Jelenlegi hely

Az igazi „messziről jött ember” – és a virtuális

A messziről jött ember olyasmit mond, amit kellemes hallani.

Az „igazi Trebitschet” – aki Rejtő Piszkos Fred, a kapitány c. könyvében is felbukkan – korának egyik legnagyobb szélhámosaként tartjuk ma is számon: Pakson született 1879-ben, s kalandozásait már zsenge ifjúkorában megkezdte. 

18 évesen az egyik magyar lapban rendszeresen publikálta színes, fantáziadús beszámolóit bécsi, hamburgi, párizsi, londoni, észak- és dél-amerikai útjairól (bár kétséges, hogy valóban járt-e ezeken a helyeken).  Rövid egyházi kitérő után (több  egyház lelkészeként is működött) a politika felé fordult: a világ különböző pontjain az angol, a német és az amerikai titkosszolgálat számára is dolgozott, s miközben Angliában váltóhamisításba keveredett, Londonban Lloyd George pártjának tagja lett – vannak, akik még Churchillel és Hitlerrel is összekapcsolják a tevékenységét. Szerepet vállalt a balkáni olajbizniszben, később Kínában japán, amerikai, sőt kínai megbízóknak is dolgozott. A múlt század közepén halt meg Sanghajban, buddhista szerzetesként. Sok rejtély övezi, de tény és való, hogy Paksról igen messzire jutott – sőt gyakran utazott el messzire megelőző éveinek helyszínéről is.

A szélhámos mindig máshova érkezik meg – messziről. Messziről jött ember azt mond, amit akar, tartja a mondás. A XXI. század elején változtassunk ezen egy keveset: azt mond, amit akar – magáról. Másokról, településekről, munkahelyekről szóló állításait ma jóval könnyebb ellenőrizni, mint évtizedekkel vagy évszázadokkal ezelőtt, amikor időt és fáradságot jelentett volna utánajárni a szavainak. Az interneten elérhető információk miatt egyre nehezebb ma „messziről jöttnek” lenni, országokról vagy intézményekről, szervezetekről valótlanságokat állítani. Növekszik az adatbázisok és technológiák száma, melyek segítségével pontos és aktuális tényeket gyűjthetünk össze például egy frissen megismert új kolléga szakmai hátteréről, volt munkahelyeiről...

Az angolszász HR-szaknyelv ma job-hoppereknek nevezi azokat, akik sűrűn ugrálnak állásról állásra, gyakran váltogatják munkahelyüket. Ennek mintájára network-hoppernek, a hálózatát váltogatónak is nevezhetnénk korunk szélhámosait, akik „messziről jönnek”, és ellenőrizhetetlen forrásokból gyorsan szőnek maguk köré tetszetős múltat és jelent. A legtöbb szélhámos ma is messziről jött ember: felbukkan és kerek történetet hoz – nem a szemünk láttára bontakoznak ki a szálak...

Magáról mindenki azt mond, amit akar: mások viszont már nem feltétlenül azt mondanák róla, amit szeretne. Ennek a konfliktusnak az egyik feldolgozása az állandó „messziről jött-ség”, amit természetesen ne tévesszünk össze az utazók kalandvágyával, hiszen nekik vannak kapcsolataik – és valódi történeteik is. A szélhámos ellenben éppen azért „jön messziről”, hogy azt mondhasson magáról, amit akar.   De miért is ne előlegeznénk bizalmat valakinek, aki kellemes pillanatokat szerez társaságával, jó modorával, megjelenésével, izgalmas történeteivel? A messziről jött ember olyasmit mond, amit kellemes hallani. Előzékenyen szolgálja ki alapvető emberi vágyainkat: bízni szeretünk, segíteni is szeretünk – az érdekes, izgalmas történeteket pedig különös nagy kedvvel hallgatjuk.

 

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2016. 5. számában olvasható

 

Kepgaleria: 

A Mindennapi Pszichológia
2018 június–júliusi számában
ezekről olvashat:

Mindennapi Pszichológia 2018. június–július

  • Ismerj el és szeress, bármi áron!

    Az embereket komolyan foglalkoztatja, mit gondolnak róluk, milyenek mások szemében. Ahogy minket látnak, az befolyásolja azt, ahogy viselkednek velünk. Jó okunk van tehát, hogy nagyon is érdekeljen, mit gondolnak rólunk mások. Az élet két fő területén fontos nekünk, hogy minél pozitívabb kép alakuljon ki rólunk: egyrészt a képességeink, másrészt a kedvelhetőségünk kapcsán.

  • Az elengedés művészete

    A fiatal felnőttkor egyik legnehezebb feladata a szülőktől való optimális távolság kialakítása. Sokszor sem a szülők, sem a fiatalok nem tudják, hogy mit is jelent a leválás és az elengedés. A családok életében két intenzív erő vív egymással: az egyik az egyéni elkülönülésért, az autonómia megéléséért vívott harc, a másik a családi összetartásért folytatott küzdelem. Az egyik kifelé tol a családból, a másik befelé húz.

  • Hallgassunk a szívünkre? – Testi folyamataink észlelése, érzelmeink szabályozása

    Elakad a lélegzetünk, mert valamilyen meglepő, rossz vagy éppen jó hírt kaptunk. Történik valamilyen esemény, amire reagálunk. Tudatosan vagy nem, ez mindenképpen valamiféle igazodást, alkalmazkodást jelent. A pszichológia nyelvén: szabályozzuk az érzelmeinket. Ennek módszerei természetesen nagyon változatosak…

  • Történetmesélő állatok

    Megtudjuk-e valaha, hogy mi jár az állatok fejében? Mit hisznek, mire vágynak, töprengenek-e valamin? Hasonlítanak-e a gondolataik az emberi gondolatokhoz – már ha vannak egyáltalán gondolataik? És mi a helyzet a történetekkel? Értik-e az állatok a történeteket? Vannak-e saját történeteik?

ÉS MÉG: Egy parkoló lelke – A főszerkesztő előszava • A pszichológia világaMiért olyan fontos, hogy szeressenek?Az elutasítástól való félelemKiút a céltalanságbólHogyan győzhető le minden szenvedés? A Buddha filozófiája • Tévhitek a mozaikcsaládokrólRejtélyes reklámhatásSokszínű segítőtársunk: a ló • „Virágba borult csillagok” – Népi motívumkincsünk üzenetének felhasználása a művészetterápiában • “Hinni akarunk a csodákban” – interjú Vavrek Zsolt brókerrel • Ez itt a jótett helyeKérdezni, kérdezni, kérdezni? A kérdezés, mint a dominancia álarca • Kongresszusok, konferenciákA pszichológus válaszol

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

A céltalanság olyan, mint egy feneketlen katlan - reményvesztettnek, elhagyatottnak érezzük magunkat.

Magyarázkodó, önmagunkat felmentő, passzív mondatok garmadája születik nap mint nap annak igazolására, miért nem mi vagyunk a felelősek saját életünkért, önmagunkért,...

Jólesik, ha megdicsérnek. Kinek nem? Elégedetten nézel végig a jól elvégzett munkán. Büszke vagy az eredményeidre.

Bizonyos tévhitekkel ellentétben egy művészetterápiás folyamatnak nem feltétlenül célja az alkotó tudattalanjába férkőzni...

Az ünnepek alatt biztos lesz egy-két nyugodt napod, amit egy kis önmagadba fordulással tudsz tölteni.

Sokféle elnevezése lehet: a körülmények kedvező alakulása, nem várt pozitív fordulat, csoda, kegyelem, a sors ajándék