Jelenlegi hely

Az Apokalipszis négy lovasa a párkapcsolatokban

Sértés, megvetés, lenézés
A megvetés lassan ható „méreg” a kapcsolatra nézve: fenntartja és táplálja a másikkal való elégedetlenséget.

A szemrehányások, a másikról és a másiknak szóló panaszok, a partner kritizálása, bántása gyakori jelenség a párkapcsolatokban. A kritika, a negatív minősítés szomorúságot, fájdalmat okoz, és ezáltal távolságot teremt a két fél között (és esetleg más családtagra is negatívan hat). 

MIT TARTALMAZ A SÉRTÉS?

Aki kritizálja a másikat, megállapít és tényként közöl valamit. Hogy ez mennyire közelíti meg a valóságot, szubjektív és nézőpont kérdése. A tényként közölt mondat – pl. „Dagadt vagy!” – tartalmilag azt jelenti: „látlak téged, látom a testedet, ami súlyfölösleggel jellemezhető”. Ez a mondat megállapításként és nem személyes véleményként hangzik el, azaz a kövérséghez nem fér kétség. Ez tény.

A közlés tartalmi oldala arról is szolgáltathat információt, hogy a közlő és a hallgató az irányítás-kontroll szempontjából milyen viszonyban van egymással: mennyire egyenrangúak vagy mennyire és milyen módon vannak alá/fölérendeltségi kapcsolatban. A sértés, bántás esetén a kritizáló személy a másik fölé kerekedik, azt képviselve ezzel, hogy a megbántott fölött áll, és joga van ahhoz, hogy megítélje partnerét. A sértett fél reakciója pedig azt mutatja meg, hogy elfogadja-e a másik pozícióját vagy nem.

Egy közlésnek nemcsak tartalmi üzenete van. Az is megmutatkozik benne, milyen kapcsolatban vannak egymással a kommunikáló személyek: mennyire közeli, mennyire intim a viszony, mennyire vannak jóban vagy éppenséggel rosszban egymással. A kapcsolat jellegét többek között a nonverbális információs csatorna mutatja meg – azaz a hanghordozás, a hanglejtés, a hangerősség, a mimika, a test kommunikációja. A közlés kapcsolati szintjének befogadására általában nagyon érzékeny a hallgatók füle és szeme, hiszen ebből tudják meg, hogy a beszélő – az információt küldő – fél hogyan érti, amit mond. Viccből mondja, esetleg unalomból, netán undor rejtőzik a szavai mögött?

A kritikát, sértést megfogalmazó személy a legtöbb esetben fájdalmat okoz – illetve akar okozni – partnerének. Ennek oka lehet, hogy neki is fájdalmat okoztak, hogy csalódás, sérelem, rossz érzés van benne, amit a partnere váltott ki belőle akkor vagy korábban – azaz a sértés sérelemre született válasz lehet. Ugyanakkor az is előfordulhat, hogy a (korábbi) sérelmet nem a partner okozta, hanem más személyek (esetleg munkahelyi főnök, más kapcsolatok, szülők, testvérek), mégis az aktuális partner lesz a sérelem elszenvedője. Ebből tehát az következik, hogy a sértés, a fájdalom, a csalódás előbb vagy utóbb sértést szül...

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2017. 3. számában olvasható

A Mindennapi Pszichológia
2019 február–márciusi számában
ezekről olvashat:

2019 február–március

  • Káosz a nevelési elvekben

    Elgondolkodtató, hogy napjainkban mennyire eszköztelenek a szülők a gyereknevelésben. Modern társadalmunkban már jó ideje nem kapnak előregyártott értékrendszert, a régi elvekben pedig már nem hisznek. Sokan a zsigereikben érzik, gyerekként mennyit szenvedtek a főként megfélemlítésre és az érzések elnyomására építő nevelés miatt. Meg is fogadták, hogy ők ilyet soha! A kiélezett konfliktushelyzetek és az eszköztelenség azonban mégis oda vezet, hogy minden fogadalmuk ellenére a régi módszerhez folyamodnak.

  • Függetlenség – mindenekfelett

    A túlhangsúlyozottan független ember gyakran nem is a közelségtől való félelem miatt szenved, hiszen ezeket a helyzeteket aktívan elkerüli. Nem szívesen ígérkezik el például előre egyezetetett baráti találkozókra vagy randira, szereti az utolsó pillanatig fenntartani, mikor tud menni – azzal, ha elígérkezne, csorbulna függetlenség-érzése. Sokszor a munkára hivatkozik és így is éli meg: „nem tudom, mikor végzek”. Ha elköteleződne, a saját feladatait kellene a találkozóhoz igazítani, és ezen a ponton élné meg, hogy szabadsága korlátozott

  • Ártalmas környezet vagy ártalmas gondolat? – Vitatott környezeti betegségek

    Létezik a környezeti faktorokhoz kapcsolt panaszoknak egy olyan csoportja, amelyek esetében tudományosan nem elfogadott az ok-okozati összefüggés, a páciensek azonban mégis meg vannak győződve arról, hogy kínzó tüneteik, megromlott egészségi állapotuk mögött a modern, urbánus környezet valamely eleme áll: az elektromágneses terek, egyes illatos/kellemetlen szagok (pl. parfümök, tisztítószerek, friss papír), a mindennapos zaj (pl. a légkondicionáló berregése, a papír zizegése) vagy bizonyos épületekben való tartózkodás.

  • Hogyan éljük túl a munkahelyi terrort?

    A munkahely világa éppen olyan színpad, mint az élet összes más területe. Mindenki színész, aki illúziót kelt, és egyben néző is, aki mások és a saját(!) előadását vagy annak egy részét figyeli – és olykor elhiszi. E színházban a bántó hangvétel, a mentális terror is a „művészi kelléktár” része. Mi áll az arrogancia hátterében? Hogyan lehetünk védettek az elszabadult vezető lélektani ámokfutásával szemben?

  • Karmaváltás – egyedül 3 gyerekkel és az autizmussal Indiában

    A nyáron váratlanul, mesébe illő módon, adódott egy lehetőségünk, hogy egy jó hírű indiai Guru, mint második fehér pácienseket, fogadná az autizmussal élő gyermekeimet és vállalja, hogy meggyógyítja őket... Az autizmus és az értelmi fogyatékosság nem betegségek, ezért nem is gyógyíthatók. A Guru mégis azt mondja, tud segíteni. Megváltoztatja a karmájukat… Hív India. Az új életet, az új jövőt választom. Megér egy évet az életemből, még ha életem legnehezebb éve is lesz, hogy jobb jövője lehet a gyerekeimnek… Nem állítom, hogy nem félek. De erősebb az az érzés, hogy mennem kell…

ÉS MÉG: A piros vödör – A főszerkesztő előszava  A pszichológia világa  Tudom, mit tudsz – avagy a csecsemők tudatelméleti képességei • Teljesítményszorongás  Te hogyan szakítasz? Eltűnés, jegelés, kispadoztatás  Miben segíthetnek a cuki nyuszik?Stresszelek, ezért fáj a fejem… fáj a fejem, ezért stresszelek  Szívközelben a virtuális valóság (VR)  Mítoszok és tévhitek az öngyilkosságról  Lehet-e a függőséget gyógyítani? Függőség és társadalom  „Legyőzni a másikat nagyon könnyű – meggyőzni sokkal nehezebb” • A lehetetlen illúziója Kongresszusok, konferenciákA pszichológus válaszol

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Lehetséges, hogy az elégedett kolbásztöltő boldogabb, mint az állandóan nyughatatlan önmegvalósító-alkotó ember?

Nem jön se elbocsátó szép üzenet, sem elköszönés, sem magyarázat...

A kisgyermekek legfontosabb motivációja nem belülről jön, hanem kívülről: ők elsősorban nem maguknak, hanem a szüleiknek akarnak megfelelni.

Nem idegen tőlünk, hogy elhiggyünk megmagyarázhatatlan – sokszor képtelennek tűnő – dolgokat, és az, hogy ezt a világ tiszteletre méltó hagyománynak vagy sületlenségnek...

Talán vannak, akik számára úgy tűnik, hogy a futás sokkal egyszerűbb dolog, mint egy művészeti alkotást létrehozni,

Az emberi életet régebben jellemző „nagyszabású hullámhegyekből és -völgyekből alig észlelhető fodrozódás” lett.