Jelenlegi hely

Fertőző egészség

Egy résztvevő esélye az elhízásra 57 százalékkal magasabb volt, ha egyik barátja a három évtized alatt meghízott

Gondoljon az öt legközelebbi barátjára! Mit gondol, fontos számukra az egészség? Mennyi testmozgást végeznek? Aerobikoznak, úsznak, kocognak, bicikliznek, fociznak, táncolnak, jógáznak-e? Hogyan étkeznek? Hurkát kolbásszal, sajtburgert pizzával, nyers sárgarépát salátalevelekkel? Mit isznak hozzá? Ásványvizet vagy sört? Whiskyt vagy málnaszörpöt? Dohányoznak-e? Milyen a testsúlyuk? 

Úgy tűnik, barátaink nagy befolyást gyakorolnak egészségünkre. Persze nagy különbségek vannak abban, hogy az emberek hogyan és mennyire veszik át barátaik viselkedését. Az egyik legnagyobb elemszámú, több mint tizenkétezer személyre kiterjedő kutatásban 1971 és 2003 között vizsgált személyek adatait elemezték a Harvard Egyetem munkatársai.

  • Megállapították, hogy egy résztvevő esélye az elhízásra 57 százalékkal magasabb volt, ha egyik barátja a három évtized alatt meghízott. Ha két felnőtt testvér közül az egyik vált túlsúlyossá, a testvérénél 40 százalékkal nőtt ennek valószínűsége. Házastársak esetében ez az esély 37 százalék volt. Ezek az adatok egyértelműen mutatják, hogy súlygyarapodásunkra a barátaink jóval erősebb hatást gyakorolnak, mint testvéreink vagy házastársunk. Az adatok nemi elemzése azt mutatta, hogy az azonos nemű barátok példája erősebb, mint az ellenkező neműeké. A folyamatban viszont nincs szerepe a szomszédsági hatásnak, azaz a közelünkben lakók túlsúlya nem növeli az esélyünket az elhízásra. Mivel a testsúlygyarapodást gyakran a dohányzás abbahagyása okozza, a kutatók vizsgálták ennek szerepét is – azt találták, hogy az elhízás hálózaton belüli terjedése nem függ össze a cigaretta letételével.
  • Vajon a káros tevékenységek mellett az egészség érdekében tett lépések is elterjednek a baráti hálózatban? Igen – de sajnos úgy tűnik, ez a hatás nem olyan erős. A kutatók a fenti módszerrel a dohányzásról való leszokást is vizsgálták. Itt a barátoknál erősebb volt a házastársak szerepe: ha valakinek a felesége vagy a férje szokott le, 67 százalékkal nőtt az esélye arra, hogy ő maga is letegye a cigit – egy barát leszokása 36 százalékos, míg a testvéré 25 százalékos esélynövekedéssel járt. Azaz bár a cigi letételében a házastárs elhatározásának van a legerősebb szerepe, a társas kapcsolatok közül a második helyen még mindig a barátok állnak. Ezt a hatást az iskolázottság is befolyásolta: a magasabban képzett nagyobb eséllyel terelte a cigaretta letétele felé alacsonyabb képzettségű barátait. A szomszédsági hatás itt sem érvényesült.
  • És mi a helyzet a boldogsággal? A vizsgálatban szereplő tizenkétezer személy közül mintegy ötezernél erre vonatkozó, 1983 és 2003 közötti adatok is rendelkezésre álltak. Ebből az derült ki, hogy az egészségviselkedés mellett a boldogság is tovaterjed; ezt mellesleg az empátia kutatásából kifejlődött „érzelmi ragály” kifejezés is mutatja. Érdekes, hogy a barátok „fertőző hatása” itt is csak a második helyre volt elég (25 százalékkal) – boldogságunkat leginkább a szomszédok határozzák meg! 34 százalékkal nagyobb esélye volt valakinek, hogy saját bevallása szerint boldog legyen, ha egy közvetlen szomszédja is annak mondta magát. A testvérek között a boldogság-terjedés esélye 14 százalék, míg a házastársaknál 8 százalék volt. A földrajzi távolsággal csökkent a boldogság „fertőző ereje”.
  • Úgy tűnik, az irány és a kapcsolatok kölcsönössége ugyancsak sokat számít. Ha valaki a barátjának tekint minket, ám részünkről nem kölcsönös az érzés, akkor az ő viselkedése, boldogságszintje nem befolyásolja a miénket. Neki viszont magasabb esélye van „leutánozni” a mi elhízásunkat. A kölcsönös barátság esetén az elhízás esélye háromszorosára növekszik. (Persze emiatt nehogy megszabaduljon a barátaitól!)

Ezeknek a kutatásoknak az eredménye azt mutatja, hogy bár barátaink kockázatos viselkedése erősebb hatást gyakorol ránk, mint egészséges szokásai, a viselkedésváltozásban, az egészséges szokások megszilárdításában mégis érdemes összefogni velük. Úgy tűnik, az egészséges, boldog életben is szerepe van a társak példájának, s ez a hatás nem csupán annak köszönhető, hogy magunkhoz hasonló emberekkel vesszük körbe magunkat. Sőt, az egészséges üzenetek elterjesztésében nem is a legismertebb, legnépszerűbb emberek csoportja számít a leghatékonyabbnak, hanem azoké, akiket a közösségen belül valaki más barátjának nevezett. Az egészség „vírusait” ők terjesztik a leghatékonyabban....

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2016. 6. számában olvasható

A Mindennapi Pszichológia
2018 október–novemberi számában
ezekről olvashat:

Mindennapi Pszichológia 2018. október–november

  • A játék szabaddá tesz

    A játék olyannyira természetes velejárója az életünknek, hogy ritkán gondolkodunk el gazdagságán és mélységein – pedig csodálatos birodalomra látunk rá, ha górcső alá vesszük! Nemcsak a gyermekek, minden ember játszik – életkortól, fizikai és mentális korlátoktól függetlenül. Lehet, hogy különböző módokon, de mindenki játszik. És az állatok is, nemcsak az emberek.

  • Sikeres párkapcsolatok

    Mi a siker? Nézetem szerint az, ha olyan életet élhetünk, amit élni szeretnénk. Ez a definíció kellően konkrét, de mégis tág teret ad valamennyiünknek, hogy ki merjük mondani, milyen az az élet, amit élni szeretnénk a mezei hétköznapokon. A párkapcsolati siker ugyanis sosem az ünnepnapok eposzi nagyságában keresendő – az legfeljebb apró tükör lehet –, hanem a mindennapok szürke forgatagában, amit a legdrágább kincsünkkel mérünk: a közösen megélt és nem csupán leélt idővel.

  • A művi abortusz hatása a párkapcsolatra

    Párkapcsolatunkban optimálisan azt éljük meg, hogy a másik támogatást, érzelmi támaszt nyújt a nehézségek megoldásához – de mi van akkor, ha a probléma magából a kapcsolatból fakad, és annak jövőjét érinti? Ha elfogadjuk, hogy egy párkapcsolatba a partnerek különböző személyes preferenciákkal, hiedelmekkel, erkölcsi megfontolásokkal, vágyakkal és elvárásokkal érkeznek, érthető, hogy egy nem várt várandósságról hozott döntés a konfliktusok forrása lehet, hisz ez az érzelmileg rendkívül telített téma egyszerre érinti a két fél egymáshoz való viszonyát és a fejlődő magzathoz való kötődésüket.

  • Jóga – út az egyéni szabadság és jóllét legmagasabb foka felé

    A jóga segítségével gyakorolható, hogy az „automata vezérlés” álmából hogyan lehet felébredni, hogyan lehet tudatosítani hétköznapi helyzetekben is az érzelmeket, gondolatokat, és ezáltal hogyan lehet szabadabb döntést hozni… Az öntudatosság és önszabályozás preventív (és terápiás) hatását aknázza ki a manapság annyira divatos mindfulness is, ami szintén az indiai filozófiából származik, és a meditáció mellett jógás testgyakorlatok is szerves részét képezik programjának…. Az öntudatosság melletti másik fontos mentális fejlesztő hatása az önismeret.

  • Betegség-e a pszichopátia?

    Az antiszociális megnyilvánulások legsúlyosabb formája a pszichopátia, amire a legújabb idegtudományi kutatások alapján úgy is tekinthetünk, mint egy súlyos mentális zavarra, ami genetikailag erősen meghatározott biológiai adottságok és hátrányos környezeti tényezők összjátékaként alakul ki. Tudományos vizsgálata jelentősen gazdagítja tudásunkat az érzelmek szocializációban betöltött szerepéről és az empátia működéséről.

ÉS MÉG: Egy félrecsúszott pulóver – A főszerkesztő előszava • A pszichológia világa • Igazságosabb gazdaság? A félelem és szorongás VR-re megy?Mit tesz velünk a szerelem?Randi a technoszexuális űrkorbanHogyan szeret a kutya?A policisztás-ovárium szindróma (PCOS) lelki terheiStresszevés, új megvilágításban Vélemények az alternatív medicináról – Reflexiók egy kutatás eredményeire • Hiszem, ha látom? • Kongresszusok, konferenciák • A pszichológus válaszol

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Manapság, amikor mindent a sikeresség mércéjével mérünk, nagyon nehéz kialakítani azt az elégedettségi szintet, ahol

A céltalanság olyan, mint egy feneketlen katlan - reményvesztettnek, elhagyatottnak érezzük magunkat.

Magyarázkodó, önmagunkat felmentő, passzív mondatok garmadája születik nap mint nap annak igazolására, miért nem mi vagyunk a felelősek saját életünkért, önmagunkért,...

Jólesik, ha megdicsérnek. Kinek nem? Elégedetten nézel végig a jól elvégzett munkán. Büszke vagy az eredményeidre.

Bizonyos tévhitekkel ellentétben egy művészetterápiás folyamatnak nem feltétlenül célja az alkotó tudattalanjába férkőzni...

Az ünnepek alatt biztos lesz egy-két nyugodt napod, amit egy kis önmagadba fordulással tudsz tölteni.