Jelenlegi hely

Mikor hozza a gólya a második gyermeket?

A második gyermek érkezésével a családban egy csapásra minden megváltozik.

Az első gyermek fogantatása, a „pocaklakós" időszak, a szülés és a babával együtt töltött időszak kezdetben tele van az újdonság élményéből adódó izgatott kíváncsiság és a bizonytalanság szülte szorongás ambivalenciájával. 

Ezek az érzések boldoggá, ugyanakkor óvatossá, aggodalmaskodóvá teszik a szülőket. Bizonytalanságuk persze idővel – a tapasztalatok gyarapodásával – csökken, de a második születését mindenképpen befolyásolják az első gyermek születése előtti és utáni élmények, tapasztalatok. Ha ezek örömteli, pozitív emlékek, akkor a második gyermek érkezését örömteli várakozás övezi – ellenkező esetben viszont eluralkodhat a bizonytalanság, a félelem.  A második gyermek érkezését általában a szülők többsége már kevesebb szorongással és nagyobb magabiztossággal fogadja, ennek köszönhetően a legtöbb második baba nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb, mint a nővérkéje vagy bátyókája volt az ő korában. Ezek a megfigyelések természetesen nem általánosíthatók, hiszen számtalan dolog befolyásolhatja a második gyermek megszületését, ami felülírja ezt az általános tapasztalatot...

Az első gyermek fogantatása körüli történések

Ha a teherbe esés pozitív esemény a pár számára, nagyobb eséllyel vállalkoznak, illetve kevesebb szorongással gondolnak a második baba tervezésére. Ám ha az elsőnél a véletlen fogantatás terhet jelentett, vagy ha a baba „nem sikerül” természetes úton, csak mesterséges beavatkozás eredményeképpen, akkor a kudarc, a csalódás miatt a pár bátortalanabbul vállalkozik második gyermekre.

Az első gyermekkel töltött várandósság, a szülés élménye, a kismama-időszak

  • A szülők jobban megfontolják, esetleg időben tologatják a második baba vállalását, ha az első terhesség alatt kellemetlen élményeket éltek át. Veszélyeztetett terhesség esetén megterhelő lehet nemcsak az anya, az apa számára is, hogy a kismama nem vagy korlátozott mértékben dolgozhat, sokat kell pihennie, esetleg feküdnie, kímélő életmódot kell folytatnia, a szexuális életet pedig korlátozni, esetleg átmenetileg beszüntetni szükséges. Az édesanya gyakran nehezen viseli ezt az állapotot, hiszen nem így tervezte a várandósságot, izgulhat a gyermeke egészségi állapota és szülés, sőt esetleges kiszolgáltatottsága miatt is. A feszültség pedig a szülők párkapcsolatának sem tesz jót…
  • A szülés-születés élménye lehet pozitív, örömteli – ugyanakkor a skála másik végpontjához, a negatív, borzalmas élményekhez is közelíthet.  A második gyermek vállalását egyértelműen negatívan befolyásolhatja, ha az első baba születéséhez fájó emlékek fűződnek... A pozitív szülésélmény érthető módon sokkal inkább elősegíti a család gyarapodását.
  • Az újszülött egészségi állapota szintén erőteljesen befolyásolja a második gyermek vállalását. A betegen született, vagy a szülési trauma miatt sérült elsőszülött megfontolttá teheti a szülőket.
  • A gyermekágyi időszakban (az első hat hétben) meghatározó lehet a szoptatás sikeressége, az alvás-ébrenlét ciklus szabályossága, a gyermek testi-mentális fejlődése, a szülők pihenési lehetőségei.

Az első gyermek temperamentuma

A gyermek veleszületett temperamentuma jelentős mértékben befolyásolja a szülő-gyermek illetve szülői-házastársi kapcsolatot. Ha az újszülött nehezen megnyugtatható, sokat síró, keveset alvó baba, a gyermek édesanyja és/vagy édesapja rossz szülőnek érezheti magát. A „rossz szülő vagyok” fantázia pedig nem segíti a szülőség pozitív átélését és a szülői feladatok ellátását...

A házastársi és párkapcsolat változásai

Ha az elsőszülött túlságosan leterheli egyik vagy mindkét szülőt, s nem marad idejük, energiájuk a párkapcsolatukra, eltávolodhatnak egymástól. Ezek az élmények, tapasztalatok sokszor „ellene dolgoznak” a második gyermek vállalásának.

Mindezekkel együtt sok szülő dönt úgy, hogy szeretne újabb gyermeket vállalni. Hogy mikor is érkezik a kistestvér, a fenti szempontok összjátékának eredménye lehet. Sok „hátráltató tényező” fennállásakor általában nagyobb a korkülönbség a gyermekek között – ha viszont a szülők számára kevésbé szorongató a testvér érkezése, akkor időben egymáshoz közelebb születnek a gyermekek. Nagy korkülönbség esetén a második gyermek a funkcionális egyke pozícióba születik bele, ami a szülők nagyobb odafigyelésével, törődésével jár együtt. Ha kisebb a korkülönbség, akkor sokkal inkább együtt nevelkednek a testvérek, idővel remek „partneri” viszonyt alakítva ki egymás között. A korkülönbség természetesen az egyik leglényegesebb testvéri kapcsolatot befolyásoló tényező – a másik a nemi hasonlóság-különbözőség kérdése.

Részletek - A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2016. 6. számában olvasható

A Mindennapi Pszichológia
2018 április–májusi számában
ezekről olvashat:

Mindennapi Pszichológia 2018. április–május

  • „Ebből kell kihoznom a maximumot”

    Az évek során rengetegen nekem szegezték a kérdést, hogy kerekesszékkel élhet-e az ember teljes életet – bármit is jelentsen az –, és hogy honnan merítek erőt, mi vitt tovább a baleset után? Kétszínűség lenne azt állítani, hogy az ember élete egy ilyen trauma után nem változik meg, nem lesz nehezebb, de el kell fogadni a megváltoztathatatlant: majdnem meghaltam, de élek.

  • Miért nem járt pszichoterápiába Harry Potter?

    Ha valaki nem ismeri Harry Potter világát, ha nem olvasta s nem látta filmen sem, valószínű, hogy egy-két dolgot mégis tud róla. A történetből Harry olyan kapcsolatait emelem ki, melyek azt mutatják meg, hogyan tudta megőrizni elméjének integritását, épségét, miért nem tört össze és miért nem szorult mentális segítségre az évek során.

  • Filozofáló gyerekek?

    Lehetnek-e bölcsek, szerethetik-e a bölcsességet a gyerekek? A filozófia ugyanis eredetileg a bölcsesség szeretetét jelentette… A filozófia nem olyan, mint például a matematika, ahol gyakran hallunk zseniális csodagyerekekről. Matematikai gyerekzsenik vannak, filozófiai gyerekzsenik nincsenek.

  • „Na, most menjek vagy maradjak?”

    Az évek során rengetegen nekem szegezték a kérdést, hogy kerekesszékkel élhet-e az ember teljes életet – bármit is jelentsen az –, és hogy honnan merítek erőt, mi vitt tovább a baleset után? Kétszínűség lenne azt állítani, hogy az ember élete egy ilyen trauma után nem változik meg, nem lesz nehezebb, de el kell fogadni a megváltoztathatatlant: majdnem meghaltam, de élek.

  • Érzem, ha várom – A test az elmében

    Amikor este mezítláb a hálószobába menet véletlenül belerúgunk a küszöbbe és csillagokat látunk a fájdalomtól, teljesen biztosak vagyunk abban, hogy a fájdalom a lábujjunkban van. Ám egészen konkrétan lokalizálható fájdalmat, viszketést amputáció után is sokan éreznek rövidebb-hosszabb ideig az eltávolított végtagban, ami egyértelműen mutatja azt, hogy a fájdalom az elmében (ha úgy tetszik, az agyban) születik.

  • /ul>

ÉS MÉG: A legreziliensebb ember – A főszerkesztő előszava • A pszichológia világa • Az önbizalomról – kicsit másképp„Naponta elforintosítjuk a hálánkat” – Interjú Oláh Attila professzorral • Reziliencia – a rugalmas ellenálló képesség Erkölcsi dilemmákA leválásról és az elengedésrőlSzilikon, szeretlek!A végzet asszonyaiMit öröklünk és mit nem? – Genetika/genomika és epigenetika 2. • Metabolikus memóriaTANTUdSZ – egészségnevelés kortárs-oktatássalA tiltott gyümölcs tudományaA mesterséges intelligencia és a pszichológia • Kongresszusok, konferenciák • A pszichológus válaszol

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Hogyan kerüljük el az önzést, a gyávaságot és a felelősség elhárítását? Hogyan legyünk jó emberek?

„Vajon miért tud valaki egy ugyanolyan jellegű traumából felépülni, amiből más nem? Miért lesz valaki egy végtag elvesztése után paraolimpián induló sportoló, nem pedig...

A fiatal felnőttkor egyik embert próbáló feladata a szülőktől való fizikai és érzelmi eltávolodás, az optimálisnak tűnő távolság megtalálása, kialakítása. 

Néha előtörnek olyan képek is, amikor komorak voltunk és féltünk, ezért dühösen győzködtük, majd kerültük egymást.

Míg korábban elsősorban a nőket érintette a testképzavar, addig napjainkban már a férfiak körében is egyre gyakrabban

És bár ez az érzelmi igény teljesen jogosnak látszik, mégis gyakran látjuk azt, hogy sokan mintha szántszándékkal ker