Jelenlegi hely

Szex a terhesség idején

Az első három hónap
Természetesen a terhesség nem mindenre mentség, de a partnernek fokozottabb toleranciát kell mutatnia.

Sokan kifogásolják a terhesség kifejezést, mondván: a születendő gyermek várása áldás, nem pedig teher. Ugyanakkor le kell szögeznünk, hogy a kívánt gyermekek kihordása sem feltétlenül mentes terhektől – annak ellenére sem, hogy a nők jelentős része életének legboldogabb időszakaként emlékszik vissza a gyermekvárás idejére. 

Szerző: 

Terhesség vagy áldott állapot

El kell választani a gyermekvárás pszichológiai áldásait az esetleges fiziológiai terhektől. Az első trimeszterben ilyen az émelygés, a hányinger, a hányás, a fáradékonyság, aluszékonyság, az általános rossz közérzet. Ezekhez pszichológiai oldalról gyakran társulhat hangulati hullámzás, „sírósság”, érzékenység, ingerlékenység. Ma ezeknek a tüneteknek a hátterében kisebb szerepet tulajdonítunk a pszichoszomatikának, nagyobb súlyt helyezünk a biológiai tényezőkre. Ezek részben hormonális változások, de egyéb okok is fontosak.

Akármilyen furcsán is hangzik, a várva várt utód biológiai szempontból úgynevezett endoparazitaként, belső élősködőként fejlődik az anya szervezetében. Ez nem csak azt jelenti, hogy egy egyre növekvő lényt kell az anyának a saját testében táplálnia, annak minden anyagcserét, vérkeringést, egyebet érintő terheivel, de mindennek nagyon komoly immunológiai következményei is vannak. Mivel a magzat génjeinek a fele az apától származik, az anya immunrendszere idegenként azonosítja a magzat szöveteit. Bonyolult immunológiai mechanizmusok akadályozzák meg azt, hogy a magzat ne lökődjön ki, mint idegen test. Ez nem is mindig sikeres, a vetélések egy része immunológiai eredetű. Mindez azért fontos, mert az említett tünetekből egyáltalán nem következik az, hogy az anya „tudat alatt” elutasítaná a terhességét, a magzatát. Sok ilyen „információ” terjed különféle médiumokon, felesleges bűntudatot keltve az említett tüneteket észlelő kismamákban...

Néhány pszichológiai változásról

Az első három hónapban a pár mindkét tagjában természetesen számos pszichológiai változás zajlik le. Ezek közül itt csak azokat érintjük, amelyek közvetlenül összefüggenek a szexualitással.

  • A nők testképe már a terhesség elején megváltozhat. Ez – ahogyan fentebb a keblek kapcsán már érintettük – lehet pozitív. A magukat túl vékonynak tartó nők örülnek a kisebb kigömbölyödésnek, ezt akár öltözködésük megváltozása is jelzi. Mindez fordítva is elsülhet, egészen az „olyan lettem, mint egy tehén” sommás önértékelésig.
  • A férfi visszajelzései is nagyon fontosak, ezek mind a nő önképének javítását, mind (további) rombolását eredményezhetik. Ez önmagában könnyen belátható, közhelyes megállapítás. Azonban a kismama fokozott érzékenysége miatt akár a bóknak szánt szavak is épp ellenkező hatást válthatnak ki.

Paradox módon a nyíltan kimondott dicséretek is visszájukra fordulhatnak. Ha a férfi túlzottan hangsúlyozza, hogy a párja testének változásai mennyire tetszenek neki, a nő ezekre időnként úgy reagál, hogy most végre „kibújt a szög a zsákból” – jól érezte korábban, hogy a férfi elégedetlen volt a kis melleivel, stb. Ez nemcsak az aktuális helyzetben okozhat gondot, hanem később is, amikor a szülés után a nő újra „elvékonyodik”. Célszerű tehát óvatosan kommunikálni…

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2016. 5. számában olvasható

 

A Mindennapi Pszichológia
2019. december – 2020. januári számában
ezekről olvashat:

2019 december – 2020 január

  • Tudnak-e a gépek szeretni?

    A szeretetre való képesség az ember lehetősége, melynek valóra váltása a felnövekvés társas környezetétől, a szülő-gyermek kapcsolatban megtapasztalt szeretetteljes élményektől függ. Bármilyen bonyolult és sokoldalú is legyen a mesterséges intelligencia, érzésekre nem lesz programozható, mivel nem áll mögötte az autonóm életvezetést lehetővé tevő testi és szellemi erők fejlődéstörténete. Nincs benne semmi, ami az emberi érzések két nagy erőforrását, a szexualitást és az agressziót hordozná. A gépek nem szoronganak, nem félnek, nem remélnek.

  • Megalkuvás és megátalkodottság között

    Mire jó egy kompromisszum? Arra, hogy eláruljam a vágyaimat? Vagy arra, hogy igazodva a valósághoz, megvalósítsam belőlük legalább azt, ami megvalósítható? A kompromisszum során vajon lemondok önmagamról? Igazodom másokhoz? Vagy egyensúlyt teremtek az éppen adott helyzetben? Hogyan kell jó kompromisszumokat kötni?

  • Kudarc és siker között

    Mindannyian tudunk olyan emberekről, vállalkozásokról, politikai szervezetekről, akik, illetve amelyek sorozatos kudarcok után végleg elbuktak – vagy éppen sikert arattak. Hogyan lehet eljutni a kudarctól a sikerig? Mi különbözteti meg az örök vesztesektől azokat, akik végül győzni tudtak?

  • E-mail zűrzavar: miért nem értjük egymást?

    Valószínűleg sokan ismerik azt a frusztráló érzést, amikor a világosan és szabatosan megfogalmazott e-mailjükre értelmetlen – vagy a tárgytól teljesen eltérő – választ kapnak. Ugyanígy sokaknak ismert az a helyzet, amikor egy beérkező e-mail fölött töprengve próbálják kitalálni, vajon mit is akart mondani a levél szerzője. Az e-mailek írói és fogadói aztán szerepet cserélve bosszankodnak a másikon, aki nem tud értelmesen fogalmazni, vagy nem képes felfogni a legegyszerűbb dolgokat sem.

  • Pszichoterápia és önsegítés integrációja a Minnesota-rendszerű terápiákban

    A Minnesota-rendszerű terápia a pszichológiai terápiák önálló úton járó, kissé deviáns fivére. Elválaszthatatlan az Anonim Alkoholisták és a mintájukra kialakuló egyéb 12 lépéses csoportok szellemiségétől és gyakorlatától... A Minnesota-program a pácienseknek azon körével foglalkozik, akiknél az érzelem- és feszültségkezelés elégtelen volta szenvedélybetegségbe, addikcióba torkollott.

ÉS MÉG: Pedig a stratégiám tökéletes volt… – A főszerkesztő előszava • A pszichológia világa • Boldogságkereső • Az önismeret ára • A sikeres tárgyalás nem a tárgyalóasztalnál kezdődik • Kell-e különórára járnia, ha nem akar? • Mindennapi életünk a tik árnyékában – Egy Tourette-szindrómás kisfiú édesanyjának beszámolója • „Találd ki, mire vágyom” – Egy nárcisztikus párkapcsolata • Éljünk az élet napos oldalán! – Az életközépi válság újragondolása 2. • Érvényes-e még ma is az idősek bölcsessége? • Életközépi karrierváltás: tényleg létezik?• Ami a színfalak mögött zajlik – a krónikus stressz rejtelmei • A bosszú • „A testképet illetően nincs realitás!” – Beszélgetés dr. Juhász Péterrel • Kongresszusok, konferenciák • A pszichológus válaszol

 

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Törvényszerű, hogy partnereinket saját belső rendezettségünknek, integráltságunk fokának megfelelően választjuk – nincs ezzel másképp a nárcisztikus ember sem.

Egy férfitól – mióta világ a világ – azt várjuk el, hogy legyen olyan, akire támaszkodni lehet, aki szeretni tud, aki bátor és határozott.

A családterápia alapfeltevése, hogy a családon belül megjelenő érzelmi és viselkedési nehézség, tünet nemcsak az egyénhez tartozik, hanem a családi rendszer működésének zavarát...

Az 1960-as évekig egy férfi és egy nő együttélése gyakorlatilag kizárólag házasságon alapulhatott. Az ettől eltérő módozatokat a társadalom elutasította - manapság azonban az...

Egy párkapcsolat kezdeti szakaszában ma nagyon gyakran nem látni sem a bizalmat, sem a türelmet, de még a nyugalmat sem. Úgy tűnik, ma nem lehet hinni a másiknak...

De vajon hová vezet ez a folyamat? Milyen hatással van ez a kapcsolatainkra és a gyerekeinkre?