Jelenlegi hely

Miért házasodunk – és miért nem?

Bizonyos értelemben a házasság törvényesíti a gyerekvállaló pár társadalmi státuszát.

A hagyományok szerint azért házasodtunk, mert ez a szerződés törvényesítette a két fél szexuális kapcsolatát és az abból származó utódot. 50-60 éve még furcsának tartottak, megszóltak, sőt kigúnyoltak valakit, ha nem volt házas, vagy a gyereke nem házasságból született. A legális szexhez azonban ma már nem muszáj házasodni. És ha még gyereket sem akar az ember, akkor egyáltalán mi értelme a házasságnak? 

A házasság vajon mi?

Nehéz általános megállapításokat tenni a házasságról, hiszen a vele kapcsolatos elvárások, szabályozás és norma kultúránként igen sokféle lehet. Alapvetően egy törvényes szerződés a házastársak között, amely rögzíti a jogaikat és kötelezettségeiket egymással kapcsolatban, gyermekeik viszonylatában és rokonságukkal szemben.Az evolúciós pszichológusok szerint viszont a házasság tulajdonképpen egy „szaporodással kapcsolatos  implicit szexuális szerződés” a feleség és a férj között. Kölcsönös elköteleződést jelent, amely magában foglalja a másik szexuális elérésének jogát (ez persze nem feltétlenül jelent kizárólagosságot). Az ilyen kapcsolat várhatóan kitart a terhesség, a szoptatás és a gyereknevelés időszakában is. Bizonyos értelemben a házasság törvényesíti a gyerekvállaló pár társadalmi státuszátEzt az érdekes koncepciót számos vizsgálati eredmény is igazolja. Néhány társadalomban a közösség addig nem ismeri el a megkötött házasságot, vagy addig nem kezeli házasként a párt, amíg gyerekük nem születik (pl. az Andamán-szigeten vagy Kelet-Nigériában). Egy 45 társadalmat felölelő kutatásban azt találták, hogy a gyermektelen házaspárok 50 százalékkal nagyobb eséllyel váltak el, mint azok, akik egy gyereket neveltek, és kétszer nagyobb volt a válás valószínűsége a kétgyerekes párokhoz képest. A három vagy annál több gyereket nevelőkhöz viszonyítva pedig négyszer nagyobb eséllyel váltak el a gyermektelenek.

Ha a házasság valóban a gyerekvállalásról szóló implicit szerződést jelenti, akkor érthető, miért növeli egy kapcsolat felbomlásának valószínűségét a szaporodás sikertelensége. A házasságok felbomlásának elsődleges oka világszerte a megcsalás, ami szintén összefügghet ennek a szerződésnek a megszegésével. Hiszen a házasságon kívüli szex valójában a szaporodáshoz vezető aktivitás „kihelyezése” a kapcsolatból, ami megnöveli mind a házasságon kívüli utód születésének, mind a házastárs elhagyásának esélyét...

A régebbi evolúciós elméletek azt állítják, hogy a nők „veleszületetten” előnyben részesítik az erőforrásokkal rendelkező férfit, aki képes megszerezni, felhalmozni és megosztani ezeket a forrásokat (az ún. domináns vagy magas státuszú férfiak). Újabb kutatások szerint viszont a nők a hosszú távra szóló  párválasztáskor azokra a jelzésekre érzékenyek inkább, amelyek előrevetítik, hogy a férfi képes sok időt a gyerekkel és a családdal tölteni, nem pedig az otthontól távol, az erőforrások megszerzésével foglalkozik, hogy a nap végén fáradtan térjen haza.

OK, de mégis miért nem házasodunk?

Mivel a modern viszonyok között a házasságkötés már nem feltétele a legális szexuális együttlétnek, egy viszonylag új párkapcsolati forma, a LAT (living apart together – külön együttélők) kezd elterjedni, amely tipikusan a nyugati világ középosztály-beli fiatal felnőtt korosztályára jellemző. Önálló egzisztenciával, lakással, jó fizetéssel rendelkező nőkről és férfiakról van szó, akik nem adják fel anyagi függetlenségüket az összeköltözés kedvéért, és bár elkötelezett párkapcsolatban, de nem egy háztartásban élnek.* Ezekben a kapcsolatokban természetesen megélhetik a valakihez tartozás élményét, és a szűkebb (általában baráti, esetleg rokoni) ismerősi kör is párként tekint rájuk. Mivel azonban összetartozásukat nem hirdetik ki a kultúrára jellemző módon (házasság), és még csak élettársi vagyonközösséget sem alkotnak, hiszen nem élnek együtt, egy kisebb-nagyobb kapcsolati probléma esetén a LAT kapcsolat különösebb nehézség nélkül felbontható.

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2016. 5. számában olvasható

A Mindennapi Pszichológia
2018 június–júliusi számában
ezekről olvashat:

Mindennapi Pszichológia 2018. június–július

  • Ismerj el és szeress, bármi áron!

    Az embereket komolyan foglalkoztatja, mit gondolnak róluk, milyenek mások szemében. Ahogy minket látnak, az befolyásolja azt, ahogy viselkednek velünk. Jó okunk van tehát, hogy nagyon is érdekeljen, mit gondolnak rólunk mások. Az élet két fő területén fontos nekünk, hogy minél pozitívabb kép alakuljon ki rólunk: egyrészt a képességeink, másrészt a kedvelhetőségünk kapcsán.

  • Az elengedés művészete

    A fiatal felnőttkor egyik legnehezebb feladata a szülőktől való optimális távolság kialakítása. Sokszor sem a szülők, sem a fiatalok nem tudják, hogy mit is jelent a leválás és az elengedés. A családok életében két intenzív erő vív egymással: az egyik az egyéni elkülönülésért, az autonómia megéléséért vívott harc, a másik a családi összetartásért folytatott küzdelem. Az egyik kifelé tol a családból, a másik befelé húz.

  • Hallgassunk a szívünkre? – Testi folyamataink észlelése, érzelmeink szabályozása

    Elakad a lélegzetünk, mert valamilyen meglepő, rossz vagy éppen jó hírt kaptunk. Történik valamilyen esemény, amire reagálunk. Tudatosan vagy nem, ez mindenképpen valamiféle igazodást, alkalmazkodást jelent. A pszichológia nyelvén: szabályozzuk az érzelmeinket. Ennek módszerei természetesen nagyon változatosak…

  • Történetmesélő állatok

    Megtudjuk-e valaha, hogy mi jár az állatok fejében? Mit hisznek, mire vágynak, töprengenek-e valamin? Hasonlítanak-e a gondolataik az emberi gondolatokhoz – már ha vannak egyáltalán gondolataik? És mi a helyzet a történetekkel? Értik-e az állatok a történeteket? Vannak-e saját történeteik?

ÉS MÉG: Egy parkoló lelke – A főszerkesztő előszava • A pszichológia világaMiért olyan fontos, hogy szeressenek?Az elutasítástól való félelemKiút a céltalanságbólHogyan győzhető le minden szenvedés? A Buddha filozófiája • Tévhitek a mozaikcsaládokrólRejtélyes reklámhatásSokszínű segítőtársunk: a ló • „Virágba borult csillagok” – Népi motívumkincsünk üzenetének felhasználása a művészetterápiában • “Hinni akarunk a csodákban” – interjú Vavrek Zsolt brókerrel • Ez itt a jótett helyeKérdezni, kérdezni, kérdezni? A kérdezés, mint a dominancia álarca • Kongresszusok, konferenciákA pszichológus válaszol

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Néha előtörnek olyan képek is, amikor komorak voltunk és féltünk, ezért dühösen győzködtük, majd kerültük egymást.

Természetes módon összeillünk-e a szerelmünkkel, a partnerünkkel, a feleségünkkel, a férjünkkel, vagy csupán megpróbálunk összeilleszteni tökéletesen soha össze nem illő...

És bár ez az érzelmi igény teljesen jogosnak látszik, mégis gyakran látjuk azt, hogy sokan mintha szántszándékkal ker

Nem filmismertető és nem is kritika vár az olvasóra, hanem a barátság extrákkal rövid hazai körképe.

Miként vélekedik a gyermekvállalásról, illetve a művi terheségmegszakításról? Töltse ki kérdőívünket!

A kapcsolatfüggő mindig szeretni fogja a másikat, bármit is tesz vele – a függetlenségfüggő vagy énfüggő azonban egy idő után nem fogja szeretni a másikat, bármit is tesz érte...