Jelenlegi hely

„Nem bírom elviselni, ahogy rágsz!”

A mizofónia
A laikusok részéről megnyilvánuló óriási érdeklődés azt tükrözi, hogy e jelenség elég sok embernek okoz gondot.

Biztosan ismerünk olyan embert (vagy akár mi magunk vagyunk ilyenek), aki hihetetlenül érzékeny bizonyos hangokra, például amikor valaki hangosan rág, nyel vagy szuszog, és ezt hallván rendkívül feszült, ingerült lesz. Lehetséges, hogy a még kevésbé ismert jelenség, a mizofónia áll a háttérben.

Mit is jelent pontosan a mizofónia? Egyszerű, ártalmatlan, hétköznapi, legtöbbször emberek által kiadott – és nem is feltétlenül hangos – hangok (mint pl. a nyelés, rágás, cuppogás, szürcsölés, szipogás, tollkattogtatás) váltanak ki heves érzelmi választ, haragot, undort, sőt agressziót a mizofóniás egyénekből. A legtöbb ember kicsiben már átélhetett hasonlót, például amikor fém evőeszköz karistol a tányéron, valaki a körmét végighúzza egy üveglemezen, kréta csikorog a táblán, vagy amikor valaki hangosan csámcsogva rágózik, esetleg valaki a közelünkben zacskóval csörög a moziban. Mizofónia esetén azonban a hang érzékelése a szubjektíve kellemetlen érzelmi élmény mellett fokozott vegetatív arousal tüneteivel jár (feszültség és/vagy fájdalom érzése a fejben, mellkasban, felső végtagokban vagy az egész testben, fokozott izomfeszülés, légszomj, emelkedett pulzusszám, magasabb vérnyomás, verejtékezés, hipertermia). Ez az állapot a kiváltó inger elkerülésére, a helyszín azonnali elhagyására késztetheti az egyént. Előfordulhat, hogy késztetés ébred a panaszokat kiváltó (trigger)hangot kiadó személy megtámadására – és időnként a mizofóniás személy nem tud úrrá lenni e késztetésén. A probléma zavarhatja a munkavégzést, a tanulmányokat, társas konfliktusokat okozhat, súlyos esetben akár teljes izolációhoz is vezethet.

Több szempontból is nagyon ellentmondásos a mizofónia helyzete. Hol fül-orr-gégészeti, hol pszichiátriai, hol pedig neurológiai betegségként említik – de egyelőre az is vitatott, hogy betegségről, tünetegyüttesről vagy pedig csak tünetről van szó. Óriási szakadék tátong az orvosi szakirodalom és a laikus érdeklődés között. Legyünk önkritikusak: az orvosképzésben nem jelenik meg ez a jelenség (tekintsük akár betegségnek, akár tünetnek), szakirodalom, mint láttuk, alig található róla, az orvosok, szakorvosok (és a pszichológusok!) nagy része egyszerűen nem is ismeri  a mizofóniát!

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2017. 3. számában olvasható

A Mindennapi Pszichológia
2019 február–márciusi számában
ezekről olvashat:

2019 február–március

  • Káosz a nevelési elvekben

    Elgondolkodtató, hogy napjainkban mennyire eszköztelenek a szülők a gyereknevelésben. Modern társadalmunkban már jó ideje nem kapnak előregyártott értékrendszert, a régi elvekben pedig már nem hisznek. Sokan a zsigereikben érzik, gyerekként mennyit szenvedtek a főként megfélemlítésre és az érzések elnyomására építő nevelés miatt. Meg is fogadták, hogy ők ilyet soha! A kiélezett konfliktushelyzetek és az eszköztelenség azonban mégis oda vezet, hogy minden fogadalmuk ellenére a régi módszerhez folyamodnak.

  • Függetlenség – mindenekfelett

    A túlhangsúlyozottan független ember gyakran nem is a közelségtől való félelem miatt szenved, hiszen ezeket a helyzeteket aktívan elkerüli. Nem szívesen ígérkezik el például előre egyezetetett baráti találkozókra vagy randira, szereti az utolsó pillanatig fenntartani, mikor tud menni – azzal, ha elígérkezne, csorbulna függetlenség-érzése. Sokszor a munkára hivatkozik és így is éli meg: „nem tudom, mikor végzek”. Ha elköteleződne, a saját feladatait kellene a találkozóhoz igazítani, és ezen a ponton élné meg, hogy szabadsága korlátozott

  • Ártalmas környezet vagy ártalmas gondolat? – Vitatott környezeti betegségek

    Létezik a környezeti faktorokhoz kapcsolt panaszoknak egy olyan csoportja, amelyek esetében tudományosan nem elfogadott az ok-okozati összefüggés, a páciensek azonban mégis meg vannak győződve arról, hogy kínzó tüneteik, megromlott egészségi állapotuk mögött a modern, urbánus környezet valamely eleme áll: az elektromágneses terek, egyes illatos/kellemetlen szagok (pl. parfümök, tisztítószerek, friss papír), a mindennapos zaj (pl. a légkondicionáló berregése, a papír zizegése) vagy bizonyos épületekben való tartózkodás.

  • Hogyan éljük túl a munkahelyi terrort?

    A munkahely világa éppen olyan színpad, mint az élet összes más területe. Mindenki színész, aki illúziót kelt, és egyben néző is, aki mások és a saját(!) előadását vagy annak egy részét figyeli – és olykor elhiszi. E színházban a bántó hangvétel, a mentális terror is a „művészi kelléktár” része. Mi áll az arrogancia hátterében? Hogyan lehetünk védettek az elszabadult vezető lélektani ámokfutásával szemben?

  • Karmaváltás – egyedül 3 gyerekkel és az autizmussal Indiában

    A nyáron váratlanul, mesébe illő módon, adódott egy lehetőségünk, hogy egy jó hírű indiai Guru, mint második fehér pácienseket, fogadná az autizmussal élő gyermekeimet és vállalja, hogy meggyógyítja őket... Az autizmus és az értelmi fogyatékosság nem betegségek, ezért nem is gyógyíthatók. A Guru mégis azt mondja, tud segíteni. Megváltoztatja a karmájukat… Hív India. Az új életet, az új jövőt választom. Megér egy évet az életemből, még ha életem legnehezebb éve is lesz, hogy jobb jövője lehet a gyerekeimnek… Nem állítom, hogy nem félek. De erősebb az az érzés, hogy mennem kell…

ÉS MÉG: A piros vödör – A főszerkesztő előszava  A pszichológia világa  Tudom, mit tudsz – avagy a csecsemők tudatelméleti képességei • Teljesítményszorongás  Te hogyan szakítasz? Eltűnés, jegelés, kispadoztatás  Miben segíthetnek a cuki nyuszik?Stresszelek, ezért fáj a fejem… fáj a fejem, ezért stresszelek  Szívközelben a virtuális valóság (VR)  Mítoszok és tévhitek az öngyilkosságról  Lehet-e a függőséget gyógyítani? Függőség és társadalom  „Legyőzni a másikat nagyon könnyű – meggyőzni sokkal nehezebb” • A lehetetlen illúziója Kongresszusok, konferenciákA pszichológus válaszol

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

A kiegyensúlyozott és egészséges gyermekéveket maguk mögött hagyó felnőttek szíve jobb állapotban marad a későbbiekben

Vajon hogyan befolyásolják a különféle életesemények az emberek egészségi állapotát?

Amikor egy vendégségben, esetleg egy ünnepi ebéd alkalmával túlzásba esünk az elfogyasztott ételek mennyiségét tekintve, szinte biztosak lehetünk benne, hogy hamarosan érkeznek...

Lehetséges, hogy az elégedett kolbásztöltő boldogabb, mint az állandóan nyughatatlan önmegvalósító-alkotó ember?

A folyamatos időhiány miatt hajlamosak vagyunk az étkezéseinket is gyorsan letudni.

Sokak számára eljön a pillanat, amikor nyomot akarnak hagyni a világban, jobbítani szeretnék azt.