Jelenlegi hely

Elnyomott nők

A női kiszolgáltatottság történetei a moziban
A film két hősének története a törökországi női lét két végletét képviseli

Magyarország az Európai Unión belül az egyik leginkább szexista országnak számít. A szexizmus olyan nézetek és hiedelmek összességét jelenti, amelyek a férfiak és nők közötti egyenlőtlenségeket igazolják. 

A szexizmus ezáltal a megkülönböztető bánásmód számtalan formáját eredményezi, szélsőséges esetben legitimizálja a nők elleni erőszakot, kulturális gyakorlatként természtesnek tételezi a nők szexuális kizsákmányolását, házasságon belül vagy azon kívül. A tavasz folyamán több budapesti nemzetközi fesztiválon is találkozhattak a nézők olyan filmekkel, amelyek a nők kiszolgáltatottságát viszik színre Távol-Kelettől Európáig. Az Insyriated c. film a szíriai polgárháborúban egy lakás falai közé szorult család életét mutatja be, a cselekmény tetőpontján a rájuk törő fegyveresek megerőszakolják a kisgyermekét védő anyát. A Titanic Filmfesztiválon vetített Út Mandalajba c. tajvani alkotásban a mianmári nincstelenségből menekülő lány hiábavaló igyekezetében, hogy elég pénzt gyűjtsön, prostitúcióra kényszerül, amiért barátja végül megöli őt. Ebbe a sorba illeszkedik a Fény és Árnyék c. török film. Két hősének története a törökországi női lét két végletét képviseli a felvilágosult pszichiáternő és egy 14-15 évesen házasságba kényszerített fiatal lány történetén keresztül. Amíg a pszichiáternő látszólag idilli kapcsolatban él modern otthonában, s férjével az álompár benyomását keltik, addig a másik hős a nőket ért elnyomás szimbóluma: teljesen kiszolgáltatva, otthonában bebörtönözve, anyósa és férje szolgájaként vergődik, akinek minden éjjel szexuális szolgáltatásokkal is tartozik. Az eleinte kontrasztba állított két párkapcsolat azonban a film végére párhuzammá válik: kiderül, hogy pszichiáternő modern házassága is ugyanarra a nőket agresszióval elnyomó gyakorlatra épül, amelynek addig a látszólag emancipált hősnő is – tudattalanul – alávetette magát. Amíg vele könnyebben tudunk azonosulni, hiszen közel áll „európai” értékrendünkhöz, addig a kényszerházasságban tengődő fiatal lány helyzetébe Magyarországról nehezen képzeljük bele magunkat. Azonban a házasságában egyre boldogtalanabb, végül férje agressziójának teljesen kiszolgáltatottá váló orvosnővel való azonosuláson keresztül megérezzük, hogy milyen lehet, amikor a szexizmus, a nők elnyomása kulturális gyakorlatként uralkodik egy társadalomban.

(Jelenet a Fény és Árnyék c. filmből)

Ez is érdekelhet

Törvényszerű, hogy partnereinket saját belső rendezettségünknek, integráltságunk fokának megfelelően választjuk – nincs ezzel másképp a nárcisztikus ember sem.

Egy férfitól – mióta világ a világ – azt várjuk el, hogy legyen olyan, akire támaszkodni lehet, aki szeretni tud, aki bátor és határozott.

A családterápia alapfeltevése, hogy a családon belül megjelenő érzelmi és viselkedési nehézség, tünet nemcsak az egyénhez tartozik, hanem a családi rendszer működésének zavarát...

Az 1960-as évekig egy férfi és egy nő együttélése gyakorlatilag kizárólag házasságon alapulhatott. Az ettől eltérő módozatokat a társadalom elutasította - manapság azonban az...

Egy párkapcsolat kezdeti szakaszában ma nagyon gyakran nem látni sem a bizalmat, sem a türelmet, de még a nyugalmat sem. Úgy tűnik, ma nem lehet hinni a másiknak...

De vajon hová vezet ez a folyamat? Milyen hatással van ez a kapcsolatainkra és a gyerekeinkre?