Jelenlegi hely

Miért házasodunk – és miért nem?

Bizonyos értelemben a házasság törvényesíti a gyerekvállaló pár társadalmi státuszát.

A hagyományok szerint azért házasodtunk, mert ez a szerződés törvényesítette a két fél szexuális kapcsolatát és az abból származó utódot. 50-60 éve még furcsának tartottak, megszóltak, sőt kigúnyoltak valakit, ha nem volt házas, vagy a gyereke nem házasságból született. A legális szexhez azonban ma már nem muszáj házasodni. És ha még gyereket sem akar az ember, akkor egyáltalán mi értelme a házasságnak? 

A házasság vajon mi?

Nehéz általános megállapításokat tenni a házasságról, hiszen a vele kapcsolatos elvárások, szabályozás és norma kultúránként igen sokféle lehet. Alapvetően egy törvényes szerződés a házastársak között, amely rögzíti a jogaikat és kötelezettségeiket egymással kapcsolatban, gyermekeik viszonylatában és rokonságukkal szemben.Az evolúciós pszichológusok szerint viszont a házasság tulajdonképpen egy „szaporodással kapcsolatos  implicit szexuális szerződés” a feleség és a férj között. Kölcsönös elköteleződést jelent, amely magában foglalja a másik szexuális elérésének jogát (ez persze nem feltétlenül jelent kizárólagosságot). Az ilyen kapcsolat várhatóan kitart a terhesség, a szoptatás és a gyereknevelés időszakában is. Bizonyos értelemben a házasság törvényesíti a gyerekvállaló pár társadalmi státuszátEzt az érdekes koncepciót számos vizsgálati eredmény is igazolja. Néhány társadalomban a közösség addig nem ismeri el a megkötött házasságot, vagy addig nem kezeli házasként a párt, amíg gyerekük nem születik (pl. az Andamán-szigeten vagy Kelet-Nigériában). Egy 45 társadalmat felölelő kutatásban azt találták, hogy a gyermektelen házaspárok 50 százalékkal nagyobb eséllyel váltak el, mint azok, akik egy gyereket neveltek, és kétszer nagyobb volt a válás valószínűsége a kétgyerekes párokhoz képest. A három vagy annál több gyereket nevelőkhöz viszonyítva pedig négyszer nagyobb eséllyel váltak el a gyermektelenek.

Ha a házasság valóban a gyerekvállalásról szóló implicit szerződést jelenti, akkor érthető, miért növeli egy kapcsolat felbomlásának valószínűségét a szaporodás sikertelensége. A házasságok felbomlásának elsődleges oka világszerte a megcsalás, ami szintén összefügghet ennek a szerződésnek a megszegésével. Hiszen a házasságon kívüli szex valójában a szaporodáshoz vezető aktivitás „kihelyezése” a kapcsolatból, ami megnöveli mind a házasságon kívüli utód születésének, mind a házastárs elhagyásának esélyét...

A régebbi evolúciós elméletek azt állítják, hogy a nők „veleszületetten” előnyben részesítik az erőforrásokkal rendelkező férfit, aki képes megszerezni, felhalmozni és megosztani ezeket a forrásokat (az ún. domináns vagy magas státuszú férfiak). Újabb kutatások szerint viszont a nők a hosszú távra szóló  párválasztáskor azokra a jelzésekre érzékenyek inkább, amelyek előrevetítik, hogy a férfi képes sok időt a gyerekkel és a családdal tölteni, nem pedig az otthontól távol, az erőforrások megszerzésével foglalkozik, hogy a nap végén fáradtan térjen haza.

OK, de mégis miért nem házasodunk?

Mivel a modern viszonyok között a házasságkötés már nem feltétele a legális szexuális együttlétnek, egy viszonylag új párkapcsolati forma, a LAT (living apart together – külön együttélők) kezd elterjedni, amely tipikusan a nyugati világ középosztály-beli fiatal felnőtt korosztályára jellemző. Önálló egzisztenciával, lakással, jó fizetéssel rendelkező nőkről és férfiakról van szó, akik nem adják fel anyagi függetlenségüket az összeköltözés kedvéért, és bár elkötelezett párkapcsolatban, de nem egy háztartásban élnek.* Ezekben a kapcsolatokban természetesen megélhetik a valakihez tartozás élményét, és a szűkebb (általában baráti, esetleg rokoni) ismerősi kör is párként tekint rájuk. Mivel azonban összetartozásukat nem hirdetik ki a kultúrára jellemző módon (házasság), és még csak élettársi vagyonközösséget sem alkotnak, hiszen nem élnek együtt, egy kisebb-nagyobb kapcsolati probléma esetén a LAT kapcsolat különösebb nehézség nélkül felbontható.

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2016. 5. számában olvasható

A Mindennapi Pszichológia
2017 október–novemberi számában
ezekről olvashat:

Mindennapi Pszichológia 2017. október–november

  • Nem szeretek dönteni... – Az elbizonytalanodás lélektana

    Mindennapjainkat apróbb-nagyobb döntések szövik át. Lehet, hogy többségüket nem is éljük át igazán, mert nem töltünk órákat egy hűtőpult felett a gyümölcsjoghurtokat válogatva. Arról viszont többen beszámolhatnának, hogy egy cipő vásárlásakor valóságos beszerzőkörutakat bonyolítanak… Akkor mit mondhatnánk azokról az érzelmi döntésekről, amiket a magánéletünkben, a családi életben, vagy a munkánkkal kapcsolatban kell meghoznunk?

  • Valóban tudni akarom? Test-bizonytalanság-érzet

    Egészségünkkel kapcsolatban számos szituációban átélhetjük a bizonytalanságot: meg akarunk-e bizonyosodni egy lelet eredményéről? Akarjuk-e hallani a diagnózist? Vajon mindig egyértelmű számunkra, hogy egy kezelés jót tesz-e, vagy éppen árt nekünk? A legtöbb embernél a bizonytalanság általában nyugtalansággal jár, ugyanis a megkérdőjelezett dolog értelmezése, igazsága, valósága felfüggesztett állapotban van: amit kétségbe vonunk, „törvényen kívülivé” válik és nehezen kezelhető számunkra

  • Függni a függetlenségtől

    A kapcsolatfüggő mindig szeretni fogja a másikat, bármit is tesz vele – a függetlenségfüggő vagy énfüggő azonban egy idő után nem fogja szeretni a másikat, bármit is tesz érte… Miért ne lehetne a szabadon, szeretetből, valós életcélból választott kapcsolat voltaképpen a komoly belső függetlenség és erő jele? S nem lehet-e, hogy életcéljaink tisztázatlansága mögött, egónk átmeneti hullámainak kiszolgáltatva nagyon is függők vagyunk – csak épp nem a másiktól, hanem önmagunktól?

  • Az elég jó örökbefogadó szülő

    Amikor valaki szülővé válik, számtalan kapaszkodót kap, hogyan is lehet belőle elég jó szülő. Elég jó, hisz Bettelheim írásai óta tudjuk, hogy nem kell a tökéletességre törekednünk… Bár a legtöbb tanácsadói forrás a szülők saját, belső ösztönös megoldásmódjait helyezi előtérbe, egy gyermekét váró pár nemcsak a rengeteg szakkönyvből, hanem az őket körülvevő, jó gyakorlattal rendelkező családtagoktól, barátoktól is sok hasznos tanácsot gyűjthet be arra vonatkozóan, hogyan is kell, hogyan lehet a szülőséget „jól csinálni”.

  • A szkizofrénia – más szemmel. Tévhitek, sztereotípiák – és a valóság

    A szkizofrénia, magyar nevén tudathasadásos elmebetegség nemcsak a pszichiátriában, hanem mindennapos beszélgetéseinkben is gyakran felbukkanó és izgalmas téma. A többségnek azonban nincs módja valóságos képet kapni a szkizofrén betegről, így előítéleteinket mozgósítjuk… Előítéleteinknek természetesen oka van. Ami eltér a szokásostól, idegen, az feltűnést kelt – igyekszünk meg is különböztetni és távol is tartani magunktól. Végül is: ki tudja, mire számítsunk?

ÉS MÉG: Bizonyosság mindenáron? – A főszerkesztő előszava • A pszichológia világa • Kórkép a bizonytalanságrólSzerelmeim és „idegeneim”Betegesen normális? A populizmus pszichológiája • A mai korszellem kedvez a szélsőségeknek?Jelentés az út szélérőlTáncolni kell!Mi mire való? A tárgyakról való tanulás kisgyermekkorban • Vélemény első látásraA leszokás nem akaraterő kérdése!Devizahiteles zsákutcák • Kongresszusok, konferenciák • A pszichológus válaszol

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

A férfiak kezdetben a jóval fiatalabb feleség mellett a leginkább elégedettek, ugyanez a nőkre is jellemző: a legjobban a jóval fiatalabb férjnek örülnek.

A legtöbben úgy gondolják, hogy a szőrös hálótárs zavarja az alvásminőséget. Ehhez képest kutatásunk azt mutatja, hogy sokan épp attól nyugszanak meg és lazulnak el, hogy...

Vajon hogyan alakulnak az egység és különbözőség, illetve az „idegenség” élményei a szerelemben, amikor intenzív a vo

A felelősség hárítása igen megterhelő úgy a környezet, mint a kapcsolatban élő felek számára. 

Úgy tűnik, egyre több az olyan tartós párkapcsolat, melyben a felek nem költöznek össze.

Azok a nők, akiknek szívritmusa kiegyensúlyozott, nagyobb eséllyel élnek tartós párkapcsolatban – állítják a kanadai Lakehead University kutatói.