Jelenlegi hely

Az igazi „messziről jött ember” – és a virtuális

A messziről jött ember olyasmit mond, amit kellemes hallani.

Az „igazi Trebitschet” – aki Rejtő Piszkos Fred, a kapitány c. könyvében is felbukkan – korának egyik legnagyobb szélhámosaként tartjuk ma is számon: Pakson született 1879-ben, s kalandozásait már zsenge ifjúkorában megkezdte. 

18 évesen az egyik magyar lapban rendszeresen publikálta színes, fantáziadús beszámolóit bécsi, hamburgi, párizsi, londoni, észak- és dél-amerikai útjairól (bár kétséges, hogy valóban járt-e ezeken a helyeken).  Rövid egyházi kitérő után (több  egyház lelkészeként is működött) a politika felé fordult: a világ különböző pontjain az angol, a német és az amerikai titkosszolgálat számára is dolgozott, s miközben Angliában váltóhamisításba keveredett, Londonban Lloyd George pártjának tagja lett – vannak, akik még Churchillel és Hitlerrel is összekapcsolják a tevékenységét. Szerepet vállalt a balkáni olajbizniszben, később Kínában japán, amerikai, sőt kínai megbízóknak is dolgozott. A múlt század közepén halt meg Sanghajban, buddhista szerzetesként. Sok rejtély övezi, de tény és való, hogy Paksról igen messzire jutott – sőt gyakran utazott el messzire megelőző éveinek helyszínéről is.

A szélhámos mindig máshova érkezik meg – messziről. Messziről jött ember azt mond, amit akar, tartja a mondás. A XXI. század elején változtassunk ezen egy keveset: azt mond, amit akar – magáról. Másokról, településekről, munkahelyekről szóló állításait ma jóval könnyebb ellenőrizni, mint évtizedekkel vagy évszázadokkal ezelőtt, amikor időt és fáradságot jelentett volna utánajárni a szavainak. Az interneten elérhető információk miatt egyre nehezebb ma „messziről jöttnek” lenni, országokról vagy intézményekről, szervezetekről valótlanságokat állítani. Növekszik az adatbázisok és technológiák száma, melyek segítségével pontos és aktuális tényeket gyűjthetünk össze például egy frissen megismert új kolléga szakmai hátteréről, volt munkahelyeiről...

Az angolszász HR-szaknyelv ma job-hoppereknek nevezi azokat, akik sűrűn ugrálnak állásról állásra, gyakran váltogatják munkahelyüket. Ennek mintájára network-hoppernek, a hálózatát váltogatónak is nevezhetnénk korunk szélhámosait, akik „messziről jönnek”, és ellenőrizhetetlen forrásokból gyorsan szőnek maguk köré tetszetős múltat és jelent. A legtöbb szélhámos ma is messziről jött ember: felbukkan és kerek történetet hoz – nem a szemünk láttára bontakoznak ki a szálak...

Magáról mindenki azt mond, amit akar: mások viszont már nem feltétlenül azt mondanák róla, amit szeretne. Ennek a konfliktusnak az egyik feldolgozása az állandó „messziről jött-ség”, amit természetesen ne tévesszünk össze az utazók kalandvágyával, hiszen nekik vannak kapcsolataik – és valódi történeteik is. A szélhámos ellenben éppen azért „jön messziről”, hogy azt mondhasson magáról, amit akar.   De miért is ne előlegeznénk bizalmat valakinek, aki kellemes pillanatokat szerez társaságával, jó modorával, megjelenésével, izgalmas történeteivel? A messziről jött ember olyasmit mond, amit kellemes hallani. Előzékenyen szolgálja ki alapvető emberi vágyainkat: bízni szeretünk, segíteni is szeretünk – az érdekes, izgalmas történeteket pedig különös nagy kedvvel hallgatjuk.

 

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2016. 5. számában olvasható

 

Kepgaleria: 

A Mindennapi Pszichológia
2019. október–novemberi számában
ezekről olvashat:

2019 október–november

  • Mi kell ahhoz, hogy szépen írjon egy fiú?

    Ötezer ismétlést is igényelhet egy helytelenül elsajátított mozdulatsor kijavítása a kutatások szerint. Ennek ellenére alap-mozgásformákat egyáltalán nem, vagy nem szakértőktől tanulnak a gyerekek, illetve gyakran nincs elég idejük a tökéletesítésre. Serdülőkről szóló cikksorozatunkban most a finommozgások fejlődésével kapcsolatos praktikus tudnivalókat mutatjuk be: kiderül például, hogy miért írnak szebben a lányok, miként érdemes felkészülni egy zeneórára és mit ér egy edzés, ha fejben végezzük.

  • Éljünk az élet napos oldalán! Az életközépi válság újragondolása – 1.

    „Mi az életem értelme?”, „Mitől vagyok én hasznos ebben a világban?”, „Mit tettem le eddig az asztalra?” A választól függően akár 180 fokos fordulatot is vehet az életünk... A magunknak adott válaszok alapján vagy azt a következtetést vonjuk le, hogy úgy alakult az életünk, ahogy elvártuk, megálmodtuk vagy szerettük volna, vagy éppen nem. Ha a végső következtetés nem kedvező, akkor elégedetlenséget, elkeseredettséget, céltalanságot érezhetünk, melyek mentális, de akár fizikai problémákat is okozhatnak.

  • Elektromágneses túlérzékenység

    Az utóbbi időben növekszik az aggodalom a különféle technológiai újításokkal és az újabbnál újabb mesterséges anyagokkal kapcsolatban. Valószínűleg mindannyian jó pár ilyen aggályt fel tudnánk sorolni: az élelmiszeradalékok, a növényvédőszerek túlzott használata, vagy az antibiotikumoknak ellenálló baktériumok megjelenése. Ezek közé tartoznak az elektromágneses terekkel (vagy konkrétabban a mobiltelefonokkal, bázisállomásaikkal, a magasfeszültségű távvezetékekkel vagy a közeljövőben bevezetésre kerülő 5G hálózatokkal stb.) kapcsolatos félelmek.

  • A meggyőzés kiskapui

    A sématerápia célja az egészséges felnőtt mód megerősítése. Az ilyen felnőtt készségei: képes felismerni, elismerni, érvényesíteni, adaptívan kielégíteni alap érzelmi szükségleteit; képes mások szükségleteit is figyelembe venni, illetve saját szükségleteinek kielégítését hosszú távú céljai – vagy a másikkal való kölcsönösség fenntartása – érdekében késleltetni; önmagával, élményeivel szemben elfogadó, nehézségeit a közös emberi természet részének és nem másoktól elkülönítő vonásnak tartja. Kedvesen és együttérzéssel képes önmaga felé fordulni.

  • Ha eljön Damoklész...

    A gyógyult kifejezést csak azoknál a pácienseknél használják, akik elérkeztek az ötéves remisszió, azaz a betegség tünetmentességének mérföldkövéhez. Ha arról kérdeznénk őket, mi volt a legnehezebb számukra az elmúlt 5 év alatt, akkor szinte kivétel nélkül a kontrollvizsgálatokat kísérő szorongást említenék, vagy a daganat esetleges kiújulásával kapcsolatos rettegést.

ÉS MÉG: Polihisztor születik – A főszerkesztő előszava • A pszichológia világa • Komoly kapcsolatra férfi kerestetik...Isten rabságbanMiért nehéz megváltozni?Megbocsássunk-e az ellenünk vétkezőknek? • A tik, a jéghegy csúcsa – Tik-zavarok és társuló problémák gyermekkorban • „Együtt dolgozunk a családtagokkal” – A családterápia • A gyengék ereje – A kisebbségi befolyásolás pszichológiája • A magzat létrejötte és megmaradása: a természet csodájaMit mutat a pupilla? – avagy hogyan segíthet megérteni az emberi döntéshozatal sajátosságait? • „A fizetésemelésnek szaga van” – Beszélgetés Zólyomi Zsolttal • Kongresszusok, konferenciák • A pszichológus válaszol

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Magadtól nem tudsz szabadulni! Akármi történik is: életed hátralévő napjait önmagaddal kell eltöltened, és ez nem választás kérdése.

Az „új felnőttkorhoz”, ahogyan Zuboff nevezi az ötvenen túli életszakaszt, nincsen térkép, útmutató, forgatókönyv. Az embereknek maguknak kell azt megtalálniuk.

A tartósan nagy pocak mögé többnyire vastag zsírréteget képzelünk el. Pedig van ott más is: vizenyő, vastag kötőszövet és a kitágult belek halmaza. Vissza lehet fordítani ezt a...

Az önigazolás, bármilyen meglepő, csodás dolgokat tarthat fent az életünkben, ám gyakran megrázó vagy förtelmes következményei lehetnek.

Közkeletű hiedelem, hogy egy kis tombolással, töréssel-zúzással le lehet vezetni az agresszivitást. Csakhogy – sajnos! – ez óriási tévedés.

Miért kell újra és újra megrágni valamit, miért tépelődünk, miért rugózunk elmúlt dolgokon?