Jelenlegi hely

Mikor hozza a gólya a második gyermeket?

A második gyermek érkezésével a családban egy csapásra minden megváltozik.

Az első gyermek fogantatása, a „pocaklakós" időszak, a szülés és a babával együtt töltött időszak kezdetben tele van az újdonság élményéből adódó izgatott kíváncsiság és a bizonytalanság szülte szorongás ambivalenciájával. 

Ezek az érzések boldoggá, ugyanakkor óvatossá, aggodalmaskodóvá teszik a szülőket. Bizonytalanságuk persze idővel – a tapasztalatok gyarapodásával – csökken, de a második születését mindenképpen befolyásolják az első gyermek születése előtti és utáni élmények, tapasztalatok. Ha ezek örömteli, pozitív emlékek, akkor a második gyermek érkezését örömteli várakozás övezi – ellenkező esetben viszont eluralkodhat a bizonytalanság, a félelem.  A második gyermek érkezését általában a szülők többsége már kevesebb szorongással és nagyobb magabiztossággal fogadja, ennek köszönhetően a legtöbb második baba nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb, mint a nővérkéje vagy bátyókája volt az ő korában. Ezek a megfigyelések természetesen nem általánosíthatók, hiszen számtalan dolog befolyásolhatja a második gyermek megszületését, ami felülírja ezt az általános tapasztalatot...

Az első gyermek fogantatása körüli történések

Ha a teherbe esés pozitív esemény a pár számára, nagyobb eséllyel vállalkoznak, illetve kevesebb szorongással gondolnak a második baba tervezésére. Ám ha az elsőnél a véletlen fogantatás terhet jelentett, vagy ha a baba „nem sikerül” természetes úton, csak mesterséges beavatkozás eredményeképpen, akkor a kudarc, a csalódás miatt a pár bátortalanabbul vállalkozik második gyermekre.

Az első gyermekkel töltött várandósság, a szülés élménye, a kismama-időszak

  • A szülők jobban megfontolják, esetleg időben tologatják a második baba vállalását, ha az első terhesség alatt kellemetlen élményeket éltek át. Veszélyeztetett terhesség esetén megterhelő lehet nemcsak az anya, az apa számára is, hogy a kismama nem vagy korlátozott mértékben dolgozhat, sokat kell pihennie, esetleg feküdnie, kímélő életmódot kell folytatnia, a szexuális életet pedig korlátozni, esetleg átmenetileg beszüntetni szükséges. Az édesanya gyakran nehezen viseli ezt az állapotot, hiszen nem így tervezte a várandósságot, izgulhat a gyermeke egészségi állapota és szülés, sőt esetleges kiszolgáltatottsága miatt is. A feszültség pedig a szülők párkapcsolatának sem tesz jót…
  • A szülés-születés élménye lehet pozitív, örömteli – ugyanakkor a skála másik végpontjához, a negatív, borzalmas élményekhez is közelíthet.  A második gyermek vállalását egyértelműen negatívan befolyásolhatja, ha az első baba születéséhez fájó emlékek fűződnek... A pozitív szülésélmény érthető módon sokkal inkább elősegíti a család gyarapodását.
  • Az újszülött egészségi állapota szintén erőteljesen befolyásolja a második gyermek vállalását. A betegen született, vagy a szülési trauma miatt sérült elsőszülött megfontolttá teheti a szülőket.
  • A gyermekágyi időszakban (az első hat hétben) meghatározó lehet a szoptatás sikeressége, az alvás-ébrenlét ciklus szabályossága, a gyermek testi-mentális fejlődése, a szülők pihenési lehetőségei.

Az első gyermek temperamentuma

A gyermek veleszületett temperamentuma jelentős mértékben befolyásolja a szülő-gyermek illetve szülői-házastársi kapcsolatot. Ha az újszülött nehezen megnyugtatható, sokat síró, keveset alvó baba, a gyermek édesanyja és/vagy édesapja rossz szülőnek érezheti magát. A „rossz szülő vagyok” fantázia pedig nem segíti a szülőség pozitív átélését és a szülői feladatok ellátását...

A házastársi és párkapcsolat változásai

Ha az elsőszülött túlságosan leterheli egyik vagy mindkét szülőt, s nem marad idejük, energiájuk a párkapcsolatukra, eltávolodhatnak egymástól. Ezek az élmények, tapasztalatok sokszor „ellene dolgoznak” a második gyermek vállalásának.

Mindezekkel együtt sok szülő dönt úgy, hogy szeretne újabb gyermeket vállalni. Hogy mikor is érkezik a kistestvér, a fenti szempontok összjátékának eredménye lehet. Sok „hátráltató tényező” fennállásakor általában nagyobb a korkülönbség a gyermekek között – ha viszont a szülők számára kevésbé szorongató a testvér érkezése, akkor időben egymáshoz közelebb születnek a gyermekek. Nagy korkülönbség esetén a második gyermek a funkcionális egyke pozícióba születik bele, ami a szülők nagyobb odafigyelésével, törődésével jár együtt. Ha kisebb a korkülönbség, akkor sokkal inkább együtt nevelkednek a testvérek, idővel remek „partneri” viszonyt alakítva ki egymás között. A korkülönbség természetesen az egyik leglényegesebb testvéri kapcsolatot befolyásoló tényező – a másik a nemi hasonlóság-különbözőség kérdése.

Részletek - A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2016. 6. számában olvasható

A Mindennapi Pszichológia
2019 április–májusi számában
ezekről olvashat:

2019 április–május

  • „Átjössz dumálni? Úgy kivagyok…” – Együttes rumináció a baráti kapcsolatban

    A barátok közötti egyenrangú kapcsolatban kiemelt szerepet kap egymás kölcsönös segítése, támogatása – ennek egyik legfontosabb módja egymás problémáinak megvitatása, átbeszélése. A közeli kapcsolatok nyújtotta intimitás alapvető emberi szükséglet. Nem mindegy, hogy ez az intimitás egy baráti kapcsolatban min alapul: negatív érzéseket előhívó, szinte vég nélküli közös rágódáson, ami bár megszilárdítja a barátságot, de rosszabb hangulathoz vezet, vagy olyan önfeltáráson, ami szélsőségektől mentesen segíti a problémák kommunikációját.

  • Agyunk öregedése

    Vannak, akikben szorongást kelt a gondolat, hogy az időskorral olyan gyógyíthatatlan betegségek alakulhatnak ki, mint például az Alzheimer-kór; vagy a fizikai képességek olyan mértékben korlátozódhatnak, hogy még a sarki élelmiszerüzletbe is kihívás eljutni. Nyugtalanító lehet a közelgő elmúlás gondolata is. Mások szerint az öregedés egyértelmű jele a bosszantó lassulás, feledékenység, a jelentéktelennek tűnő problémák felnagyítása, a beszűkülés, a körülményeskedés. Ugyanakkor optimista, pozitív gondolatok is megfogalmazódnak az öregedéssel kapcsolatban…

  • Pszichodinamikus terápiák

    A köznyelvben gyakran használjuk ezeket a kifejezéseket: analizálom magamat, elfojtottam a vágyaimat, kivetítettem másokra valamit, a tudattalanom üzent nekem. De mit is jelentenek ezek a szófordulatok? Tudjuk, hogy valahonnan Freudtól és a pszichoanalízisből eredeztethetők – de vajon értjük-e pontosan a 21. században a pszichoanalitikus gondolkodás lényegi elemeit, és tudjuk-e használni azokat problémáink kezelésében? Van-e értelme a mai kor emberének pszichoanalízissel vagy pszichodinamikus terápiákkal foglalkozni?

  • Lehet-e a függőséget gyógyítani? Az addikciós zavarok terápiás kihívásai

    Rögtön az egyik legjelentősebb kérdés: motivált-e a kliens a változásra? Merthogy nemritkán tapasztaljuk azt, hogy bár az illető eljön a rendelésre, voltaképpen nem saját elhatározásából, hanem a környezeti nyomásnak eleget téve jelent meg. A függőség ugyanis Janus-arcú zavar: egyfelől elvesz az egyéntől (pl. kapcsolatokat, munkahelyet, fizikai és mentális egészséget), másfelől azonban jutalmazza is. Szorongást old, menekülési útvonalat biztosít számára, kielégíti pillanatnyi intimitás-szükségletét, vagy éppen izgalomban tartja, stimulálja.

  • „Az okos ember lavórba lógatja a lábát!”

    Elsőként kapják a történeteket az átélt kínzásokról, megerőszakolásról, brutális férjekről, menekülésről, félelemről, megaláztatásról. De nincs idő megemészteni a hallottakat, mert míg az egyik oldalukon mesél az események elszenvedője, a másik oldalon ott a terapeuta, aki várja a fordítást, hogy segíthessen. Anyanyelvi szintű nyelvtudás, kulturális-szociológiai ismeretek, problémamegoldó-és beleérző képesség, precizitás, és ütésálló mentális felkészültség. Ennyi kell, és az ember máris terápiás tolmács…

ÉS MÉG: Élmény fénytörésben – A főszerkesztő előszava • A pszichológia világa – Hírek • Egy kattintásra a boldogságMiért rágódunk?„Átjössz dumálni? Úgy kivagyok…” – Együttes rumináció a baráti kapcsolatban • Jó-e nekünk a nosztalgia?Tények és érzelmek a vitábanHiszem, ha mondomMiből lesz a felnőtt agy? – A serdülőkort nem átvészelni, hanem megérteni kell • Nem elrontották – így született. Az ADHDAgyunk öregedéseDepresszió vagy hormonbetegség? • A PSZICHOTERÁPIÁRÓL – MINDENKINEK • Pszichodinamikus terápiákA munka örömeVirtuális virtuózokLehet-e a függőséget gyógyítani? – 2. rész • „Az okos ember lavórba lógatja a lábát!” Neked főztem, egyél még! – A feeder, aki kórosan „zabáltat” • Kongresszusok, konferenciák • A pszichológus válaszol

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Miért kell újra és újra megrágni valamit, miért tépelődünk, miért rugózunk elmúlt dolgokon?

Lehetséges, hogy az elégedett kolbásztöltő boldogabb, mint az állandóan nyughatatlan önmegvalósító-alkotó ember?

Nem jön se elbocsátó szép üzenet, sem elköszönés, sem magyarázat...

A kisgyermekek legfontosabb motivációja nem belülről jön, hanem kívülről: ők elsősorban nem maguknak, hanem a szüleiknek akarnak megfelelni.

Nem idegen tőlünk, hogy elhiggyünk megmagyarázhatatlan – sokszor képtelennek tűnő – dolgokat, és az, hogy ezt a világ tiszteletre méltó hagyománynak vagy sületlenségnek...

Talán vannak, akik számára úgy tűnik, hogy a futás sokkal egyszerűbb dolog, mint egy művészeti alkotást létrehozni,