Jelenlegi hely

Peacefulness – a békesség művészete

a peacefulness lényege: felfedezni önmagunkban azt a helyet, ahová bármikor ellátogathatunk, amikor békére vágyunk.

Képzeld el, hogy felfedezel egy barlangot... Furcsa érzés: fáznod kellene, de mégis kellemesen érzed magad. Tökéletes nyugalom uralkodik a barlangban. Biztosan nem szeretnéd az egész életedet itt tölteni, de most nagyon jó. 

Csak a víz alatt úszva lehet megközelíteni, de amikor a barlangba érve kibukkan a fejed a víz felszínén, elképedve látod, hogy minden csupa kék. Ez nem csoda: a fény a víz alól visszaverődve éri el a felszínt, csodálatos égszínűre festve a falakat. Kiszállsz a vízből, és teszel néhány lépést az apró, finom kavicsos földön. Furcsa érzés: fáznod kellene, de mégis kellemesen érzed magad. Tökéletes nyugalom uralkodik a barlangban. Biztosan nem szeretnéd az egész életedet itt tölteni, de most nagyon jó.

Lelkünk mélyén

Ha a szemed hozzászokik a félhomályhoz, különböző dolgokra bukkanhatsz. Az egyik sarokban egy régi láda hever. Telis-teli van emlékekkel. Vannak köztük olyanok, amelyeket szívesen veszünk kézbe, de akadnak olyanok is, amelyek édes-bús érzéseket hordoznak. Odébb egy díszes könyv fekszik. Gerincén megcsillan a kékes fény. A lapjai egyelőre üresek. Arra várnak, hogy valaki teleírja őket. A könyv közelében egy útjelző pózna áll. Négy kitárt karja a négy égtáj felé mutat. Kissé beljebb valami fémesen csillan. Egy aranygyűrű! Ha felveszed, érezni fogod, hogy nem hideg. Mintha valami belülről melegítené. Néhány lépéssel később egy hangszerre bukkansz. Valamilyen ősi zeneszerszámról van szó. Csodálkozva tapasztalod, hogy tudsz rajta játszani. Gyönyörű melódiákat varázsolsz elő. Amikor már úgy érzed, a tested túlságosan szűk, és nem képes befogadni ezt a rengeteg szép érzelmet, továbbsétálsz, talán táncolsz is egy kicsit. Ekkor egy falra írt bölcs mondatot látsz kibontakozni a félhomályban. A felirat létezésed örömteli titkára derít fényt. 

Most minden olyan békés, kiegyensúlyozott, nyugodt. Jó tudni, hogy máskor is eljöhetsz ide – mindig, amikor csak akarsz. Ha gyakran megfordulsz itt, egy idő után észre fogod venni, hogy már nem is rajtad kívül helyezkedik el a barlang, hanem benned: a lelked mélyén. Ez a nyugalom tökéletesen áthat, és bármikor elérheted, amikor csak akarod. Ha valami történik veled, tudod, hogy okkal történik. Minden esemény jó, még akkor is, ha most nem látod az okát. Minden történés egy nagy mozaik kicsiny darabja. Lehet, hogy furcsa, éles, esetleg cikcakkos a széle, de éppen ilyennek kell lennie ahhoz, hogy pontosan illeszkedjen a megfelelő helyre. És illeszkedik is. Minden történés a belső békédhez visz közelebb. Ahhoz a barlanghoz, ahol a kincseid vannak.

Ez a peacefulness módszer lényege: felfedezni önmagunkban azt a helyet, ahová bármikor ellátogathatunk, amikor békére vágyunk.

Mi minden rejlik belső „barlangunkban”?

Egy darabaka múlt, egy csipetnyi jövő, értékek, célok, kapcsolatok, zene és spiritualitás. Ezek mindegyike hozzájárul belső békénk megteremtéséhez. A fent említettek természetesen szimbólumok...

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2016. 4. számában olvasható

A Mindennapi Pszichológia
2017 április–májusi számában
ezekről olvashat:

Mindennapi Pszichológia 2017. április

  • Rendhagyó riport a pszichiátriáról

    Ő az, aki csak annyival tud többet egy pszichológusnál, hogy nyugtatókat ír fel. Ő az, aki az elmeosztály sötétjében les a szegény páciensekre. Aki még mindig elektrosokkal kezel, és aki néha őrültebb a betegeinél is. Ő az, aki a legvadabb emberből is képes kihozni a jót, és segítségével mindenki képes a teljesítménye maximumát nyújtani. Ő az, akinek segítségével elkapják a sorozatgyilkosokat. Vagy mégsem? A pszichiátereket övező városi legendákról őszintén dr. Purebl Györggyel, a Magyar Pszichiátriai Társaság elnökével.

  • Az Apokalipszis négy lovasa a párkapcsolatokban

    A kapcsolat megromlásához számtalan út vezethet, sokféle jel mutathatja a bajt. A valódi problémát nem a konfliktusok, az esetleges veszekedések jelentik, hiszen ha a két fél a vitán keresztül eljut a közös megoldásig, ez a folyamat és annak sikere erősítheti a kapcsolatot… Ha a konfliktusok megbeszélése negatív eredménnyel zárul, a felek eltávolodhatnak egymástól… John Gottmann amerikai családterapeuta szerint a „negatív egyenleget” mutató párok kapcsolatában tartósan fennállnak olyan jellegzetes előjelek, amelyek nagy valószínűséggel a kapcsolat megromlásához, esetlegesen szakításhoz vezethetnek. Ezeket a jósló jeleket négy nagy csoportba osztotta, s a kapcsolat megromlását, majd a kapcsolat befejezését, a válást megidéző jeleket szimbolikusan az Apokalipszis négy lovasának nevezte el

  • Szexualitás a szülés után

    A szülés okozta testi változások miatt a nők gyakran testképzavarral küzdenek, úgy érzik, szexuális vonzerejük csökkent. Gyakran gátló tényező a gyermekkel kapcsolatos túlzott aggodalmaskodás, amiben az apa is osztozhat, sőt, esetleg ő “gerjeszti”. A szülő(k) fél(nek) attól, hogy “zajongásukkal” felébresztik a gyereket, vagy a szexbe “feledkezve” nem hallják meg, hogy felébredt, nem észlelik, ha valami baja van, stb. Egészen fiatal csecsemőkkel kapcsolatban is tartanak attól, hogy a gyerek olyat lát, hall, ami károsan befolyásolja a további fejlődését. Ez teljesen alaptalan, a szülők mégis csak „lábujjhegyen” mernek szeretkezni, nem tudnak kellőképpen egymásra figyelni, fél szemüket-fülüket a gyerekre irányítják.

  • Egyszer volt, hol nem volt...

    Bizonyára Önök is tapasztaltak magukban bizonyos félelmet, amikor azt látták, hogy a gyermek fegyverrel játszik, feketét rajzol, szereti a harcolós játékokat vagy meséket, a királylány helyett a banyával azonosul a mesében, vagy éppen a halálról kérdez. Mindenki átél aggodalmakat gyermekével kapcsolatban, töpreng azon, hogy vajon mi és miért foglalkoztatja cseperedő gyermekét, miért járnak időnként mindenféle furcsaságok a fejében.
    Önmagában jó jelenség, ha valamit a gyermekek – direkt vagy kevésbé direkt – módon megmutatnak. A fantázia, a játék az egyik legjobb eszköz az őket foglalkoztató érzések, konfliktusok önálló feldolgozásában és az élet dolgainak elrendezésében. Ha ez jól működik, már önmagában egyfajta érettségnek tartja a mai gyermekpszichológia.

ÉS MÉG: A cipőpertli – A főszerkesztő előszava • A pszichológia világa„Hol a boldogság mostanában?”Milyen a jól működő család?Anyalelkű apák és apalelkű anyákCsaládi „tartozások” – a kínai családmodell változásának dilemmái • Miért nehéz az iskolatáska?A „zugtanuló”Az értelmetlen egyetértésUtazás az alvás barlangjábaA kényszersírás és az emocionális sírásElső fecskének lenni nehéz • Kongresszusok, konferenciák • A pszichológus válaszol

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

A legritkább esetben fordul elő, hogy azt mondjuk: MOST boldog vagyok.

Szomorúan néz rád, talán már a könnyek is megjelennek a szeme sarkában. Őszintén kiönti neked a lelkét, nem szépít semmit, ott áll előtted a csupasz érzéseivel, gyötrelmeivel...

Az ajakméretet 50 százalékkal szükséges növelni ahhoz, hogy – legalábbis saját szemünkben – az ideális méretet elérjük.

A legtöbb ember képtelen arra, hogy helyesen felmérje, kik az igazi vetélytársak, kik azok, akik kitúrhatják őket a helyükről.

Az emberek szeretik a saját szelfijüket, de már kevésbé lelkesek, ha mások önarcképeit kell nézegetniük...

Többnyire azt hisszük, hogy el kell gondolnunk az elérendő célt, majd végre kell hajtanunk a döntést egyszer s minde