Jelenlegi hely

Küzdelem a hamis én ellen

Ha tudatossá válik, hogy nem az vagyok, akinek eddig hittem magam, akkor belső feszültség támad a lélekben

A hamis én rendkívül sokféle formát ölthet: lehet hiúságból, gyengeségből, megfelelésvágyból eredő hamis önkép; félelemből fakadó öncsalás; bűntudatos és önvádló beletörődés a boldogtalan helyzetekbe. Az öntudatlanul működő hamis én előbb-utóbb válságokat okoz – ha pedig tudatossá válik, hogy nem az vagyok, akinek eddig hittem magam, akkor belső feszültség támad a lélekben.

Szerző: 

Többnyire azt hisszük, hogy el kell gondolnunk az elérendő célt, majd végre kell hajtanunk a döntést egyszer s mindenkorra. Ha ezt meg tudjuk tenni, akkor erősek vagyunk, ha nem tudunk változtatni, akkor gyengék. Szakítani például valóban így kell – új életformát kialakítani azonban nem.

Az emberi élet valójában nem döntésekből, hanem szokásokból áll össze. Nem egyszerűen a gondolatainkat és az érzéseinket kell megváltoztatni, hanem azokat a megszokásokat, amelyekre a gondolataink és az érzéseink is támaszkodnak... Ha félek a veszélyes helyzetektől, akkor nem meggyőznöm kell magamat, nem egy döntéssel kell legyőznöm a félelmet, hanem lépésről lépésre hozzá kell szoktatnom magam a félelmetes helyzetek elviseléséhez. Ha nem vagyok eleve bátor, akkor bele kell szoknom a bátor viselkedésbe és végül – legalábbis korábbi önmagamhoz képest – bátor leszek. Mivel a félelem egy szokás, ezért csakis „átszoktatással” győzhető le...

Bizonyos értelemben a rész és az egész viszonya felől kell átgondolnunk a helyzetet. Változtatni akarok, mert most boldogtalan, elégedetlen, frusztrált, örömtelen az életem. Ez az, ami egyelőre világos. De vajon elég-e életem egy részét megváltoztatni ahhoz, hogy az egész boldog és örömteli legyen? Vajon ha a jelenlegi rossz kapcsolatból kiszabadulok, nem fogok-e a jövőben egy ehhez nagyon hasonló csapdájába esni? Ennek esélye igen nagy. Az élet ugyanis nem különálló részekből áll (egy kapcsolati modulból, egy munkahelyi modulból, egy szülői modulból, egy társasági modulból, amelyek külön-külön cserélhetőek a többi megtartásával), hanem sokkal inkább egymásba fonódó szokásokból, rutinszerű tevékenységekből, megszokott érzelmi reakciókból. Bizonyos értelemben az élet minden különálló területe egy „totális rész” – vagyis valami olyasmi, ami a megszokott életstratégia egészét fejezi ki.

Ha valóban változtatni akarunk az életünkön, akkor azt nem érdemes úgy felfognunk, mintha egyik pillanatról a másikra megtörténhetne, mert ezzel elérhetetlenül magasra helyezzük önmagunk számára a lécet. Egymásba kapaszkodó és egymást erősítő rutinokat, érzelmi mintázatokat és szokásokat kell „újrahuzalozni”. Szerencsés helyzetben önmagunk átalakítása nem a szeretteink ellenében, hanem a szeretteink szeme előtt, az ő támogató tekintetükön keresztül történik. Egy házastárs, egy barát vagy egy terapeuta ebben nagy segítséget nyújthat, mert jelentősen megkönnyíti az új szokásokkal való azonosulást, ha mások szemén, az ő ellenőrző tekintetükön keresztül tudjuk nézni önmagunkat. De a változtatás egyedül is lehetséges...

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2017. 1. számában olvasható 

A Mindennapi Pszichológia
2018 április–májusi számában
ezekről olvashat:

Mindennapi Pszichológia 2018. április–május

  • „Ebből kell kihoznom a maximumot”

    Az évek során rengetegen nekem szegezték a kérdést, hogy kerekesszékkel élhet-e az ember teljes életet – bármit is jelentsen az –, és hogy honnan merítek erőt, mi vitt tovább a baleset után? Kétszínűség lenne azt állítani, hogy az ember élete egy ilyen trauma után nem változik meg, nem lesz nehezebb, de el kell fogadni a megváltoztathatatlant: majdnem meghaltam, de élek.

  • Miért nem járt pszichoterápiába Harry Potter?

    Ha valaki nem ismeri Harry Potter világát, ha nem olvasta s nem látta filmen sem, valószínű, hogy egy-két dolgot mégis tud róla. A történetből Harry olyan kapcsolatait emelem ki, melyek azt mutatják meg, hogyan tudta megőrizni elméjének integritását, épségét, miért nem tört össze és miért nem szorult mentális segítségre az évek során.

  • Filozofáló gyerekek?

    Lehetnek-e bölcsek, szerethetik-e a bölcsességet a gyerekek? A filozófia ugyanis eredetileg a bölcsesség szeretetét jelentette… A filozófia nem olyan, mint például a matematika, ahol gyakran hallunk zseniális csodagyerekekről. Matematikai gyerekzsenik vannak, filozófiai gyerekzsenik nincsenek.

  • „Na, most menjek vagy maradjak?”

    Az évek során rengetegen nekem szegezték a kérdést, hogy kerekesszékkel élhet-e az ember teljes életet – bármit is jelentsen az –, és hogy honnan merítek erőt, mi vitt tovább a baleset után? Kétszínűség lenne azt állítani, hogy az ember élete egy ilyen trauma után nem változik meg, nem lesz nehezebb, de el kell fogadni a megváltoztathatatlant: majdnem meghaltam, de élek.

  • Érzem, ha várom – A test az elmében

    Amikor este mezítláb a hálószobába menet véletlenül belerúgunk a küszöbbe és csillagokat látunk a fájdalomtól, teljesen biztosak vagyunk abban, hogy a fájdalom a lábujjunkban van. Ám egészen konkrétan lokalizálható fájdalmat, viszketést amputáció után is sokan éreznek rövidebb-hosszabb ideig az eltávolított végtagban, ami egyértelműen mutatja azt, hogy a fájdalom az elmében (ha úgy tetszik, az agyban) születik.

  • /ul>

ÉS MÉG: A legreziliensebb ember – A főszerkesztő előszava • A pszichológia világa • Az önbizalomról – kicsit másképp„Naponta elforintosítjuk a hálánkat” – Interjú Oláh Attila professzorral • Reziliencia – a rugalmas ellenálló képesség Erkölcsi dilemmákA leválásról és az elengedésrőlSzilikon, szeretlek!A végzet asszonyaiMit öröklünk és mit nem? – Genetika/genomika és epigenetika 2. • Metabolikus memóriaTANTUdSZ – egészségnevelés kortárs-oktatássalA tiltott gyümölcs tudományaA mesterséges intelligencia és a pszichológia • Kongresszusok, konferenciák • A pszichológus válaszol

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Magyarázkodó, önmagunkat felmentő, passzív mondatok garmadája születik nap mint nap annak igazolására, miért nem mi vagyunk a felelősek saját életünkért, önmagunkért,...

Jólesik, ha megdicsérnek. Kinek nem? Elégedetten nézel végig a jól elvégzett munkán. Büszke vagy az eredményeidre.

Bizonyos tévhitekkel ellentétben egy művészetterápiás folyamatnak nem feltétlenül célja az alkotó tudattalanjába férkőzni...

Az ünnepek alatt biztos lesz egy-két nyugodt napod, amit egy kis önmagadba fordulással tudsz tölteni.

Sokféle elnevezése lehet: a körülmények kedvező alakulása, nem várt pozitív fordulat, csoda, kegyelem, a sors ajándék

Az erőszaktevők azt a bizonytalanságot használják ki, amelyet a visszajelzés vágya okoz! Ők vadásznak.