Jelenlegi hely

„Akkor legalább a fájdalmat érzem…”

Önsértés kamaszkorban
Az önsértő viselkedés arra utalhat, hogy újra és újra kialakuló feszült, nehéz helyzet van a fiatal életében

Önsértő viselkedésnek azt nevezzük, amikor valaki akarattal kárt tesz saját magában, méghozzá úgy, hogy ezt nem öngyilkossági szándékkal teszi. Leggyakoribb formája a vágás, de előfordul égetés, sebek gyógyulásának akadályozása, ütés, karmolás, karcolás, stb. is. 

A kamaszok önsértő viselkedése napjainkban kifejezetten gyakori, a vizsgálatok alapján a kamaszok 15-46 százaléka életében legalább egyszer megsebzi magát feszültségcsökkentési céllal...

Miért is sérti meg magát valaki, hiszen bántani magunkat rossz, fájdalmas?

Ennek ellenére az a furcsa válasz a kérdésre, hogy leginkább a pillanatnyi elviselhetetlen szenvedéstől való megszabadulás szándéka vezeti azokat, akik ezt teszik. Tettét megelőzően az önsértő egy elviselhetetlen, feszültséggel teli lelki állapotba kerül – gyakorlatilag csak ez a megsemmisítő feszültség létezik számára, olyan érzése van, mintha minden más érzés elhomályosulna, elszürkülne, tompává válna. Kicsit mintha önnön létezése is megkérdőjeleződne benne, mintha a valóság valóságossága is eltávolodna. Ám miután az önmaga által okozott sérülést elszenvedi, felszabadulást él meg. A hirtelen jövő erős inger hatására „magához tér”, felszabadul, elkezd érezni. Elsősorban fájdalmat. A fájdalomérzettel azonban összekapcsolódik az endogén opioid rendszer aktiválódása is, ami arra hivatott, hogy a kívülről jövő sérülések utáni fájdalomérzetet csökkentse, és ez vezet elsősorban a „jó” érzéshez, a jelenség függőség-szerű vonásaihoz – ahelyett, hogy az illető megfelelő eszközöket sajátítana el belső feszültségének csökkentésére. A megélt megkönnyebbülés az önsértést megelőzőhöz képest összehasonlíthatatlanul jobb lelki állapot, s az illető kicsit visszazökken a valóságba is. A hozzánk forduló kamaszok ezt nagyon sokszor úgy fogalmazzák meg, hogy „akkor legalább a fájdalmat érzem, még az is elviselhetőbb, mint a lelki fájdalom”...

Mi a teendő, ha azt észleljük, hogy a gyermekünk időnként önsértéssel vezeti le a feszültségét?

Fontos komolyan venni, mivel az önsértő viselkedés arra utalhat, hogy olyan újra és újra kialakuló feszült, nehéz helyzet van a fiatal életében, aminek a megoldásában külső segítségre is szüksége lehet.

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2017. 1. számában olvasható

A Mindennapi Pszichológia
2018 december – 2019 januári számában
ezekről olvashat:

2018 december – 2019 január

  • Mit kockáztatsz?

    A mai kor embere irtózik a kellemetlenségektől, és – távoli őseivel ellentétben – a mindennapi életben nem is kell veszélyeket vállalnia. S mivel nem tud megküzdeni semmiért, az igazi öröm lehetőségét is elveszítette, írja Konrad Lorenz A civilizált emberiség nyolc halálos bűne című könyvében. Az emberi életet régebben jellemző „nagyszabású hullámhegyekből és -völgyekből alig észlelhető fodrozódás” lett. Ám rengetegen vannak, akik nem elégszenek meg a „fodrozódással”, és önként – ráadásul úgy tűnik, teljesen értelmetlenül – rendkívül kockázatos cselekvésekre vállalkoznak.

  • Párkapcsolati tojáshéjtánc – avagy borderline partnerrel az élet

    A párkapcsolat egy borderline személyiségzavarban szenvedő emberrel leginkább valamiféle tojáshéjtáncként írható le. Partnerének ugyanis olyan feszültségekre és kapcsolati történésekre kell felkészülnie, amelyek nem kevés szenvedést okozhatnak. A viharos párkapcsolati események hátterében (elsősorban) a borderline fél – és valamennyire partnere – korai kötődésbeli és alapvetően kedvezőtlen kapcsolati tapasztalatai állnak.

  • Aikido testnek és léleknek – a béke harcművészete

    A harcművészet szó hallatán gyakran az agresszió, a sérülések jutnak eszünkbe. De létezik egy harcművészeti ág, mely kifejezetten a békét, a nem ártást hirdeti, miközben mégis egy hatékony önvédelmi technika. Az aikidózás elősegíti a testi egészség megtartását, ugyanakkor a lélekre, pszichére gyakorolt hatásai olyan sokrétűek, hogy egyes esetekben már akár hatékonyabb lehet, mint egy pszichoterápia.

  • Rejtett üzenetek a társalgásban

    A rejtett jelentések születésének igazi terepe a társalgás világa. A társalgás sok mindent megmutat arról, milyen emberek is vagyunk – feszültek vagy lazák, körülményesek vagy rámenősek; arról, hogy mi is fontos számunkra, milyen az általános értékrendünk, s épp most a szendvics fontosabb számunkra vagy egy fiú érdeklődő tekintete; és arról is, aktuálisan milyen érzelmi állapotban vagyunk.

  • Virtuális valósággal a medve ellen

    „Hova futsz?” „Üldöz a medve!” – kiáltja kétségbeesetten az emberünk. „Milyen medve?” – hangzik a kézenfekvő kérdés. Főhősünk megáll, hátranéz – és nem ért semmit. „Ha nincs medve, nem kell futni” – gondolja, ugyanakkor érzi testében azt a feszültséget, amely vagy harcra, vagy futásra kényszerítené. Feszült, de fogalma sincs arról, miért.

ÉS MÉG:Mese egy szelfiről – A főszerkesztő előszava • A pszichológia világa • Döntés, választás, sors„A tökéletesség kényszerében élünk” • Anyád lehetnék – Korkülönbség a párkapcsolatban • Függés és függetlenségMi uraljuk a játékot – vagy a játék ural minket? Gyermekek a videojátékok bűvkörében • A ruha teszi – vagy nem teszi – az embert?Tekintsünk máshogy (is) a depresszióra! A karácsonyi nagy zabálás társadalomlélektanaA kávézás pszichológiája • Nézzünk a szavak mögé • Formát adni a lehetetlennek • Kongresszusok, konferenciák • A pszichológus válaszol

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

A jó hír, hogy gondolkodásunk mintázatai is módosíthatók, és meg lehet állítani a negatív belső beszédet.

Dönteni nem kínos feladat, hanem a szabadság és az önazonosság élménye.

A függő ember elsődleges törekvése, hogy szoros kapcsolatban lehessen a számára fontos személlyel, legyen az szülő vagy barát, a párja vagy akár a gyermeke. Ennek érdekében...

Az évek óta tartó vizsgálat során sikerült azonosítani olyan temperamentumtípusokat, melyek kapcsolatba hozhatók a

A szerelem olyan felfokozott érzelmi állapot, amikor a szerelmes tudatát egy másik ember képe és a vele kapcsolatos emlékek, fantáziák töltik ki, testi és lelki tulajdonságait...

Ha a múltban és a jelenben sikeresen elértük kitűzött céljainkat, a jövőben is ezt tételezzük fel önmagunkról.