, hiszen a gyermek csupán megfigyelője az eseménynek. Mi, emberek azonban abban különbözünk más fajoktól, hogy tudatosan tanítjuk egymást, így lehetővé téve, hogy kultúránk generációkon keresztül örökítődjön. Gyermekeink már pár naposan is érzékenyek kommunikatív jeleinkre, és élénk figyelemmel reagálnak, ha szemkontaktust létesítünk velük vagy beszélünk hozzájuk. Ez a fajta figyelem teszi lehetővé, hogy amennyiben az új információt kommunikatív helyzetben mutatjuk be, azaz a szülő kifejezetten tanítja a gyermekét, a tanulás a lehető leggyorsabban és leghatékonyabban menjen végbe...

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2017. 3. számában olvasható

A Mindennapi Pszichológia
2018 december – 2019 januári számában
ezekről olvashat:

2018 december – 2019 január

  • Mit kockáztatsz?

    A mai kor embere irtózik a kellemetlenségektől, és – távoli őseivel ellentétben – a mindennapi életben nem is kell veszélyeket vállalnia. S mivel nem tud megküzdeni semmiért, az igazi öröm lehetőségét is elveszítette, írja Konrad Lorenz A civilizált emberiség nyolc halálos bűne című könyvében. Az emberi életet régebben jellemző „nagyszabású hullámhegyekből és -völgyekből alig észlelhető fodrozódás” lett. Ám rengetegen vannak, akik nem elégszenek meg a „fodrozódással”, és önként – ráadásul úgy tűnik, teljesen értelmetlenül – rendkívül kockázatos cselekvésekre vállalkoznak.

  • Párkapcsolati tojáshéjtánc – avagy borderline partnerrel az élet

    A párkapcsolat egy borderline személyiségzavarban szenvedő emberrel leginkább valamiféle tojáshéjtáncként írható le. Partnerének ugyanis olyan feszültségekre és kapcsolati történésekre kell felkészülnie, amelyek nem kevés szenvedést okozhatnak. A viharos párkapcsolati események hátterében (elsősorban) a borderline fél – és valamennyire partnere – korai kötődésbeli és alapvetően kedvezőtlen kapcsolati tapasztalatai állnak.

  • Aikido testnek és léleknek – a béke harcművészete

    A harcművészet szó hallatán gyakran az agresszió, a sérülések jutnak eszünkbe. De létezik egy harcművészeti ág, mely kifejezetten a békét, a nem ártást hirdeti, miközben mégis egy hatékony önvédelmi technika. Az aikidózás elősegíti a testi egészség megtartását, ugyanakkor a lélekre, pszichére gyakorolt hatásai olyan sokrétűek, hogy egyes esetekben már akár hatékonyabb lehet, mint egy pszichoterápia.

  • Rejtett üzenetek a társalgásban

    A rejtett jelentések születésének igazi terepe a társalgás világa. A társalgás sok mindent megmutat arról, milyen emberek is vagyunk – feszültek vagy lazák, körülményesek vagy rámenősek; arról, hogy mi is fontos számunkra, milyen az általános értékrendünk, s épp most a szendvics fontosabb számunkra vagy egy fiú érdeklődő tekintete; és arról is, aktuálisan milyen érzelmi állapotban vagyunk.

  • Virtuális valósággal a medve ellen

    „Hova futsz?” „Üldöz a medve!” – kiáltja kétségbeesetten az emberünk. „Milyen medve?” – hangzik a kézenfekvő kérdés. Főhősünk megáll, hátranéz – és nem ért semmit. „Ha nincs medve, nem kell futni” – gondolja, ugyanakkor érzi testében azt a feszültséget, amely vagy harcra, vagy futásra kényszerítené. Feszült, de fogalma sincs arról, miért.

ÉS MÉG:Mese egy szelfiről – A főszerkesztő előszava • A pszichológia világa • Döntés, választás, sors„A tökéletesség kényszerében élünk” • Anyád lehetnék – Korkülönbség a párkapcsolatban • Függés és függetlenségMi uraljuk a játékot – vagy a játék ural minket? Gyermekek a videojátékok bűvkörében • A ruha teszi – vagy nem teszi – az embert?Tekintsünk máshogy (is) a depresszióra! A karácsonyi nagy zabálás társadalomlélektanaA kávézás pszichológiája • Nézzünk a szavak mögé • Formát adni a lehetetlennek • Kongresszusok, konferenciák • A pszichológus válaszol

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Az amerikai gyermekorvosok nem tanácsolják a kisgyerekek digitális médiahasználatát.

A különböző interaktív alkalmazások között is a videojátékok a legvonzóbbak, s egyre több szülő fél attól, hogy gyermeke függővé válhat, vagy esetleg már azzá is vált.

Nemcsak a gyermekek, minden ember játszik – életkortól, fizikai és mentális korlátoktól függetlenül.

„Anya! Fáj a hasam, nem szeretnék ma iskolába menni!” – ez a kérés talán gyakrabban hangzik el iskolai konfliktus, mint fizikai betegség következtében.

Válás, elhagyás, mostoha, szerencsétlen sorsú gyerekek, lojalitáskonfliktusok… Asszociációk, melyek eszünkbe jutnak, ha meghalljuk a szót: mozaikcsalád.

A fiatal felnőttkor egyik embert próbáló feladata a szülőktől való fizikai és érzelmi eltávolodás, az optimálisnak tűnő távolság megtalálása, kialakítása.