Jelenlegi hely

Szex a terhesség idején

Az első három hónap
Természetesen a terhesség nem mindenre mentség, de a partnernek fokozottabb toleranciát kell mutatnia.

Sokan kifogásolják a terhesség kifejezést, mondván: a születendő gyermek várása áldás, nem pedig teher. Ugyanakkor le kell szögeznünk, hogy a kívánt gyermekek kihordása sem feltétlenül mentes terhektől – annak ellenére sem, hogy a nők jelentős része életének legboldogabb időszakaként emlékszik vissza a gyermekvárás idejére. 

Szerző: 

Terhesség vagy áldott állapot

El kell választani a gyermekvárás pszichológiai áldásait az esetleges fiziológiai terhektől. Az első trimeszterben ilyen az émelygés, a hányinger, a hányás, a fáradékonyság, aluszékonyság, az általános rossz közérzet. Ezekhez pszichológiai oldalról gyakran társulhat hangulati hullámzás, „sírósság”, érzékenység, ingerlékenység. Ma ezeknek a tüneteknek a hátterében kisebb szerepet tulajdonítunk a pszichoszomatikának, nagyobb súlyt helyezünk a biológiai tényezőkre. Ezek részben hormonális változások, de egyéb okok is fontosak.

Akármilyen furcsán is hangzik, a várva várt utód biológiai szempontból úgynevezett endoparazitaként, belső élősködőként fejlődik az anya szervezetében. Ez nem csak azt jelenti, hogy egy egyre növekvő lényt kell az anyának a saját testében táplálnia, annak minden anyagcserét, vérkeringést, egyebet érintő terheivel, de mindennek nagyon komoly immunológiai következményei is vannak. Mivel a magzat génjeinek a fele az apától származik, az anya immunrendszere idegenként azonosítja a magzat szöveteit. Bonyolult immunológiai mechanizmusok akadályozzák meg azt, hogy a magzat ne lökődjön ki, mint idegen test. Ez nem is mindig sikeres, a vetélések egy része immunológiai eredetű. Mindez azért fontos, mert az említett tünetekből egyáltalán nem következik az, hogy az anya „tudat alatt” elutasítaná a terhességét, a magzatát. Sok ilyen „információ” terjed különféle médiumokon, felesleges bűntudatot keltve az említett tüneteket észlelő kismamákban...

Néhány pszichológiai változásról

Az első három hónapban a pár mindkét tagjában természetesen számos pszichológiai változás zajlik le. Ezek közül itt csak azokat érintjük, amelyek közvetlenül összefüggenek a szexualitással.

  • A nők testképe már a terhesség elején megváltozhat. Ez – ahogyan fentebb a keblek kapcsán már érintettük – lehet pozitív. A magukat túl vékonynak tartó nők örülnek a kisebb kigömbölyödésnek, ezt akár öltözködésük megváltozása is jelzi. Mindez fordítva is elsülhet, egészen az „olyan lettem, mint egy tehén” sommás önértékelésig.
  • A férfi visszajelzései is nagyon fontosak, ezek mind a nő önképének javítását, mind (további) rombolását eredményezhetik. Ez önmagában könnyen belátható, közhelyes megállapítás. Azonban a kismama fokozott érzékenysége miatt akár a bóknak szánt szavak is épp ellenkező hatást válthatnak ki.

Paradox módon a nyíltan kimondott dicséretek is visszájukra fordulhatnak. Ha a férfi túlzottan hangsúlyozza, hogy a párja testének változásai mennyire tetszenek neki, a nő ezekre időnként úgy reagál, hogy most végre „kibújt a szög a zsákból” – jól érezte korábban, hogy a férfi elégedetlen volt a kis melleivel, stb. Ez nemcsak az aktuális helyzetben okozhat gondot, hanem később is, amikor a szülés után a nő újra „elvékonyodik”. Célszerű tehát óvatosan kommunikálni…

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2016. 5. számában olvasható

 

A Mindennapi Pszichológia
2019 április–májusi számában
ezekről olvashat:

2019 április–május

  • „Átjössz dumálni? Úgy kivagyok…” – Együttes rumináció a baráti kapcsolatban

    A barátok közötti egyenrangú kapcsolatban kiemelt szerepet kap egymás kölcsönös segítése, támogatása – ennek egyik legfontosabb módja egymás problémáinak megvitatása, átbeszélése. A közeli kapcsolatok nyújtotta intimitás alapvető emberi szükséglet. Nem mindegy, hogy ez az intimitás egy baráti kapcsolatban min alapul: negatív érzéseket előhívó, szinte vég nélküli közös rágódáson, ami bár megszilárdítja a barátságot, de rosszabb hangulathoz vezet, vagy olyan önfeltáráson, ami szélsőségektől mentesen segíti a problémák kommunikációját.

  • Agyunk öregedése

    Vannak, akikben szorongást kelt a gondolat, hogy az időskorral olyan gyógyíthatatlan betegségek alakulhatnak ki, mint például az Alzheimer-kór; vagy a fizikai képességek olyan mértékben korlátozódhatnak, hogy még a sarki élelmiszerüzletbe is kihívás eljutni. Nyugtalanító lehet a közelgő elmúlás gondolata is. Mások szerint az öregedés egyértelmű jele a bosszantó lassulás, feledékenység, a jelentéktelennek tűnő problémák felnagyítása, a beszűkülés, a körülményeskedés. Ugyanakkor optimista, pozitív gondolatok is megfogalmazódnak az öregedéssel kapcsolatban…

  • Pszichodinamikus terápiák

    A köznyelvben gyakran használjuk ezeket a kifejezéseket: analizálom magamat, elfojtottam a vágyaimat, kivetítettem másokra valamit, a tudattalanom üzent nekem. De mit is jelentenek ezek a szófordulatok? Tudjuk, hogy valahonnan Freudtól és a pszichoanalízisből eredeztethetők – de vajon értjük-e pontosan a 21. században a pszichoanalitikus gondolkodás lényegi elemeit, és tudjuk-e használni azokat problémáink kezelésében? Van-e értelme a mai kor emberének pszichoanalízissel vagy pszichodinamikus terápiákkal foglalkozni?

  • Lehet-e a függőséget gyógyítani? Az addikciós zavarok terápiás kihívásai

    Rögtön az egyik legjelentősebb kérdés: motivált-e a kliens a változásra? Merthogy nemritkán tapasztaljuk azt, hogy bár az illető eljön a rendelésre, voltaképpen nem saját elhatározásából, hanem a környezeti nyomásnak eleget téve jelent meg. A függőség ugyanis Janus-arcú zavar: egyfelől elvesz az egyéntől (pl. kapcsolatokat, munkahelyet, fizikai és mentális egészséget), másfelől azonban jutalmazza is. Szorongást old, menekülési útvonalat biztosít számára, kielégíti pillanatnyi intimitás-szükségletét, vagy éppen izgalomban tartja, stimulálja.

  • „Az okos ember lavórba lógatja a lábát!”

    Elsőként kapják a történeteket az átélt kínzásokról, megerőszakolásról, brutális férjekről, menekülésről, félelemről, megaláztatásról. De nincs idő megemészteni a hallottakat, mert míg az egyik oldalukon mesél az események elszenvedője, a másik oldalon ott a terapeuta, aki várja a fordítást, hogy segíthessen. Anyanyelvi szintű nyelvtudás, kulturális-szociológiai ismeretek, problémamegoldó-és beleérző képesség, precizitás, és ütésálló mentális felkészültség. Ennyi kell, és az ember máris terápiás tolmács…

ÉS MÉG: Élmény fénytörésben – A főszerkesztő előszava • A pszichológia világa – Hírek • Egy kattintásra a boldogságMiért rágódunk?„Átjössz dumálni? Úgy kivagyok…” – Együttes rumináció a baráti kapcsolatban • Jó-e nekünk a nosztalgia?Tények és érzelmek a vitábanHiszem, ha mondomMiből lesz a felnőtt agy? – A serdülőkort nem átvészelni, hanem megérteni kell • Nem elrontották – így született. Az ADHDAgyunk öregedéseDepresszió vagy hormonbetegség? • A PSZICHOTERÁPIÁRÓL – MINDENKINEK • Pszichodinamikus terápiákA munka örömeVirtuális virtuózokLehet-e a függőséget gyógyítani? – 2. rész • „Az okos ember lavórba lógatja a lábát!” Neked főztem, egyél még! – A feeder, aki kórosan „zabáltat” • Kongresszusok, konferenciák • A pszichológus válaszol

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Nem jön se elbocsátó szép üzenet, sem elköszönés, sem magyarázat...

Kétségbeesésében kiállhatatlanná válik, „eltolja magától” a másikat, miközben létfontosságú számára, hogy tartozzék valakihez...

A függő ember elsődleges törekvése, hogy szoros kapcsolatban lehessen a számára fontos személlyel, legyen az szülő vagy barát, a párja vagy akár a gyermeke. Ennek érdekében...

A párválasztással kapcsolatban rengeteg íratlan szabályunk van, mely „előírja”, mi illendő és elfogadható környezetünk számára – ilyen például az idősebb férfi, fiatalabb nő...

A szerelem olyan felfokozott érzelmi állapot, amikor a szerelmes tudatát egy másik ember képe és a vele kapcsolatos emlékek, fantáziák töltik ki, testi és lelki tulajdonságait...

A nőkhöz képest nagyon kevés kutatás foglalkozik a férfiak oldaláról a terhességmegszakításra adott érzelmi reakciókkal, annak pszichés következményeivel.