Jelenlegi hely

Szex a terhesség idején

Az első három hónap
Természetesen a terhesség nem mindenre mentség, de a partnernek fokozottabb toleranciát kell mutatnia.

Sokan kifogásolják a terhesség kifejezést, mondván: a születendő gyermek várása áldás, nem pedig teher. Ugyanakkor le kell szögeznünk, hogy a kívánt gyermekek kihordása sem feltétlenül mentes terhektől – annak ellenére sem, hogy a nők jelentős része életének legboldogabb időszakaként emlékszik vissza a gyermekvárás idejére. 

Szerző: 

Terhesség vagy áldott állapot

El kell választani a gyermekvárás pszichológiai áldásait az esetleges fiziológiai terhektől. Az első trimeszterben ilyen az émelygés, a hányinger, a hányás, a fáradékonyság, aluszékonyság, az általános rossz közérzet. Ezekhez pszichológiai oldalról gyakran társulhat hangulati hullámzás, „sírósság”, érzékenység, ingerlékenység. Ma ezeknek a tüneteknek a hátterében kisebb szerepet tulajdonítunk a pszichoszomatikának, nagyobb súlyt helyezünk a biológiai tényezőkre. Ezek részben hormonális változások, de egyéb okok is fontosak.

Akármilyen furcsán is hangzik, a várva várt utód biológiai szempontból úgynevezett endoparazitaként, belső élősködőként fejlődik az anya szervezetében. Ez nem csak azt jelenti, hogy egy egyre növekvő lényt kell az anyának a saját testében táplálnia, annak minden anyagcserét, vérkeringést, egyebet érintő terheivel, de mindennek nagyon komoly immunológiai következményei is vannak. Mivel a magzat génjeinek a fele az apától származik, az anya immunrendszere idegenként azonosítja a magzat szöveteit. Bonyolult immunológiai mechanizmusok akadályozzák meg azt, hogy a magzat ne lökődjön ki, mint idegen test. Ez nem is mindig sikeres, a vetélések egy része immunológiai eredetű. Mindez azért fontos, mert az említett tünetekből egyáltalán nem következik az, hogy az anya „tudat alatt” elutasítaná a terhességét, a magzatát. Sok ilyen „információ” terjed különféle médiumokon, felesleges bűntudatot keltve az említett tüneteket észlelő kismamákban...

Néhány pszichológiai változásról

Az első három hónapban a pár mindkét tagjában természetesen számos pszichológiai változás zajlik le. Ezek közül itt csak azokat érintjük, amelyek közvetlenül összefüggenek a szexualitással.

  • A nők testképe már a terhesség elején megváltozhat. Ez – ahogyan fentebb a keblek kapcsán már érintettük – lehet pozitív. A magukat túl vékonynak tartó nők örülnek a kisebb kigömbölyödésnek, ezt akár öltözködésük megváltozása is jelzi. Mindez fordítva is elsülhet, egészen az „olyan lettem, mint egy tehén” sommás önértékelésig.
  • A férfi visszajelzései is nagyon fontosak, ezek mind a nő önképének javítását, mind (további) rombolását eredményezhetik. Ez önmagában könnyen belátható, közhelyes megállapítás. Azonban a kismama fokozott érzékenysége miatt akár a bóknak szánt szavak is épp ellenkező hatást válthatnak ki.

Paradox módon a nyíltan kimondott dicséretek is visszájukra fordulhatnak. Ha a férfi túlzottan hangsúlyozza, hogy a párja testének változásai mennyire tetszenek neki, a nő ezekre időnként úgy reagál, hogy most végre „kibújt a szög a zsákból” – jól érezte korábban, hogy a férfi elégedetlen volt a kis melleivel, stb. Ez nemcsak az aktuális helyzetben okozhat gondot, hanem később is, amikor a szülés után a nő újra „elvékonyodik”. Célszerű tehát óvatosan kommunikálni…

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2016. 5. számában olvasható

 

A Mindennapi Pszichológia
2017 október–novemberi számában
ezekről olvashat:

Mindennapi Pszichológia 2017. október–november

  • Nem szeretek dönteni... – Az elbizonytalanodás lélektana

    Mindennapjainkat apróbb-nagyobb döntések szövik át. Lehet, hogy többségüket nem is éljük át igazán, mert nem töltünk órákat egy hűtőpult felett a gyümölcsjoghurtokat válogatva. Arról viszont többen beszámolhatnának, hogy egy cipő vásárlásakor valóságos beszerzőkörutakat bonyolítanak… Akkor mit mondhatnánk azokról az érzelmi döntésekről, amiket a magánéletünkben, a családi életben, vagy a munkánkkal kapcsolatban kell meghoznunk?

  • Valóban tudni akarom? Test-bizonytalanság-érzet

    Egészségünkkel kapcsolatban számos szituációban átélhetjük a bizonytalanságot: meg akarunk-e bizonyosodni egy lelet eredményéről? Akarjuk-e hallani a diagnózist? Vajon mindig egyértelmű számunkra, hogy egy kezelés jót tesz-e, vagy éppen árt nekünk? A legtöbb embernél a bizonytalanság általában nyugtalansággal jár, ugyanis a megkérdőjelezett dolog értelmezése, igazsága, valósága felfüggesztett állapotban van: amit kétségbe vonunk, „törvényen kívülivé” válik és nehezen kezelhető számunkra

  • Függni a függetlenségtől

    A kapcsolatfüggő mindig szeretni fogja a másikat, bármit is tesz vele – a függetlenségfüggő vagy énfüggő azonban egy idő után nem fogja szeretni a másikat, bármit is tesz érte… Miért ne lehetne a szabadon, szeretetből, valós életcélból választott kapcsolat voltaképpen a komoly belső függetlenség és erő jele? S nem lehet-e, hogy életcéljaink tisztázatlansága mögött, egónk átmeneti hullámainak kiszolgáltatva nagyon is függők vagyunk – csak épp nem a másiktól, hanem önmagunktól?

  • Az elég jó örökbefogadó szülő

    Amikor valaki szülővé válik, számtalan kapaszkodót kap, hogyan is lehet belőle elég jó szülő. Elég jó, hisz Bettelheim írásai óta tudjuk, hogy nem kell a tökéletességre törekednünk… Bár a legtöbb tanácsadói forrás a szülők saját, belső ösztönös megoldásmódjait helyezi előtérbe, egy gyermekét váró pár nemcsak a rengeteg szakkönyvből, hanem az őket körülvevő, jó gyakorlattal rendelkező családtagoktól, barátoktól is sok hasznos tanácsot gyűjthet be arra vonatkozóan, hogyan is kell, hogyan lehet a szülőséget „jól csinálni”.

  • A szkizofrénia – más szemmel. Tévhitek, sztereotípiák – és a valóság

    A szkizofrénia, magyar nevén tudathasadásos elmebetegség nemcsak a pszichiátriában, hanem mindennapos beszélgetéseinkben is gyakran felbukkanó és izgalmas téma. A többségnek azonban nincs módja valóságos képet kapni a szkizofrén betegről, így előítéleteinket mozgósítjuk… Előítéleteinknek természetesen oka van. Ami eltér a szokásostól, idegen, az feltűnést kelt – igyekszünk meg is különböztetni és távol is tartani magunktól. Végül is: ki tudja, mire számítsunk?

ÉS MÉG: Bizonyosság mindenáron? – A főszerkesztő előszava • A pszichológia világa • Kórkép a bizonytalanságrólSzerelmeim és „idegeneim”Betegesen normális? A populizmus pszichológiája • A mai korszellem kedvez a szélsőségeknek?Jelentés az út szélérőlTáncolni kell!Mi mire való? A tárgyakról való tanulás kisgyermekkorban • Vélemény első látásraA leszokás nem akaraterő kérdése!Devizahiteles zsákutcák • Kongresszusok, konferenciák • A pszichológus válaszol

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Vajon hogyan alakulnak az egység és különbözőség, illetve az „idegenség” élményei a szerelemben, amikor intenzív a vo

A felelősség hárítása igen megterhelő úgy a környezet, mint a kapcsolatban élő felek számára. 

Úgy tűnik, egyre több az olyan tartós párkapcsolat, melyben a felek nem költöznek össze.

Azok a nők, akiknek szívritmusa kiegyensúlyozott, nagyobb eséllyel élnek tartós párkapcsolatban – állítják a kanadai Lakehead University kutatói.

A szülők rendszeres kettesben töltött ideje elengedhetetlenül fontos a párkapcsolat – és ilyesformán a gyerekek – szempontjából is.

A szenvedélyes szerelem és a házasság, úgy látszik, lassan és egyszerre tűnik el a modern társadalom horizontjáról.