Jelenlegi hely

Vezérigazgatót kecskepásztornak

Kreativitásösztönzés másként
Legeltethet hegyikecskét, köpülhet sajtot vagy takaríthat istállót az egykori multicég teljhatalmú és rettegett ura

John Smith egy multinacionális cég felsővezetője, 47 éves. Az Oxfordon szerzett közgazdász és MBA végzettséget koncentráció-management területén, idén azonban kecskepásztor lett. 

Mi az a plusz, amitől kollégáit ösztönző, ötlettel teli és kreatív lesz egy munkahelyi vezető? Személyiségfejlesztő és menedzsment-témájú ismeretterjesztő és szakkönyvek tucatja teszi föl e kérdést, s próbál univerzális igazságo(ka)t megfogalmazni arra vonatkozóan, milyen stratégiákkal és milyen tippekkel-trükkökkel válhat valaki középszerű,  nem kirívóan népszerű főnökből valódi vezetővé? Ugyanis nem csak a magyar nyelvben van stiláris és jelentésbeli különbség a főnök és a vezető között. Utóbbira gondolva az anyanyelvi beszélő – és valaha alkalmazottként serénykedő – munkavállaló tudja, hogy a vezetőnek megvan az ösztönözési, motiválási és támogatási képessége és hajlandósága. Szakmai és személyes példát mutat, s képes felmérni saját vállalási korlátait; tud differenciálni a rá váró feladatok fontossága között. Jól ki tudja választani azon kollégáit, akik „nem lépnek le a fedélzetről” az első adandó alkalommal, munkaidejükben nem fejvadászcégek oldalait nézik munkát mímelve a monitor előtt.

Mert ha szerencsések voltunk, s nem találkoztunk ilyen helyzettel, akkor ismeretségi körünkben bizonyára akad olyan, aki dolgozott már együtt arrogáns és önimádó főnökkel, vagy mézes-mázos álarc mögé rejtező lelketlen kirúgásbajnokkal, esetleg ellentmondást nem tűrő önkényúrral. Közülük sokak inkompetensségük ellenére kaptak vezetői megbízást, s meg sem lepődünk rajta, ha motiválni képtelenek. Ők azok, akik nem kollégákról vagy munkatársakról beszélnek, hanem ’csereszabatos beosztott droid’ számukra mindenki...

Kreativitásinjekció

Szemben a hazai gyakorlattal, a messzi távolban a felsővezetők egészen más kreativitásösztönzést és lelkifröccsöt kapnak pályaívük során, több cégnél azonos időszakonként, ciklikusan. Első hallásra egy középszerű thriller hangulatát idézheti fel bennünk a bevezetőben is említett történet, miszerint John Smithből, a fehérgalléros, öltönyös, hétvégén golfozó és szörföző felsővezetőből egyik napról a másikra kecskepásztor lesz egy távoli osztrák hegyi faluban. Mert bizony lehet – s ez nem is utópia, nem is fikció. Bére és juttatáscsomagja, premizálási rendszere nem változik, új lakóhelyén a családjával közösen költözhet az időszakos otthonául szolgáló, általa kiválasztott luxusingatlanba. Mindeközben – hajnali munkakezdéssel – legeltethet hegyikecskét, köpülhet sajtot vagy takaríthat istállót az egykori multicég teljhatalmú és rettegett ura, anélkül, hogy eljátszotta volna valamelyik Las Vegas-i kaszinóban teljes vagyonát vagy igazgatósági tanácsban birtokolt elnöki bársonyszékét. Nem bukott meg, csak töltekezik, relaxál. Amolyan kreativitásinjekciót kap, vagyis napról napra ötletgazdagabbá válik. Amint „rehabilitálják” időszakos kecskepásztorságából, újólag futhat reggelente saját edzőtermében a személyi edző iránymutatása mellett, magára öltheti öltönyét vagy kosztümjét, irodájában várja asszisztense – egykor volt hatalma újra az övé...

 

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2016. 5. számában olvasható.

A Mindennapi Pszichológia
2018 október–novemberi számában
ezekről olvashat:

Mindennapi Pszichológia 2018. október–november

  • A játék szabaddá tesz

    A játék olyannyira természetes velejárója az életünknek, hogy ritkán gondolkodunk el gazdagságán és mélységein – pedig csodálatos birodalomra látunk rá, ha górcső alá vesszük! Nemcsak a gyermekek, minden ember játszik – életkortól, fizikai és mentális korlátoktól függetlenül. Lehet, hogy különböző módokon, de mindenki játszik. És az állatok is, nemcsak az emberek.

  • Sikeres párkapcsolatok

    Mi a siker? Nézetem szerint az, ha olyan életet élhetünk, amit élni szeretnénk. Ez a definíció kellően konkrét, de mégis tág teret ad valamennyiünknek, hogy ki merjük mondani, milyen az az élet, amit élni szeretnénk a mezei hétköznapokon. A párkapcsolati siker ugyanis sosem az ünnepnapok eposzi nagyságában keresendő – az legfeljebb apró tükör lehet –, hanem a mindennapok szürke forgatagában, amit a legdrágább kincsünkkel mérünk: a közösen megélt és nem csupán leélt idővel.

  • A művi abortusz hatása a párkapcsolatra

    Párkapcsolatunkban optimálisan azt éljük meg, hogy a másik támogatást, érzelmi támaszt nyújt a nehézségek megoldásához – de mi van akkor, ha a probléma magából a kapcsolatból fakad, és annak jövőjét érinti? Ha elfogadjuk, hogy egy párkapcsolatba a partnerek különböző személyes preferenciákkal, hiedelmekkel, erkölcsi megfontolásokkal, vágyakkal és elvárásokkal érkeznek, érthető, hogy egy nem várt várandósságról hozott döntés a konfliktusok forrása lehet, hisz ez az érzelmileg rendkívül telített téma egyszerre érinti a két fél egymáshoz való viszonyát és a fejlődő magzathoz való kötődésüket.

  • Jóga – út az egyéni szabadság és jóllét legmagasabb foka felé

    A jóga segítségével gyakorolható, hogy az „automata vezérlés” álmából hogyan lehet felébredni, hogyan lehet tudatosítani hétköznapi helyzetekben is az érzelmeket, gondolatokat, és ezáltal hogyan lehet szabadabb döntést hozni… Az öntudatosság és önszabályozás preventív (és terápiás) hatását aknázza ki a manapság annyira divatos mindfulness is, ami szintén az indiai filozófiából származik, és a meditáció mellett jógás testgyakorlatok is szerves részét képezik programjának…. Az öntudatosság melletti másik fontos mentális fejlesztő hatása az önismeret.

  • Betegség-e a pszichopátia?

    Az antiszociális megnyilvánulások legsúlyosabb formája a pszichopátia, amire a legújabb idegtudományi kutatások alapján úgy is tekinthetünk, mint egy súlyos mentális zavarra, ami genetikailag erősen meghatározott biológiai adottságok és hátrányos környezeti tényezők összjátékaként alakul ki. Tudományos vizsgálata jelentősen gazdagítja tudásunkat az érzelmek szocializációban betöltött szerepéről és az empátia működéséről.

ÉS MÉG: Egy félrecsúszott pulóver – A főszerkesztő előszava • A pszichológia világa • Igazságosabb gazdaság? A félelem és szorongás VR-re megy?Mit tesz velünk a szerelem?Randi a technoszexuális űrkorbanHogyan szeret a kutya?A policisztás-ovárium szindróma (PCOS) lelki terheiStresszevés, új megvilágításban Vélemények az alternatív medicináról – Reflexiók egy kutatás eredményeire • Hiszem, ha látom? • Kongresszusok, konferenciák • A pszichológus válaszol

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

A szerelem olyan felfokozott érzelmi állapot, amikor a szerelmes tudatát egy másik ember képe és a vele kapcsolatos emlékek, fantáziák töltik ki, testi és lelki tulajdonságait...

Ha a múltban és a jelenben sikeresen elértük kitűzött céljainkat, a jövőben is ezt tételezzük fel önmagunkról.

Manapság, amikor mindent a sikeresség mércéjével mérünk, nagyon nehéz kialakítani azt az elégedettségi szintet, ahol

A legjobb barátnőnkkel ott folytatjuk, ahol abbahagytuk, mindegy, mennyi idő telt el az utolsó találkozás óta.

„Anya! Fáj a hasam, nem szeretnék ma iskolába menni!” – ez a kérés talán gyakrabban hangzik el iskolai konfliktus, mint fizikai betegség következtében.

Lovaink nemcsak folyamatosan tükrözik és formálják belső pszichofiziológiai állapotunkat, de megmutatják azt is, hogy milyen társaik vagyunk.