Jelenlegi hely

A megértés útján

A mentalizáció fejlesztése
Bizonyos állapotainkban ugyanazokat az embereket másként fogjuk érzékelni

Mentalizálni annyi, mint önmagunkat kívülről – mások szemével –, a másikat pedig belülről látni. A mentalizáció viszonylag új kifejezés  a pszichológiában – ám csak a szó új, maga a jelenség ősrégi: röviden az elme működésének megértését jelenti… 

Szerző: 

Mindenkinek ismerős az az állapot, amikor egyszer csak megállunk, és megkérdezzük magunktól: Mi a bajom valójában? Mit érzek pontosan? Ezt most miért csináltam? Miért vagyok tulajdonképpen ideges? Mit is szeretnék? El kell ezen gondolkodni, nem mindig jön spontán a válasz. Vagy ha a kapcsolatunkról gondolkodunk: Mit rontottunk el? Mi történt velünk?  

Ugyanez igaz másokkal kapcsolatban is. Ki ne ismerné az érzést – ha máshonnan nem, gyerekkorából biztosan – amikor értetlenül állunk a másik viselkedése, reakciója előtt, és elgondolkodunk, vajon mi lehet valójában a baja? Vagy mit szeretne igazából?

Mentalizációs „hibák”

Az alábbiakhoz hasonló problémákkal gyakran találkozunk.

  • Előfordul, hogy valaki egyszerűen visszautasítja a másikról való gondolkodást. Nem akar erre energiát pazarolni, mondván, ő miért figyeljen másokra, ha rá sem figyel senki…
  • Az sem ritka, hogy valaki annyira szenzitív, hogy szinte betegesen túlteng a képzelete a másikat illetően. Ez a működés rengeteg szenvedést okozhat. Ilyen esetben az a feladat, hogy a páciens felismerje: mindezek a gondolatok alapvetően az ő gondolatai – nem biztos, hogy a másik ugyanígy gondolkodik…
  • A mentalizációt úgy is túlzásba lehet vinni, ha a másik mentális állapotára túl érzékenyen figyelünk. Ez a fajta működés általában a bizonytalanul kötődő gyermekeknél alakul ki, ahol sosem lehet tudni, mi zajlik a szülőben, minden rezdülésére figyelni kell. Ez a túlzott figyelem aztán később minden kapcsolatban megjelenik, megterhelve ezzel a másikat...

Különböző helyzetek többféle nézőpontból…

Megtanulható az is, hogy felismerjük önmagunkban, hogyan szabja meg saját mentális állapotunk azt, miként érzékeljük a többi embert. Ehhez először a saját érzéseinket, vágyainkat kell tudatosítani, mint például: fáradt vagyok, türelmetlen vagyok, csalódott vagyok, másra számítottam, egyedül akarok lenni, csendre vágyom, stb. Aztán tudnunk kell azt is, hogy bizonyos állapotainkban ugyanazokat az embereket másként fogjuk érzékelni. Bármilyen helyzetet lehet több perspektívából szemlélni, nem csupán  a sajátunkból. A mentalizáció – ebben az értelemben – egyfajta távolságtartást eredményez, mely segít abban, hogy különböző helyzeteket többféle nézőpontból érzékeljünk. Egy egyszerű példa: társaságban ráköszönünk valakire, ám ő nem köszön vissza.

„Először azt gondoltam, azért nem vesz észre, mert megsértődött rám a múltkor, aztán eszembe jutott, lehet, hogy nem lát jól – nincs rajta a szemüvege –, végül megállapítottam, annyira elmélyült egy beszélgetésben, hogy nemcsak engem, senkit sem vesz észre a környezetében.”

A mentalizációs készség – bár van hasonlóság, – nem azonos az empátiával. Az ugyanis mindig mások érzelmi állapotára vonatkozik, önmagunkra nem…

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2016. 4. számában olvasható

A Mindennapi Pszichológia
2017 augusztus-szeptemberi számában
ezekről olvashat:

Mindennapi Pszichológia 2017. augusztus–szeptember

  • Külön lakó élettársak

    Az utóbbi évtizedekben a fejlett országokban mind nagyobb figyelmet kap egy érdekes társadalmi folyamat: úgy tűnik, egyre több az olyan tartós párkapcsolat, melyben a felek nem költöznek össze. A jelenség szociológiai szempontból meglehetősen összetett, és még nevet sem könnyű találni neki. Együttjárás? LAT? Látogató kapcsolat?

  • „Ez is miattad van!” – Az Apokalipszis négy lovasa a párkapcsolatokban

    „Nem én voltam, hanem Te voltál!”„Te vagy a hibás, Te csináltad!” Ismerősen csengenek ezek a mondatok? Valamilyen szinten biztosan. A párokkal folytatott beszélgetésekben sokszor találkozom azzal, hogy egyikük folyamatosan mentegetőzik, tisztára akarja mosni magát a párja előtt – de akár előttem is –, míg a másik hibáztat és „mossa kezeit”. A felelősség hárítása igen megterhelő úgy a környezet, mint a kapcsolatban élő felek számára.

  • Könnyes szemmel – mosolyogva – A leválás szülői szemmel

    Azt mondják, ne csináljunk drámát az elengedésből, mert az az élet része. Vegyük könnyedén ezt az élethelyzetet, és ahogy gyermekünk teszi, lépjünk mi is előre egyet saját életünkben. Ez a mindenki számára jó megoldás – és hovatovább ez az elvárt szülői hozzáállás. Pedig próbatétel ez a javából! Szülőnek, gyereknek egyaránt. A kérdés csak az, hogy tudunk megbirkózni a kísérő fájdalom és öröm vegyes érzéseivel? Egyáltalán, merjük-e őszintén vállalni érzéseinket?

  • A maximalista vezető

    A maximalista vezető mindig elégedetlen. Saját és kollégái munkájával és viselkedésével szemben is folyamatosan teljesíthetetlen elvárásokat támaszt. S mivel minden téren tökéleteset akar alkotni – tehát nem jelöli meg az egyetlen legfontosabbat – voltaképpen soha nem tud száz százalékot teljesíteni.

  • A drogprevenció modern útjai

    „Ne drogozz, fiam, mert junkie-ként végzed a híd alatt!”. „Ha kipróbálod a füvet, az egyenes út a kokainhoz és heroinhoz!”. „Ha már választanod kell, igyál inkább!”. Gyakran elhangzó intelmek ezek, melyek – túl azon, hogy társadalmunk pszichoaktív szerekkel kapcsolatos ambivalens viszonyulását tükrözik – lényegében széles körben elterjedt tévhiteken alapulnak. A hatékony megelőzés azonban nem építhet efféle féligazságokra és moralizáló tévhitekre.

ÉS MÉG: Szagelszívó és lételmélet – A főszerkesztő előszava • A pszichológia világa • Se házasság, se szenvedély„Legyünk együtt, de külön!” A mingli avagy 'lat' kapcsolatok... • Ösztönös vagy túlszabályozott? Freudi kapcsolatok • „Pozitív mementó”A szolgálat becsületeMit tud a baba? A mozgás szerepe az értelmi fejlődésben • „Mindig a nő dönt!”A betegség előnyös oldala. –  Freud betegségelőny-fogalma a hétköznapokban • Az ember, aki elkerülte a boldogságotA bűntudat ingében • Kongresszusok, konferenciák • A pszichológus válaszol

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

A szenvedélyes szerelem és a házasság, úgy látszik, lassan és egyszerre tűnik el a modern társadalom horizontjáról.

Ám úgy tűnik, mégsem tanulunk – a gyakorlatban csak ismételgetjük ugyanazokat a lépéssorokat a magunk magánéleti vagy

A Momentán Társulat áprilisi Fröccs előadása F. Várkonyi Zsuzsa pszichológus kommentárjaival az érzelmi zsarolást járta körbe, a szeretetéhség kapcsán kialakuló manipulatív...

Az online randioldalakon mozgó felhasználók közül azok, akiknek sokan írnak, gyakran elégedetlenek a felhozatallal és gyakrabban váltanak partnert az ismerkedési folyamat során...

A kép azonban bonyolult, ugyanis képesek vagyunk akár legjobb meggyőződéseink ellenére cselekedni és beszélni.

Melyik a hasznosabb: ha egy kollega mindenhez ért egy kicsit, vagy van egy szűk terület, amihez nagyon, de a munkafolyamat többi részéhez hozzászólni sem tud?