Jelenlegi hely

Mikor hozza a gólya a második gyermeket?

A második gyermek érkezésével a családban egy csapásra minden megváltozik.

Az első gyermek fogantatása, a „pocaklakós" időszak, a szülés és a babával együtt töltött időszak kezdetben tele van az újdonság élményéből adódó izgatott kíváncsiság és a bizonytalanság szülte szorongás ambivalenciájával. 

Ezek az érzések boldoggá, ugyanakkor óvatossá, aggodalmaskodóvá teszik a szülőket. Bizonytalanságuk persze idővel – a tapasztalatok gyarapodásával – csökken, de a második születését mindenképpen befolyásolják az első gyermek születése előtti és utáni élmények, tapasztalatok. Ha ezek örömteli, pozitív emlékek, akkor a második gyermek érkezését örömteli várakozás övezi – ellenkező esetben viszont eluralkodhat a bizonytalanság, a félelem.  A második gyermek érkezését általában a szülők többsége már kevesebb szorongással és nagyobb magabiztossággal fogadja, ennek köszönhetően a legtöbb második baba nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb, mint a nővérkéje vagy bátyókája volt az ő korában. Ezek a megfigyelések természetesen nem általánosíthatók, hiszen számtalan dolog befolyásolhatja a második gyermek megszületését, ami felülírja ezt az általános tapasztalatot...

Az első gyermek fogantatása körüli történések

Ha a teherbe esés pozitív esemény a pár számára, nagyobb eséllyel vállalkoznak, illetve kevesebb szorongással gondolnak a második baba tervezésére. Ám ha az elsőnél a véletlen fogantatás terhet jelentett, vagy ha a baba „nem sikerül” természetes úton, csak mesterséges beavatkozás eredményeképpen, akkor a kudarc, a csalódás miatt a pár bátortalanabbul vállalkozik második gyermekre.

Az első gyermekkel töltött várandósság, a szülés élménye, a kismama-időszak

  • A szülők jobban megfontolják, esetleg időben tologatják a második baba vállalását, ha az első terhesség alatt kellemetlen élményeket éltek át. Veszélyeztetett terhesség esetén megterhelő lehet nemcsak az anya, az apa számára is, hogy a kismama nem vagy korlátozott mértékben dolgozhat, sokat kell pihennie, esetleg feküdnie, kímélő életmódot kell folytatnia, a szexuális életet pedig korlátozni, esetleg átmenetileg beszüntetni szükséges. Az édesanya gyakran nehezen viseli ezt az állapotot, hiszen nem így tervezte a várandósságot, izgulhat a gyermeke egészségi állapota és szülés, sőt esetleges kiszolgáltatottsága miatt is. A feszültség pedig a szülők párkapcsolatának sem tesz jót…
  • A szülés-születés élménye lehet pozitív, örömteli – ugyanakkor a skála másik végpontjához, a negatív, borzalmas élményekhez is közelíthet.  A második gyermek vállalását egyértelműen negatívan befolyásolhatja, ha az első baba születéséhez fájó emlékek fűződnek... A pozitív szülésélmény érthető módon sokkal inkább elősegíti a család gyarapodását.
  • Az újszülött egészségi állapota szintén erőteljesen befolyásolja a második gyermek vállalását. A betegen született, vagy a szülési trauma miatt sérült elsőszülött megfontolttá teheti a szülőket.
  • A gyermekágyi időszakban (az első hat hétben) meghatározó lehet a szoptatás sikeressége, az alvás-ébrenlét ciklus szabályossága, a gyermek testi-mentális fejlődése, a szülők pihenési lehetőségei.

Az első gyermek temperamentuma

A gyermek veleszületett temperamentuma jelentős mértékben befolyásolja a szülő-gyermek illetve szülői-házastársi kapcsolatot. Ha az újszülött nehezen megnyugtatható, sokat síró, keveset alvó baba, a gyermek édesanyja és/vagy édesapja rossz szülőnek érezheti magát. A „rossz szülő vagyok” fantázia pedig nem segíti a szülőség pozitív átélését és a szülői feladatok ellátását...

A házastársi és párkapcsolat változásai

Ha az elsőszülött túlságosan leterheli egyik vagy mindkét szülőt, s nem marad idejük, energiájuk a párkapcsolatukra, eltávolodhatnak egymástól. Ezek az élmények, tapasztalatok sokszor „ellene dolgoznak” a második gyermek vállalásának.

Mindezekkel együtt sok szülő dönt úgy, hogy szeretne újabb gyermeket vállalni. Hogy mikor is érkezik a kistestvér, a fenti szempontok összjátékának eredménye lehet. Sok „hátráltató tényező” fennállásakor általában nagyobb a korkülönbség a gyermekek között – ha viszont a szülők számára kevésbé szorongató a testvér érkezése, akkor időben egymáshoz közelebb születnek a gyermekek. Nagy korkülönbség esetén a második gyermek a funkcionális egyke pozícióba születik bele, ami a szülők nagyobb odafigyelésével, törődésével jár együtt. Ha kisebb a korkülönbség, akkor sokkal inkább együtt nevelkednek a testvérek, idővel remek „partneri” viszonyt alakítva ki egymás között. A korkülönbség természetesen az egyik leglényegesebb testvéri kapcsolatot befolyásoló tényező – a másik a nemi hasonlóság-különbözőség kérdése.

Részletek - A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2016. 6. számában olvasható

A Mindennapi Pszichológia
2019. december – 2020. januári számában
ezekről olvashat:

2019 december – 2020 január

  • Tudnak-e a gépek szeretni?

    A szeretetre való képesség az ember lehetősége, melynek valóra váltása a felnövekvés társas környezetétől, a szülő-gyermek kapcsolatban megtapasztalt szeretetteljes élményektől függ. Bármilyen bonyolult és sokoldalú is legyen a mesterséges intelligencia, érzésekre nem lesz programozható, mivel nem áll mögötte az autonóm életvezetést lehetővé tevő testi és szellemi erők fejlődéstörténete. Nincs benne semmi, ami az emberi érzések két nagy erőforrását, a szexualitást és az agressziót hordozná. A gépek nem szoronganak, nem félnek, nem remélnek.

  • Megalkuvás és megátalkodottság között

    Mire jó egy kompromisszum? Arra, hogy eláruljam a vágyaimat? Vagy arra, hogy igazodva a valósághoz, megvalósítsam belőlük legalább azt, ami megvalósítható? A kompromisszum során vajon lemondok önmagamról? Igazodom másokhoz? Vagy egyensúlyt teremtek az éppen adott helyzetben? Hogyan kell jó kompromisszumokat kötni?

  • Kudarc és siker között

    Mindannyian tudunk olyan emberekről, vállalkozásokról, politikai szervezetekről, akik, illetve amelyek sorozatos kudarcok után végleg elbuktak – vagy éppen sikert arattak. Hogyan lehet eljutni a kudarctól a sikerig? Mi különbözteti meg az örök vesztesektől azokat, akik végül győzni tudtak?

  • E-mail zűrzavar: miért nem értjük egymást?

    Valószínűleg sokan ismerik azt a frusztráló érzést, amikor a világosan és szabatosan megfogalmazott e-mailjükre értelmetlen – vagy a tárgytól teljesen eltérő – választ kapnak. Ugyanígy sokaknak ismert az a helyzet, amikor egy beérkező e-mail fölött töprengve próbálják kitalálni, vajon mit is akart mondani a levél szerzője. Az e-mailek írói és fogadói aztán szerepet cserélve bosszankodnak a másikon, aki nem tud értelmesen fogalmazni, vagy nem képes felfogni a legegyszerűbb dolgokat sem.

  • Pszichoterápia és önsegítés integrációja a Minnesota-rendszerű terápiákban

    A Minnesota-rendszerű terápia a pszichológiai terápiák önálló úton járó, kissé deviáns fivére. Elválaszthatatlan az Anonim Alkoholisták és a mintájukra kialakuló egyéb 12 lépéses csoportok szellemiségétől és gyakorlatától... A Minnesota-program a pácienseknek azon körével foglalkozik, akiknél az érzelem- és feszültségkezelés elégtelen volta szenvedélybetegségbe, addikcióba torkollott.

ÉS MÉG: Pedig a stratégiám tökéletes volt… – A főszerkesztő előszava • A pszichológia világa • Boldogságkereső • Az önismeret ára • A sikeres tárgyalás nem a tárgyalóasztalnál kezdődik • Kell-e különórára járnia, ha nem akar? • Mindennapi életünk a tik árnyékában – Egy Tourette-szindrómás kisfiú édesanyjának beszámolója • „Találd ki, mire vágyom” – Egy nárcisztikus párkapcsolata • Éljünk az élet napos oldalán! – Az életközépi válság újragondolása 2. • Érvényes-e még ma is az idősek bölcsessége? • Életközépi karrierváltás: tényleg létezik?• Ami a színfalak mögött zajlik – a krónikus stressz rejtelmei • A bosszú • „A testképet illetően nincs realitás!” – Beszélgetés dr. Juhász Péterrel • Kongresszusok, konferenciák • A pszichológus válaszol

 

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Törvényszerű, hogy partnereinket saját belső rendezettségünknek, integráltságunk fokának megfelelően választjuk – nincs ezzel másképp a nárcisztikus ember sem.

A boldogság egyik kulcsa  az, hogy a negatív életesemények felismerése mellett legyünk érzékenyek a pozitívokra is!

Életünk során rengeteg szócsatát vívunk - s a vita igenis produktív tud lenni, nemcsak a feszültség levezetése céljából. 

Egy férfitól – mióta világ a világ – azt várjuk el, hogy legyen olyan, akire támaszkodni lehet, aki szeretni tud, aki bátor és határozott.

Magadtól nem tudsz szabadulni! Akármi történik is: életed hátralévő napjait önmagaddal kell eltöltened, és ez nem választás kérdése.

Egyáltalán mit jelent megbocsátani? Vannak-e jóvátehetetlen vétkek, és ha igen, dolgunk-e megbocsátani értük?