Jelenlegi hely

A sírás iskolája - csecsemőkor

A csecsemőkori sírásnak is több fajtája ismeretes: az éhség-, a fájdalom- és a haragsírást, továbbá a születést közvetlenül követő sírást különítik el..

Az emberi faj az egyetlen, amely képes sírni. Eddig legalábbis senki nem tudta megbízható adatokkal dokumentálni, hogy bármely állatfaj egyedei sírnának. Mégis meglepően keveset vizsgálták ezt a humánspecifikus jelenséget. 

A legfrissebb pszichiátriai szakkönyvek, kézikönyvek tárgymutatójában hiába keressük a „sírást” – még az érzelmekről szóló pszichológiai kiadványokból, cikkekből is alig tudunk meg róla valamit. Háromféle sírás ismeretes: a csecsemőkori, a kényszer- és az emocionális/érzelmi sírás­.

A csecsemőkori sírás sajátosságai

A csecsemőkori sírás már Darwin érdeklődését is felkeltette: saját fia, William sírását figyelve megállapította, hogy annak oka az éhség, a frusztráció és a distressz.A kisbabák sírása persze egészen más, mint az idősebb gyermekeké vagy a felnőtteké – fő összetevője a vokalizáció, a hangadás.

Az élet első hónapjaiban könny nélkül sírunk, s ezt szinte mindig valamilyen kellemetlen élettani inger (fájdalom, éhség, hideg) váltja ki. Ezt a korai sírást sokat vizsgálták. A hang-spektrográfia módszerével elemzik a sírás közben kiadott hang fizikai tulajdonságait (frekvencia, intenzitás, felhangokban való gazdagság, ritmicitás, tartam, stb.), emellett regisztrálják, hogy sírás közben különböző élettani funkciók (pl. a légzés, a vérnyomás) miként módosulnak. Mivel a sírás jellemzői bizonyos betegségekben (Down-kór, cri du chat szindróma, respiratorikus distressz szindróma, hiperbilirubinémia, bakteriális meningitisz, stb.) jellegzetesen megváltoznak, e zavarok felismeréséhez a sírás akusztikai elemzése is hozzájárul. Az alkohol- és kokain-függő anyák gyermekeinek a sírása is más, mint az egészséges újszülötteké, illetve a koraszülöttek sírása is különbözik ettől. A sírási hang az idegrendszer érettségét is tükrözi, így egyes szakemberek (például Lester és Zeskind) szerint a sírás egy olyan „ablak”, amelyen át az újszülött idegrendszerébe lehet tekinteni...

A sírás jellegzetességei természetesen függenek a baba egészségi állapotától, érettségétől, súlyától, korától, a sírás okától és még egyéb tényezőktől is. Például a cri du chat szindróma nevű kromoszóma-rendellenesség esetén a francia elnevezés (az angol is: crying cat syndrome) azt jelzi, hogy az elváltozásban érintett csecsemők sírási hangja teljesen olyan, mint a macskanyávogás. Akusztikai szempontból az autizmus spektrumzavarban szenvedő gyerekek sírása is különbözik az átlagos, egészséges csecsemőkétől.

A sírás evolúciós „haszna”

Intenzív sírás közben jelentős változások következnek be a vérkeringés és a légzés élettanában, fokozódik a mellűri és hasűri nyomás, az energiaszükséglet is jelentősen (13 százalékkal) megnő. Nem gondolhatjuk, hogy a korai sírás az evolúció tévedése – nyilván megéri ez a „befektetés”, hasznos funkciója van, különben nem maradhatott volna fenn a sírás mechanizmusa.

A modern társadalmakban azonban a csecsemőkkel egészen másképp bánnak, mint amihez az ember az evolúció során hozzászokott. A gazdasági jóllét lehetővé teszi, hogy az állandó szoros testi kontaktus helyett korán elkülönítsék a szülőktől kiságyban, gyerekszobában. Ennek viszont az az eredménye, hogy a „civilizált” csecsemők sokkal többet sírnak, mint a gyűjtögető-vadászó életmódot folytató társadalmakban felnövő gyerekek. A sokat síró, „hasfájós” csecsemő is gyakoribb a modern társadalmakban.

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2016. 5. számában olvasható

A Mindennapi Pszichológia
2019 június–júliusi számában
ezekről olvashat:

2019 június–július

  • A kulturális sokk és az időutazás

    A globalizáció egyre gyakrabban teremt kultúraváltási helyzeteket. Diákok külföldre mennek tanulni, nemzetközi intézmények a dolgozóikat más országokba küldik, a jobb körülmények reményében egész családok váltanak hazát, illetve gyakran emberek tömegeinek kell akaratuk ellenére menekültként a saját kultúrájuktól eltérő országban folytatni életüket. A kulturális sokk fogalma tehát mindinkább előtérbe kerül.

  • Megbízható tanúk-e a gyermekek?

    A feltételezések szerint a gyerekek a felnőtteknél hajlamosabbak arra, hogy hamis emlékekről számoljanak be. Mennyire megbízhatóak tehát tanúvallomásaik? Vajon képesek-e megbízhatóan, torzításmentesen mesélni egy eseményről? Mennyire befolyásolhatók a kérdező által? Mit lehet tenni annak érdekében, hogy minél megbízhatóbb tanúvallomásokat kapjunk?

  • „Elég magas lesz kosarasnak?” – A fiatalok fejlettségi szintjéről nem a naptár árulkodik. De akkor mi?

    Képlékeny határokkal fészkelte be magát a serdülőkor a gyermek- és a felnőttlét közé. A fejlődési szakasz meghatározása nemcsak izgalmas elméleti kérdés: fontos oktatási, egészségügyi, büntetőjogi implikációkat rejt magában, hogy mennyire tartunk érettnek valakit. Miért van az, hogy kizárólag a naptár alapján hozunk ilyen döntéseket? A PPKE BÉTA projektjének serdülőkorról szóló cikksorozata most a biológiai kor becslési eljárásait mutatja be.

  • Légy önmagad terapeutája! A kognitív pszichoterápia

    Pszichés zavarokban szenvedők gyakran eltúlozzák, rendkívül szubjektíven értelmezik a helyzetüket, ami intenzív érzelmi állapotokhoz vezet, és ez megfordítva is igaz: erősen zaklatott, dühös vagy stresszes állapotban sérül a valóság objektív felfogása. Felfokozott érzelmi állapotban szélsőségesen negatívan vagy pozitívan értékeljük az egyes helyzeteket, és ez ráadásul még a cselekedeteinket is befolyásolja. Miután mind a tapasztalat, mind a klinikai pszichológiai kutatások azt bizonyítják, hogy az érzelmi problémák forrása gyakran a torzult, hibás gondolkodás, a kognitív viselkedésterápia célja az alaposabb önismeret.

  • Muzsikus a díványon – Személyiség és zenei teljesítményszorongás

    Képzeljük csak el, hogy érezheti magát egy alapvetően zárkózott, érzékeny és kissé szorongó ember, amikor ki „kell” állnia több száz ember elé, és az addig a próbatermek magányában csiszolgatott művet rá szegeződő szempárok százainak kereszttüzében kell hibátlanul bemutatnia?

ÉS MÉG: Egy gallér üzenete – A főszerkesztő előszava • A pszichológia világaHová tűntek az érzelmek?A háttérbe szorított szolidaritás. Összetartozás, együttérzés, közösségvállalás • „Ne forgasd ki a szavaimat!” – Szalmabábok a vitában • Túl a babonán – avagy a kényszerek markábanKulináris terápiaA trollok pszichológiájaAz agy öregedése – az időskori demenciák • Motiváció: tényleg szükség van rá?Egy jó tér csodákat művelhet – Beszélgetés Sylvester Ádám építésszel • Az örökmozgó szem • Kongresszusok, konferenciák • A pszichológus válaszol

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Ennek a kialakítása pedig a szülőn múlik, és bizony nem csak úgy, hogy büntetésképpen eltiltja a képernyőtől a gyerek

A család nőtagját erotizálhatja a súlygyarapodás kiváltása, hiszen jó étkeket tesz az asztalra, örömforráshoz juttatja párját.

De vajon hová vezet ez a folyamat? Milyen hatással van ez a kapcsolatainkra és a gyerekeinkre?

Ezek a gyerekek szenvednek attól, hogy szinte folyamatos kritikában és szidásban részesülnek

Az új vizuális megjelenés igazodik a hagyományos márkaértékekhez, ugyanakkor kifejezően ábrázolja a mai kor gyermekei

Mindenki hisz az általa alkalmazott nevelési módszerekben, és annak előnyeit hangoztatva próbál a szülők segítségére lenni.