Jelenlegi hely

Szex a terhesség idején

Az első három hónap
Természetesen a terhesség nem mindenre mentség, de a partnernek fokozottabb toleranciát kell mutatnia.

Sokan kifogásolják a terhesség kifejezést, mondván: a születendő gyermek várása áldás, nem pedig teher. Ugyanakkor le kell szögeznünk, hogy a kívánt gyermekek kihordása sem feltétlenül mentes terhektől – annak ellenére sem, hogy a nők jelentős része életének legboldogabb időszakaként emlékszik vissza a gyermekvárás idejére. 

Szerző: 

Terhesség vagy áldott állapot

El kell választani a gyermekvárás pszichológiai áldásait az esetleges fiziológiai terhektől. Az első trimeszterben ilyen az émelygés, a hányinger, a hányás, a fáradékonyság, aluszékonyság, az általános rossz közérzet. Ezekhez pszichológiai oldalról gyakran társulhat hangulati hullámzás, „sírósság”, érzékenység, ingerlékenység. Ma ezeknek a tüneteknek a hátterében kisebb szerepet tulajdonítunk a pszichoszomatikának, nagyobb súlyt helyezünk a biológiai tényezőkre. Ezek részben hormonális változások, de egyéb okok is fontosak.

Akármilyen furcsán is hangzik, a várva várt utód biológiai szempontból úgynevezett endoparazitaként, belső élősködőként fejlődik az anya szervezetében. Ez nem csak azt jelenti, hogy egy egyre növekvő lényt kell az anyának a saját testében táplálnia, annak minden anyagcserét, vérkeringést, egyebet érintő terheivel, de mindennek nagyon komoly immunológiai következményei is vannak. Mivel a magzat génjeinek a fele az apától származik, az anya immunrendszere idegenként azonosítja a magzat szöveteit. Bonyolult immunológiai mechanizmusok akadályozzák meg azt, hogy a magzat ne lökődjön ki, mint idegen test. Ez nem is mindig sikeres, a vetélések egy része immunológiai eredetű. Mindez azért fontos, mert az említett tünetekből egyáltalán nem következik az, hogy az anya „tudat alatt” elutasítaná a terhességét, a magzatát. Sok ilyen „információ” terjed különféle médiumokon, felesleges bűntudatot keltve az említett tüneteket észlelő kismamákban...

Néhány pszichológiai változásról

Az első három hónapban a pár mindkét tagjában természetesen számos pszichológiai változás zajlik le. Ezek közül itt csak azokat érintjük, amelyek közvetlenül összefüggenek a szexualitással.

  • A nők testképe már a terhesség elején megváltozhat. Ez – ahogyan fentebb a keblek kapcsán már érintettük – lehet pozitív. A magukat túl vékonynak tartó nők örülnek a kisebb kigömbölyödésnek, ezt akár öltözködésük megváltozása is jelzi. Mindez fordítva is elsülhet, egészen az „olyan lettem, mint egy tehén” sommás önértékelésig.
  • A férfi visszajelzései is nagyon fontosak, ezek mind a nő önképének javítását, mind (további) rombolását eredményezhetik. Ez önmagában könnyen belátható, közhelyes megállapítás. Azonban a kismama fokozott érzékenysége miatt akár a bóknak szánt szavak is épp ellenkező hatást válthatnak ki.

Paradox módon a nyíltan kimondott dicséretek is visszájukra fordulhatnak. Ha a férfi túlzottan hangsúlyozza, hogy a párja testének változásai mennyire tetszenek neki, a nő ezekre időnként úgy reagál, hogy most végre „kibújt a szög a zsákból” – jól érezte korábban, hogy a férfi elégedetlen volt a kis melleivel, stb. Ez nemcsak az aktuális helyzetben okozhat gondot, hanem később is, amikor a szülés után a nő újra „elvékonyodik”. Célszerű tehát óvatosan kommunikálni…

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2016. 5. számában olvasható

 

A Mindennapi Pszichológia
2017 június-júliusi számában
ezekről olvashat:

Mindennapi Pszichológia 2017. június–július

  • A kudarchoz vezető legbiztosabb út

    „Az okos ember saját hibáiból tanul, a bölcs másokéból”, „Az okos ember más kárán tanul, a buta a sajátján, a hülye pedig semmiből sem” – sokan nőttünk fel ilyen szólás-mondások között. Ám úgy tűnik, mégsem tanulunk – a gyakorlatban csak ismételgetjük ugyanazokat a lépéssorokat a magunk magánéleti vagy munkahelyi mókuskerekében. Kívülről fújjuk, mi fog történni, mégsem lépünk ki a komfortzónánkból, rójuk a megszokott köröket. Vajon véget lehet vetni ennek az ördögi spirálnak?

  • Zene, a titkos manipulátor

    Amikor egy jó zenét hallunk, ösztönösen elkezdünk dobolni a lábunkkal, megváltoztatjuk járásunk ritmusát, élénkebbek vagy éppen nyugodtabbak leszünk. Egész testünk – sőt számos kutatási eredmény szerint légzésünk és szívverésünk is – alkalmazkodik a zene lüktetéséhez. Mi történik ilyenkor velünk? Miért érezzük azt, hogy szinte együtt rezgünk a zenével?

  • Test és lélek – elválaszt vagy összeköt? Temperamentumunk és érzelmi reakcióink

    A modern orvostudomány elmúlt kétszáz évében teret nyert s felerősödött az a felfogás, hogy szervezetünk működését úgy kell elképzelnünk, mint egy gépet, melynek alkatrészei meghibásodhatnak és javíthatók. Ez a szemléletmód olyannyira átformálta a betegségről alkotott képünket, hogy a mindennapi, könnyen hozzáférhető egészségügyi rendszerből teljesen eltűnt a lélek (ill. a személyiség) bevonása a terápiába. Ha valaki „pszichoszomatikus” betegségben szenved, az egyfajta „bélyeget” kap, ami azt is jelentheti, hogy a betegsége nehezen, vagy egyáltalán nem gyógyítható.

  • Kollektív, önkéntes agymosás? Az álhírek szociálpszichológiája

    2016 júniusában az egyik tudományos lap megosztott egy cikket, az alábbi, sokkoló címmel: „Egy tanulmány szerint a Facebook-felhasználók 70 százaléka a tudományos sztoriknak csak a címét olvassa, mielőtt megosztja és kommenteli”. A cikk hatalmas sikert aratott – több mint 58 ezren osztották meg a Facebookon. Annak ellenére is, hogy a cím és a bevezető alatt csak “lorem ipsum” latin töltelékszöveget tartalmazott. És bár jó eséllyel voltak néhány ezren, akik viccből osztották meg, mert értették a tréfát – a többség vélhetően csak azért, mert érdekesnek tartotta a címet. Ahogyan azt a legtöbben tesszük a cikkekkel a social media csatornákon...

  • Az idő reszketése a művészetben

    A művészetpszichológia egyik fontos kérdése, hogy a mű mennyire fejezi ki alkotója aktuális lelki állapotát, mennyire hordozza a művész személyiségjegyeit, életének eseményeit. Az életmű egészét tekintve az a kérdés is felmerül, hogy egyes művek miért „önkifejezőbbek” másoknál, milyen tényezők befolyásolják az alkotó szokásostól eltérő személyes művészi megnyilatkozásait.

ÉS MÉG: Három zsemlye – A főszerkesztő előszava • A pszichológia világa • Mit árul el a hangunk?Akik a hangjukkal játszanak„Nem bírom elviselni, ahogy rágsz!” – a mizofónia • Az Apokalipszis négy lovasa a párkapcsolatokbanNézd, mit mutatok! Így tanul a kisbabaAz önbecsapásról és az üres beszédről„Mi mindent kell tudni?”„Elöl mosolyogsz, hátul izzadsz”Camino – Út az ismeretlenbeA férfi-nő kapcsolat drámái - A Pillangókisasszony történetének története • Aki időt nyer, életet nyerAz emlékezet fejlesztése • Kongresszusok, konferenciák • A pszichológus válaszol

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Segíthet forrón tartani a kapcsolatot, ha cuki állatkákról nézegetünk képeket a kedvesünkkel.

A kritikát, sértést megfogalmazó személy a legtöbb esetben fájdalmat okoz – illetve akar okozni – partnerének. Ennek oka lehet, hogy neki is fájdalmat okoztak, hogy csalódás,...

Javul a kapcsolata azoknak a pároknak, akik rendszeresen megmasszírozzák egymást.

A legtöbb ember – egy bizonyos idő után – megérzi, ha valami nincs rendben a párkapcsolatában, még akkor is, ha nem tudja, hogy pontosan mi is a baj.

Háromból egy nő ritkábban kívánja a szexet, mint párja...

A szexizmus a megkülönböztető bánásmód számtalan formáját eredményezi, szélsőséges esetben legitimizálja a nők elleni erőszakot