Jelenlegi hely

Ásás receptre?

Ép kertben ép lélek
„Az orvos kezel, a természet gyógyít” (Petronius Arbiter)

A mai ember már nem az égre emeli a tekintetét, ha az időjárásra kíváncsi, hanem a kezében lapuló okostelefonra, és nem a nappal vagy a kakasokkal kel, hanem az ébresztőórával.

Tűzött a nap, az égen csak egy-egy bárányfelhő úszott át, igazi verőfényes nyári nap volt. „Menjünk strandolni, olyan jó meleg van!” – szaladtam be az udvarról a barátomhoz a szobába, mire ő lehajtott fejjel nyomkodott párat az okostelefonján, és határozottan kijelentette: „Itt azt írják, hogy teljesen felhős az ég és csak 20 fok van. Nem megyek”.

Igen, a mai ember már nem az égre emeli a tekintetét, ha az időjárásra kíváncsi, hanem a kezében lapuló okostelefonra, és nem a nappal vagy a kakasokkal kel, hanem az ébresztőórával. Pedig a természetnek, természetes környezetünknek nagyobb szerepe van az életünkben, mint gondolnánk!

Természet és civilizáció

Az emberi faj életterét évmilliókig a növények, állatok, folyók, tengerek, hegyek és völgyek alkották. Testi és lelki adottságaink is ezekhez alkalmazkodtak, hiszen a természet jelentett mindent: vizet, élelmet, otthont, tájékozódási pontot. A civilizáció rohamos fejlődésével azonban egyre inkább elszakadunk a természettől, ezzel pedig az emberiség bölcsőjétől. Új és idegen kihívásokkal tarkított közegbe kerültünk, amely egyre gyakrabban „civilizációs betegségek” formájában ölt alakot. Szerencsére néhány évtizede újra elkezdtük felfedezni, hogy a természettel való közvetlen kapcsolat nemcsak testünknek, de lelkünknek is jót tesz,, sőt, gyógyító erejű!

Az ember mindig is ösztönösen igyekezett egy kis szelet természetet csempészni az épített környezetbe. Függőkertek, palotakertek, sövénylabirintusok a kastélyok udvarán és kolostorkertek ezrei épültek a történelem során azzal a céllal, hogy a benne elmerülőknek nyugalmat, belső egyensúlyt és gyógyulást hozzanak – ma pedig a „zöld iroda”, a „zöldtetők”, a közösségi kertek, a balkonkertészet jelentik ugyanezt. 

A  természet gyógyító  erejét  a  20. században fedezték fel újra a kutatók,  amikor  is megfigyelték, hogy azok a kórházi  betegek,  akiknek lábadozásuk során lehetősége van egy kerti sétát tenni, vagy kórtermük ablaka zöld udvarra vagy kertre néz, gyorsabban  gyógyulnak, kevesebb fájdalmat élnek át és hangulatuk is sokkal jobb. Ezek a tapasztalatok aztán tudományos vizsgálatok százait indították el, melyek eredményeképpen végül megszületett a KERTTERÁPIA különleges irányzata.

Ásózás receptre?! 

A kérdés most biztosan többekben felmerül. Pedig számtalan országban bevett gyakorlat és elfogadott terápiás módszer a természettel való gyógyítás. Japánban az orvos szemrebbenés nélkül ír elő levert, stresszes páciensének nyugtató helyett egy kiadós erdei sétát, azaz „erdőfürdőt” (japánul shinrin yoku). A kertterápia megannyi irányzatának közös pontja, hogy az ember és növény kapcsolatát használja fel gyógyító szándékkal. Az emlékkertek (memorial garden) célja elsősorban a veszteség feldolgozása, a gyász folyamatának segítése. A terápiás táj (therapy landscape) már azáltal is nyugtat és relaxál, ha valaki csak nézelődik, sétálgat benne. A terápiás kert (therapy garden) viszont kifejezetten aktív részvételt igényel, hiszen a kerti munkákon keresztül fejti ki jótékony testi-lelki hatásait.

De mik is ezek a hatások pontosan?

A közös kerti ténykedés hatással van társas életünkre – segíti a beilleszkedést, erősíti a csoport összetartását és a valahova tartozás érzését, olyan társas készségeket fejleszt, mint az együttműködés, a tolerancia vagy az empátia. Pszichés hatásait is vizsgálatok százai bizonyították: csökkenti a stresszt és a szorongást, javítja a koncentrációt, fejleszti a memóriát és a  kognitív képességeket, erősíti az önbizalmat és az önértékelést, növeli a belső stabilitást és javítja a hangulatot. A kertészkedéssel járó testmozgás pedig erősíti  az immunrendszert, növeli az egyén teljesítőképességét és gyorsítja a gyógyulási folyamatokat.

Fenti hatásai miatt a kertterápiát egyre több országban, s egyre több területen alkalmazzák sikerrel. Az idősek otthonában élőknek segít leküzdeni az időskori panaszokat  és lehetőséget nyújt az aktív mindennapokra. Használják kórházakban is, ahol a módszer hatékonyságát talán egy japán építészcég díjnyertes terápiás kertje bizonyítja legjobban. A kórházi zöldterületet úgy alakították ki, hogy a kemoterápiás kezelésben részesülő daganatos betegek fájdalmait a hatalmas üvegablakokon át látható gyönyörű növények, zöldellő fák és egy csordogáló patak enyhítsék.

A gyógyító kertek egyre népszerűbbek a fogyatékossággal élők fejlesztésében és támogatásában is. Ilyen például a Budapesten létrehozott Vakok Kertje, amely aromás fűszerekkel és különleges tapintású növényekkel szolgálja a látássérült látogatók feltöltődését. Gyerekek és felnőttek pszichés problémái esetén is sikerrel alkalmazható a kertterápia, legyen szó szorongásról, depresszióról, figyelemzavarról vagy viselkedési problémákról.

Az élet körforgása

A kert, a növények biztonságos terepet nyújtanak, miközben leképezik az élet egész körforgását. A maggal reményt vetünk, hiszen csak bízhatunk benne, hogy az apró fekete pontocskákból növények fejlődnek majd. Így tanítja meg a kert a bizakodást és optimizmust. Amikor ültetünk és ápolgatunk, akkor a gondoskodást és törődést gyakoroljuk. A gazolással egy kicsit mindig magunkban is rendet teszünk. A palánták nevelgetése kitartásra és türelemre tanít. A termés leszüretelése vagy a  virágokban való gyönyörködés pedig a világ értékelésében segít, s abban, hogy  megbecsüljük  benne saját magunkat is. Láthatjuk, hogy az élőből hogyan lesz a földet tápláló avar, majd abból hogyan sarjad újra élet, s ezzel talán a legfontosabbat tanulhatjuk meg: az elfogadást, hogy minden jól van úgy, ahogy van, és a dolgokat nem szabad sürgetni.

 

A cikk megjelent a Mindennapi Pszichológia 2015. 2. számában

 

 

 

 

Ez is érdekelhet

Azok az emberek, akik elégedettnek és boldognak érzik magukat, fontosabbnak tartják az egészséges életmódot is: rendszeresen edzenek, és általában nem dohányoznak.

Az értékek egymásra épülő rendjében a legalsó szint lesz az egyetlen és meghatározó – vagyis azok az „értékek”, amelyek a legegyszerűbb és legközvetlenebb vágyakhoz...

Vajon hogyan alakulnak az egység és különbözőség, illetve az „idegenség” élményei a szerelemben, amikor intenzív a vo

Mindnyájan tudjuk, hogy aludni jó, sokan azonban csak akkor értik ezt meg, ha valamiért elveszítik képességüket a pihentető alvásra. 

A felelősség hárítása igen megterhelő úgy a környezet, mint a kapcsolatban élő felek számára. 

Egy háziállatról való gondoskodás amellett, hogy sok örömet okoz, rendkívül nagy lelki terhet is ró a gazdára...