Jelenlegi hely

A sírás iskolája - csecsemőkor

A csecsemőkori sírásnak is több fajtája ismeretes: az éhség-, a fájdalom- és a haragsírást, továbbá a születést közvetlenül követő sírást különítik el..

Az emberi faj az egyetlen, amely képes sírni. Eddig legalábbis senki nem tudta megbízható adatokkal dokumentálni, hogy bármely állatfaj egyedei sírnának. Mégis meglepően keveset vizsgálták ezt a humánspecifikus jelenséget. 

A legfrissebb pszichiátriai szakkönyvek, kézikönyvek tárgymutatójában hiába keressük a „sírást” – még az érzelmekről szóló pszichológiai kiadványokból, cikkekből is alig tudunk meg róla valamit. Háromféle sírás ismeretes: a csecsemőkori, a kényszer- és az emocionális/érzelmi sírás­.

A csecsemőkori sírás sajátosságai

A csecsemőkori sírás már Darwin érdeklődését is felkeltette: saját fia, William sírását figyelve megállapította, hogy annak oka az éhség, a frusztráció és a distressz.A kisbabák sírása persze egészen más, mint az idősebb gyermekeké vagy a felnőtteké – fő összetevője a vokalizáció, a hangadás.

Az élet első hónapjaiban könny nélkül sírunk, s ezt szinte mindig valamilyen kellemetlen élettani inger (fájdalom, éhség, hideg) váltja ki. Ezt a korai sírást sokat vizsgálták. A hang-spektrográfia módszerével elemzik a sírás közben kiadott hang fizikai tulajdonságait (frekvencia, intenzitás, felhangokban való gazdagság, ritmicitás, tartam, stb.), emellett regisztrálják, hogy sírás közben különböző élettani funkciók (pl. a légzés, a vérnyomás) miként módosulnak. Mivel a sírás jellemzői bizonyos betegségekben (Down-kór, cri du chat szindróma, respiratorikus distressz szindróma, hiperbilirubinémia, bakteriális meningitisz, stb.) jellegzetesen megváltoznak, e zavarok felismeréséhez a sírás akusztikai elemzése is hozzájárul. Az alkohol- és kokain-függő anyák gyermekeinek a sírása is más, mint az egészséges újszülötteké, illetve a koraszülöttek sírása is különbözik ettől. A sírási hang az idegrendszer érettségét is tükrözi, így egyes szakemberek (például Lester és Zeskind) szerint a sírás egy olyan „ablak”, amelyen át az újszülött idegrendszerébe lehet tekinteni...

A sírás jellegzetességei természetesen függenek a baba egészségi állapotától, érettségétől, súlyától, korától, a sírás okától és még egyéb tényezőktől is. Például a cri du chat szindróma nevű kromoszóma-rendellenesség esetén a francia elnevezés (az angol is: crying cat syndrome) azt jelzi, hogy az elváltozásban érintett csecsemők sírási hangja teljesen olyan, mint a macskanyávogás. Akusztikai szempontból az autizmus spektrumzavarban szenvedő gyerekek sírása is különbözik az átlagos, egészséges csecsemőkétől.

A sírás evolúciós „haszna”

Intenzív sírás közben jelentős változások következnek be a vérkeringés és a légzés élettanában, fokozódik a mellűri és hasűri nyomás, az energiaszükséglet is jelentősen (13 százalékkal) megnő. Nem gondolhatjuk, hogy a korai sírás az evolúció tévedése – nyilván megéri ez a „befektetés”, hasznos funkciója van, különben nem maradhatott volna fenn a sírás mechanizmusa.

A modern társadalmakban azonban a csecsemőkkel egészen másképp bánnak, mint amihez az ember az evolúció során hozzászokott. A gazdasági jóllét lehetővé teszi, hogy az állandó szoros testi kontaktus helyett korán elkülönítsék a szülőktől kiságyban, gyerekszobában. Ennek viszont az az eredménye, hogy a „civilizált” csecsemők sokkal többet sírnak, mint a gyűjtögető-vadászó életmódot folytató társadalmakban felnövő gyerekek. A sokat síró, „hasfájós” csecsemő is gyakoribb a modern társadalmakban.

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2016. 5. számában olvasható

A Mindennapi Pszichológia
2018 október–novemberi számában
ezekről olvashat:

Mindennapi Pszichológia 2018. október–november

  • A játék szabaddá tesz

    A játék olyannyira természetes velejárója az életünknek, hogy ritkán gondolkodunk el gazdagságán és mélységein – pedig csodálatos birodalomra látunk rá, ha górcső alá vesszük! Nemcsak a gyermekek, minden ember játszik – életkortól, fizikai és mentális korlátoktól függetlenül. Lehet, hogy különböző módokon, de mindenki játszik. És az állatok is, nemcsak az emberek.

  • Sikeres párkapcsolatok

    Mi a siker? Nézetem szerint az, ha olyan életet élhetünk, amit élni szeretnénk. Ez a definíció kellően konkrét, de mégis tág teret ad valamennyiünknek, hogy ki merjük mondani, milyen az az élet, amit élni szeretnénk a mezei hétköznapokon. A párkapcsolati siker ugyanis sosem az ünnepnapok eposzi nagyságában keresendő – az legfeljebb apró tükör lehet –, hanem a mindennapok szürke forgatagában, amit a legdrágább kincsünkkel mérünk: a közösen megélt és nem csupán leélt idővel.

  • A művi abortusz hatása a párkapcsolatra

    Párkapcsolatunkban optimálisan azt éljük meg, hogy a másik támogatást, érzelmi támaszt nyújt a nehézségek megoldásához – de mi van akkor, ha a probléma magából a kapcsolatból fakad, és annak jövőjét érinti? Ha elfogadjuk, hogy egy párkapcsolatba a partnerek különböző személyes preferenciákkal, hiedelmekkel, erkölcsi megfontolásokkal, vágyakkal és elvárásokkal érkeznek, érthető, hogy egy nem várt várandósságról hozott döntés a konfliktusok forrása lehet, hisz ez az érzelmileg rendkívül telített téma egyszerre érinti a két fél egymáshoz való viszonyát és a fejlődő magzathoz való kötődésüket.

  • Jóga – út az egyéni szabadság és jóllét legmagasabb foka felé

    A jóga segítségével gyakorolható, hogy az „automata vezérlés” álmából hogyan lehet felébredni, hogyan lehet tudatosítani hétköznapi helyzetekben is az érzelmeket, gondolatokat, és ezáltal hogyan lehet szabadabb döntést hozni… Az öntudatosság és önszabályozás preventív (és terápiás) hatását aknázza ki a manapság annyira divatos mindfulness is, ami szintén az indiai filozófiából származik, és a meditáció mellett jógás testgyakorlatok is szerves részét képezik programjának…. Az öntudatosság melletti másik fontos mentális fejlesztő hatása az önismeret.

  • Betegség-e a pszichopátia?

    Az antiszociális megnyilvánulások legsúlyosabb formája a pszichopátia, amire a legújabb idegtudományi kutatások alapján úgy is tekinthetünk, mint egy súlyos mentális zavarra, ami genetikailag erősen meghatározott biológiai adottságok és hátrányos környezeti tényezők összjátékaként alakul ki. Tudományos vizsgálata jelentősen gazdagítja tudásunkat az érzelmek szocializációban betöltött szerepéről és az empátia működéséről.

ÉS MÉG: Egy félrecsúszott pulóver – A főszerkesztő előszava • A pszichológia világa • Igazságosabb gazdaság? A félelem és szorongás VR-re megy?Mit tesz velünk a szerelem?Randi a technoszexuális űrkorbanHogyan szeret a kutya?A policisztás-ovárium szindróma (PCOS) lelki terheiStresszevés, új megvilágításban Vélemények az alternatív medicináról – Reflexiók egy kutatás eredményeire • Hiszem, ha látom? • Kongresszusok, konferenciák • A pszichológus válaszol

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Mindez azt jelenti, hogy ezek a gyerekek fokozott mértékben ki vannak téve a szívbetegség, a rák vagy a cukorbetegség

A nőkhöz képest nagyon kevés kutatás foglalkozik a férfiak oldaláról a terhességmegszakításra adott érzelmi reakciókkal, annak pszichés következményeivel.

Válás, elhagyás, mostoha, szerencsétlen sorsú gyerekek, lojalitáskonfliktusok… Asszociációk, melyek eszünkbe jutnak, ha meghalljuk a szót: mozaikcsalád.

Tasi Kriszta az ország legszegényebb településein dolgozik pszichológusként, a körülmények miatt kénytelen unortodox

A fiatal felnőttkor egyik embert próbáló feladata a szülőktől való fizikai és érzelmi eltávolodás, az optimálisnak tűnő távolság megtalálása, kialakítása. 

A legtöbb szülő nem is sejti, mennyire veszélyes egy kisgyerekkel az ölben csúszdázni.