Jelenlegi hely

Fertőző egészség

Egy résztvevő esélye az elhízásra 57 százalékkal magasabb volt, ha egyik barátja a három évtized alatt meghízott

Gondoljon az öt legközelebbi barátjára! Mit gondol, fontos számukra az egészség? Mennyi testmozgást végeznek? Aerobikoznak, úsznak, kocognak, bicikliznek, fociznak, táncolnak, jógáznak-e? Hogyan étkeznek? Hurkát kolbásszal, sajtburgert pizzával, nyers sárgarépát salátalevelekkel? Mit isznak hozzá? Ásványvizet vagy sört? Whiskyt vagy málnaszörpöt? Dohányoznak-e? Milyen a testsúlyuk? 

Úgy tűnik, barátaink nagy befolyást gyakorolnak egészségünkre. Persze nagy különbségek vannak abban, hogy az emberek hogyan és mennyire veszik át barátaik viselkedését. Az egyik legnagyobb elemszámú, több mint tizenkétezer személyre kiterjedő kutatásban 1971 és 2003 között vizsgált személyek adatait elemezték a Harvard Egyetem munkatársai.

  • Megállapították, hogy egy résztvevő esélye az elhízásra 57 százalékkal magasabb volt, ha egyik barátja a három évtized alatt meghízott. Ha két felnőtt testvér közül az egyik vált túlsúlyossá, a testvérénél 40 százalékkal nőtt ennek valószínűsége. Házastársak esetében ez az esély 37 százalék volt. Ezek az adatok egyértelműen mutatják, hogy súlygyarapodásunkra a barátaink jóval erősebb hatást gyakorolnak, mint testvéreink vagy házastársunk. Az adatok nemi elemzése azt mutatta, hogy az azonos nemű barátok példája erősebb, mint az ellenkező neműeké. A folyamatban viszont nincs szerepe a szomszédsági hatásnak, azaz a közelünkben lakók túlsúlya nem növeli az esélyünket az elhízásra. Mivel a testsúlygyarapodást gyakran a dohányzás abbahagyása okozza, a kutatók vizsgálták ennek szerepét is – azt találták, hogy az elhízás hálózaton belüli terjedése nem függ össze a cigaretta letételével.
  • Vajon a káros tevékenységek mellett az egészség érdekében tett lépések is elterjednek a baráti hálózatban? Igen – de sajnos úgy tűnik, ez a hatás nem olyan erős. A kutatók a fenti módszerrel a dohányzásról való leszokást is vizsgálták. Itt a barátoknál erősebb volt a házastársak szerepe: ha valakinek a felesége vagy a férje szokott le, 67 százalékkal nőtt az esélye arra, hogy ő maga is letegye a cigit – egy barát leszokása 36 százalékos, míg a testvéré 25 százalékos esélynövekedéssel járt. Azaz bár a cigi letételében a házastárs elhatározásának van a legerősebb szerepe, a társas kapcsolatok közül a második helyen még mindig a barátok állnak. Ezt a hatást az iskolázottság is befolyásolta: a magasabban képzett nagyobb eséllyel terelte a cigaretta letétele felé alacsonyabb képzettségű barátait. A szomszédsági hatás itt sem érvényesült.
  • És mi a helyzet a boldogsággal? A vizsgálatban szereplő tizenkétezer személy közül mintegy ötezernél erre vonatkozó, 1983 és 2003 közötti adatok is rendelkezésre álltak. Ebből az derült ki, hogy az egészségviselkedés mellett a boldogság is tovaterjed; ezt mellesleg az empátia kutatásából kifejlődött „érzelmi ragály” kifejezés is mutatja. Érdekes, hogy a barátok „fertőző hatása” itt is csak a második helyre volt elég (25 százalékkal) – boldogságunkat leginkább a szomszédok határozzák meg! 34 százalékkal nagyobb esélye volt valakinek, hogy saját bevallása szerint boldog legyen, ha egy közvetlen szomszédja is annak mondta magát. A testvérek között a boldogság-terjedés esélye 14 százalék, míg a házastársaknál 8 százalék volt. A földrajzi távolsággal csökkent a boldogság „fertőző ereje”.
  • Úgy tűnik, az irány és a kapcsolatok kölcsönössége ugyancsak sokat számít. Ha valaki a barátjának tekint minket, ám részünkről nem kölcsönös az érzés, akkor az ő viselkedése, boldogságszintje nem befolyásolja a miénket. Neki viszont magasabb esélye van „leutánozni” a mi elhízásunkat. A kölcsönös barátság esetén az elhízás esélye háromszorosára növekszik. (Persze emiatt nehogy megszabaduljon a barátaitól!)

Ezeknek a kutatásoknak az eredménye azt mutatja, hogy bár barátaink kockázatos viselkedése erősebb hatást gyakorol ránk, mint egészséges szokásai, a viselkedésváltozásban, az egészséges szokások megszilárdításában mégis érdemes összefogni velük. Úgy tűnik, az egészséges, boldog életben is szerepe van a társak példájának, s ez a hatás nem csupán annak köszönhető, hogy magunkhoz hasonló emberekkel vesszük körbe magunkat. Sőt, az egészséges üzenetek elterjesztésében nem is a legismertebb, legnépszerűbb emberek csoportja számít a leghatékonyabbnak, hanem azoké, akiket a közösségen belül valaki más barátjának nevezett. Az egészség „vírusait” ők terjesztik a leghatékonyabban....

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2016. 6. számában olvasható

A Mindennapi Pszichológia
2019. december – 2020. januári számában
ezekről olvashat:

2019 december – 2020 január

  • Tudnak-e a gépek szeretni?

    A szeretetre való képesség az ember lehetősége, melynek valóra váltása a felnövekvés társas környezetétől, a szülő-gyermek kapcsolatban megtapasztalt szeretetteljes élményektől függ. Bármilyen bonyolult és sokoldalú is legyen a mesterséges intelligencia, érzésekre nem lesz programozható, mivel nem áll mögötte az autonóm életvezetést lehetővé tevő testi és szellemi erők fejlődéstörténete. Nincs benne semmi, ami az emberi érzések két nagy erőforrását, a szexualitást és az agressziót hordozná. A gépek nem szoronganak, nem félnek, nem remélnek.

  • Megalkuvás és megátalkodottság között

    Mire jó egy kompromisszum? Arra, hogy eláruljam a vágyaimat? Vagy arra, hogy igazodva a valósághoz, megvalósítsam belőlük legalább azt, ami megvalósítható? A kompromisszum során vajon lemondok önmagamról? Igazodom másokhoz? Vagy egyensúlyt teremtek az éppen adott helyzetben? Hogyan kell jó kompromisszumokat kötni?

  • Kudarc és siker között

    Mindannyian tudunk olyan emberekről, vállalkozásokról, politikai szervezetekről, akik, illetve amelyek sorozatos kudarcok után végleg elbuktak – vagy éppen sikert arattak. Hogyan lehet eljutni a kudarctól a sikerig? Mi különbözteti meg az örök vesztesektől azokat, akik végül győzni tudtak?

  • E-mail zűrzavar: miért nem értjük egymást?

    Valószínűleg sokan ismerik azt a frusztráló érzést, amikor a világosan és szabatosan megfogalmazott e-mailjükre értelmetlen – vagy a tárgytól teljesen eltérő – választ kapnak. Ugyanígy sokaknak ismert az a helyzet, amikor egy beérkező e-mail fölött töprengve próbálják kitalálni, vajon mit is akart mondani a levél szerzője. Az e-mailek írói és fogadói aztán szerepet cserélve bosszankodnak a másikon, aki nem tud értelmesen fogalmazni, vagy nem képes felfogni a legegyszerűbb dolgokat sem.

  • Pszichoterápia és önsegítés integrációja a Minnesota-rendszerű terápiákban

    A Minnesota-rendszerű terápia a pszichológiai terápiák önálló úton járó, kissé deviáns fivére. Elválaszthatatlan az Anonim Alkoholisták és a mintájukra kialakuló egyéb 12 lépéses csoportok szellemiségétől és gyakorlatától... A Minnesota-program a pácienseknek azon körével foglalkozik, akiknél az érzelem- és feszültségkezelés elégtelen volta szenvedélybetegségbe, addikcióba torkollott.

ÉS MÉG: Pedig a stratégiám tökéletes volt… – A főszerkesztő előszava • A pszichológia világa • Boldogságkereső • Az önismeret ára • A sikeres tárgyalás nem a tárgyalóasztalnál kezdődik • Kell-e különórára járnia, ha nem akar? • Mindennapi életünk a tik árnyékában – Egy Tourette-szindrómás kisfiú édesanyjának beszámolója • „Találd ki, mire vágyom” – Egy nárcisztikus párkapcsolata • Éljünk az élet napos oldalán! – Az életközépi válság újragondolása 2. • Érvényes-e még ma is az idősek bölcsessége? • Életközépi karrierváltás: tényleg létezik?• Ami a színfalak mögött zajlik – a krónikus stressz rejtelmei • A bosszú • „A testképet illetően nincs realitás!” – Beszélgetés dr. Juhász Péterrel • Kongresszusok, konferenciák • A pszichológus válaszol

 

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Fedezzük fel az erősségeinket, ha még nem vagyunk ezek tudatában – az életünk derekán sem késő, soha nem késő.

Miért és mitől félek az önmagammal való találkozással kapcsolatban? Ez az igazi Pandora-szelence. Nem tudhatjuk, mit rejt a mély, s az sem megjósolható, miként hat ránk és...

A boldogság egyik kulcsa  az, hogy a negatív életesemények felismerése mellett legyünk érzékenyek a pozitívokra is!

Magadtól nem tudsz szabadulni! Akármi történik is: életed hátralévő napjait önmagaddal kell eltöltened, és ez nem választás kérdése.

Az „új felnőttkorhoz”, ahogyan Zuboff nevezi az ötvenen túli életszakaszt, nincsen térkép, útmutató, forgatókönyv. Az embereknek maguknak kell azt megtalálniuk.

A tartósan nagy pocak mögé többnyire vastag zsírréteget képzelünk el. Pedig van ott más is: vizenyő, vastag kötőszövet és a kitágult belek halmaza. Vissza lehet fordítani ezt a...