Jelenlegi hely

Mikor hozza a gólya a második gyermeket?

A második gyermek érkezésével a családban egy csapásra minden megváltozik.

Az első gyermek fogantatása, a „pocaklakós" időszak, a szülés és a babával együtt töltött időszak kezdetben tele van az újdonság élményéből adódó izgatott kíváncsiság és a bizonytalanság szülte szorongás ambivalenciájával. 

Ezek az érzések boldoggá, ugyanakkor óvatossá, aggodalmaskodóvá teszik a szülőket. Bizonytalanságuk persze idővel – a tapasztalatok gyarapodásával – csökken, de a második születését mindenképpen befolyásolják az első gyermek születése előtti és utáni élmények, tapasztalatok. Ha ezek örömteli, pozitív emlékek, akkor a második gyermek érkezését örömteli várakozás övezi – ellenkező esetben viszont eluralkodhat a bizonytalanság, a félelem.  A második gyermek érkezését általában a szülők többsége már kevesebb szorongással és nagyobb magabiztossággal fogadja, ennek köszönhetően a legtöbb második baba nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb, mint a nővérkéje vagy bátyókája volt az ő korában. Ezek a megfigyelések természetesen nem általánosíthatók, hiszen számtalan dolog befolyásolhatja a második gyermek megszületését, ami felülírja ezt az általános tapasztalatot...

Az első gyermek fogantatása körüli történések

Ha a teherbe esés pozitív esemény a pár számára, nagyobb eséllyel vállalkoznak, illetve kevesebb szorongással gondolnak a második baba tervezésére. Ám ha az elsőnél a véletlen fogantatás terhet jelentett, vagy ha a baba „nem sikerül” természetes úton, csak mesterséges beavatkozás eredményeképpen, akkor a kudarc, a csalódás miatt a pár bátortalanabbul vállalkozik második gyermekre.

Az első gyermekkel töltött várandósság, a szülés élménye, a kismama-időszak

  • A szülők jobban megfontolják, esetleg időben tologatják a második baba vállalását, ha az első terhesség alatt kellemetlen élményeket éltek át. Veszélyeztetett terhesség esetén megterhelő lehet nemcsak az anya, az apa számára is, hogy a kismama nem vagy korlátozott mértékben dolgozhat, sokat kell pihennie, esetleg feküdnie, kímélő életmódot kell folytatnia, a szexuális életet pedig korlátozni, esetleg átmenetileg beszüntetni szükséges. Az édesanya gyakran nehezen viseli ezt az állapotot, hiszen nem így tervezte a várandósságot, izgulhat a gyermeke egészségi állapota és szülés, sőt esetleges kiszolgáltatottsága miatt is. A feszültség pedig a szülők párkapcsolatának sem tesz jót…
  • A szülés-születés élménye lehet pozitív, örömteli – ugyanakkor a skála másik végpontjához, a negatív, borzalmas élményekhez is közelíthet.  A második gyermek vállalását egyértelműen negatívan befolyásolhatja, ha az első baba születéséhez fájó emlékek fűződnek... A pozitív szülésélmény érthető módon sokkal inkább elősegíti a család gyarapodását.
  • Az újszülött egészségi állapota szintén erőteljesen befolyásolja a második gyermek vállalását. A betegen született, vagy a szülési trauma miatt sérült elsőszülött megfontolttá teheti a szülőket.
  • A gyermekágyi időszakban (az első hat hétben) meghatározó lehet a szoptatás sikeressége, az alvás-ébrenlét ciklus szabályossága, a gyermek testi-mentális fejlődése, a szülők pihenési lehetőségei.

Az első gyermek temperamentuma

A gyermek veleszületett temperamentuma jelentős mértékben befolyásolja a szülő-gyermek illetve szülői-házastársi kapcsolatot. Ha az újszülött nehezen megnyugtatható, sokat síró, keveset alvó baba, a gyermek édesanyja és/vagy édesapja rossz szülőnek érezheti magát. A „rossz szülő vagyok” fantázia pedig nem segíti a szülőség pozitív átélését és a szülői feladatok ellátását...

A házastársi és párkapcsolat változásai

Ha az elsőszülött túlságosan leterheli egyik vagy mindkét szülőt, s nem marad idejük, energiájuk a párkapcsolatukra, eltávolodhatnak egymástól. Ezek az élmények, tapasztalatok sokszor „ellene dolgoznak” a második gyermek vállalásának.

Mindezekkel együtt sok szülő dönt úgy, hogy szeretne újabb gyermeket vállalni. Hogy mikor is érkezik a kistestvér, a fenti szempontok összjátékának eredménye lehet. Sok „hátráltató tényező” fennállásakor általában nagyobb a korkülönbség a gyermekek között – ha viszont a szülők számára kevésbé szorongató a testvér érkezése, akkor időben egymáshoz közelebb születnek a gyermekek. Nagy korkülönbség esetén a második gyermek a funkcionális egyke pozícióba születik bele, ami a szülők nagyobb odafigyelésével, törődésével jár együtt. Ha kisebb a korkülönbség, akkor sokkal inkább együtt nevelkednek a testvérek, idővel remek „partneri” viszonyt alakítva ki egymás között. A korkülönbség természetesen az egyik leglényegesebb testvéri kapcsolatot befolyásoló tényező – a másik a nemi hasonlóság-különbözőség kérdése.

Részletek - A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2016. 6. számában olvasható

A Mindennapi Pszichológia
2018 október–novemberi számában
ezekről olvashat:

Mindennapi Pszichológia 2018. október–november

  • A játék szabaddá tesz

    A játék olyannyira természetes velejárója az életünknek, hogy ritkán gondolkodunk el gazdagságán és mélységein – pedig csodálatos birodalomra látunk rá, ha górcső alá vesszük! Nemcsak a gyermekek, minden ember játszik – életkortól, fizikai és mentális korlátoktól függetlenül. Lehet, hogy különböző módokon, de mindenki játszik. És az állatok is, nemcsak az emberek.

  • Sikeres párkapcsolatok

    Mi a siker? Nézetem szerint az, ha olyan életet élhetünk, amit élni szeretnénk. Ez a definíció kellően konkrét, de mégis tág teret ad valamennyiünknek, hogy ki merjük mondani, milyen az az élet, amit élni szeretnénk a mezei hétköznapokon. A párkapcsolati siker ugyanis sosem az ünnepnapok eposzi nagyságában keresendő – az legfeljebb apró tükör lehet –, hanem a mindennapok szürke forgatagában, amit a legdrágább kincsünkkel mérünk: a közösen megélt és nem csupán leélt idővel.

  • A művi abortusz hatása a párkapcsolatra

    Párkapcsolatunkban optimálisan azt éljük meg, hogy a másik támogatást, érzelmi támaszt nyújt a nehézségek megoldásához – de mi van akkor, ha a probléma magából a kapcsolatból fakad, és annak jövőjét érinti? Ha elfogadjuk, hogy egy párkapcsolatba a partnerek különböző személyes preferenciákkal, hiedelmekkel, erkölcsi megfontolásokkal, vágyakkal és elvárásokkal érkeznek, érthető, hogy egy nem várt várandósságról hozott döntés a konfliktusok forrása lehet, hisz ez az érzelmileg rendkívül telített téma egyszerre érinti a két fél egymáshoz való viszonyát és a fejlődő magzathoz való kötődésüket.

  • Jóga – út az egyéni szabadság és jóllét legmagasabb foka felé

    A jóga segítségével gyakorolható, hogy az „automata vezérlés” álmából hogyan lehet felébredni, hogyan lehet tudatosítani hétköznapi helyzetekben is az érzelmeket, gondolatokat, és ezáltal hogyan lehet szabadabb döntést hozni… Az öntudatosság és önszabályozás preventív (és terápiás) hatását aknázza ki a manapság annyira divatos mindfulness is, ami szintén az indiai filozófiából származik, és a meditáció mellett jógás testgyakorlatok is szerves részét képezik programjának…. Az öntudatosság melletti másik fontos mentális fejlesztő hatása az önismeret.

  • Betegség-e a pszichopátia?

    Az antiszociális megnyilvánulások legsúlyosabb formája a pszichopátia, amire a legújabb idegtudományi kutatások alapján úgy is tekinthetünk, mint egy súlyos mentális zavarra, ami genetikailag erősen meghatározott biológiai adottságok és hátrányos környezeti tényezők összjátékaként alakul ki. Tudományos vizsgálata jelentősen gazdagítja tudásunkat az érzelmek szocializációban betöltött szerepéről és az empátia működéséről.

ÉS MÉG: Egy félrecsúszott pulóver – A főszerkesztő előszava • A pszichológia világa • Igazságosabb gazdaság? A félelem és szorongás VR-re megy?Mit tesz velünk a szerelem?Randi a technoszexuális űrkorbanHogyan szeret a kutya?A policisztás-ovárium szindróma (PCOS) lelki terheiStresszevés, új megvilágításban Vélemények az alternatív medicináról – Reflexiók egy kutatás eredményeire • Hiszem, ha látom? • Kongresszusok, konferenciák • A pszichológus válaszol

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Az évek óta tartó vizsgálat során sikerült azonosítani olyan temperamentumtípusokat, melyek kapcsolatba hozhatók a

A szerelem olyan felfokozott érzelmi állapot, amikor a szerelmes tudatát egy másik ember képe és a vele kapcsolatos emlékek, fantáziák töltik ki, testi és lelki tulajdonságait...

Ha a múltban és a jelenben sikeresen elértük kitűzött céljainkat, a jövőben is ezt tételezzük fel önmagunkról.

Manapság, amikor mindent a sikeresség mércéjével mérünk, nagyon nehéz kialakítani azt az elégedettségi szintet, ahol

A legjobb barátnőnkkel ott folytatjuk, ahol abbahagytuk, mindegy, mennyi idő telt el az utolsó találkozás óta.

„Anya! Fáj a hasam, nem szeretnék ma iskolába menni!” – ez a kérés talán gyakrabban hangzik el iskolai konfliktus, mint fizikai betegség következtében.