Jelenlegi hely

A Pontos és a Késő

A Késő nem tudja megtagadni vagy felülmúlni önmagát. Képtelen időben érkezni.

Hogy vannak köztünk megbízhatóan pontos emberek és notórius késők, tudjuk, De hogy miért, azt már nem. Legalábbis megnyugtatóan nem. 

Szerző: 

A Pontos

A Pontosnak egészen más az időhöz való viszonya, az időgazdálkodása. Mondhatni teleologikusabb, egyúttal retrospektívabb a gondolkozása: az eseményekhez hátulról, a végcél felől közelít. Tegyük fel, van egy randevúja fél ötkor. Kiszámítja, mennyi lehet az út (gyalog, autóval vagy tömegközlekedéssel), mindenképp hozzáad valamennyit vis major esetére, így csaknem bizonyosan időben odaér. Fél ötkor van tehát a találkozója, fél óra az út, akkor legkésőbb háromnegyed négykor elindul – de már negyed négykor elkezd öltözni... 

A Késő

Hogy működik a Késő? Randevú fél ötkor? Ő is nagyjából kikalkulálja, hogy fél óra lesz az út. De bizonyosan nem hagy rá semmit, nem kezd előbb készülődni, és az utolsó – vagy utolsó utáni – percben kezdi keresni a telefonját vagy az okuláréját. Elindul négykor vagy inkább négy óra tízkor, és szinte bizonyosan elkésik. És mindig, következetesen így működik, képtelen tanulni a tapasztalataiból…

Mi a helyzet, ha nagy a tét? Ha fontos állásinterjúról van szó, vagy a nagy Ő-vel való találkozásról? Szerelemről? Nos, a Késő nem tudja megtagadni vagy felülmúlni önmagát: ilyen esetekben is késik. Képtelen időben érkezni. Nincsenek meg hozzá a technikái.

A magyarázat

És hogy reagálnak egymásra, ha találkoznak? A Pontos nem magyaráz semmit, hiszen ő időben, sőt gyakorta idő előtt megjelenik – legfeljebb mérgelődik, de azt nagyon. (Kérdés, vajon pontosnak nevezhető-e, aki rendre idő előtt érkezik?) Győztes felsőbbségtudata van, ezért is néz megvetően a Későre. (Vagy csalódottan: ha a szerelme késik, az bizonyára azt jelenti, hogy ő nem is olyan fontos a másik számára, véli.)

A Késő a szemrehányás után sem érti, mi a baj pár perc „csúszással”. Nem érti. Tíz perc még belefér, vallja. Sokszor bagatellizálja a késés hosszát: azt állítja, csak egy-két perc volt. Lehet, hogy az órája is pontatlanul van beállítva. (A Pontosé mindig percre precíz, hiszen gyakorta ellenőrzi is.) A „bűnös” – legyen az alkoholista vagy tényleges bűnelkövető – mindig védekezik és bagatellizál. Így tesz a Késő is…

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2016. 3. számában olvasható

A Mindennapi Pszichológia
2019 augusztus–szeptemberi számában
ezekről olvashat:

2019 augusztus–szeptember

  • Megértés vagy megbocsátás?

    A düh, a neheztelés, a felháborodás, illetve – ha mi magunk cselekedtünk helytelenül – a bűntudat azt jelzik, hogy a másikat (vagy magunkat) felelősnek tartjuk és hibáztatjuk az általa elkövetett rossz cselekedet miatt. Ezen érzelmek felfüggesztése, elhalványulása pedig azt mutatja, hogy a másikat részben vagy egészben felmentjük a felelősség alól.

  • Elmés gépek

    Ha a számítógép nem azt csinálja, amit szerettünk volna, vagy – utasításaink ellenére – egyáltalán nem csinál semmit, nehéz megállni, hogy ne veszekedjünk vele úgy, mint egy emberrel. Sokszor nem is vagyunk képesek rá, és feszülten beszélünk, sőt kiabálunk hozzá: „Miért nem csinálod?”, „Ne bosszants már!”, „Direkt csinálod velem?”. Mintha lennének hitei, vágyai, szándékai, és képes volna önálló döntéseket hozni – azaz lenne elméje.

  • Stressztűrésre berendezkedve

    Az ember számos – és sokféle – tudattalan stratégiát alkalmaz, amelyeknek a segítségével pszichés feszültségeit igyekszik csökkenteni, megszüntetni. Az én-védelem lehet „leépítő” és „felépítő” – vagyis az elhárító mechanizmusok lehetnek az alkalmazkodást nehezítők, akár meggátlóak is, és lehetnek adaptívak, a megküzdést segítők.

  • Sématerápia

    A sématerápia célja az egészséges felnőtt mód megerősítése. Az ilyen felnőtt készségei: képes felismerni, elismerni, érvényesíteni, adaptívan kielégíteni alap érzelmi szükségleteit; képes mások szükségleteit is figyelembe venni, illetve saját szükségleteinek kielégítését hosszú távú céljai – vagy a másikkal való kölcsönösség fenntartása – érdekében késleltetni; önmagával, élményeivel szemben elfogadó, nehézségeit a közös emberi természet részének és nem másoktól elkülönítő vonásnak tartja. Kedvesen és együttérzéssel képes önmaga felé fordulni.

  • „A nagy megvilágosodás szemfényvesztés”

    Ő az első ember, aki kenuval szelte át az Atlanti-óceánt, és az első magyar, aki az Antarktisz széléről indulva, elérte a Déli-sarkot. Van, hogy egyedül küzd, van, hogy csapatban, van, hogy fagyási sérülésektől béna a fél arca, és van, hogy addig üvölt a hullámokat szidva, míg teljesen elmegy a hangja. Én arra keresem Rakonczay Gábornál a választ, hogy mi történik pontosan az ember lelkében a semmi közepén, mitől lesz egy csapatból jó csapat…

ÉS MÉG: Kulcs-kérdés – A főszerkesztő előszava • A pszichológia világaAz önigazolásról – avagy azt hiszed, józan döntéseket hozol • „Brit tudósok bebizonyították” – A tudományos zsargon manipulatív technikái • Csavargók és otthonülők – a tanulás evolúciós ökológiája • Nem lusták, csak kialvatlanokMegbízható tanúk-e a gyermekek?Gyermekek, akik „kilógnak” a sorbólÉgi és földi utakSématerápiaBoldogságvásárAz agy öregedése – mit tehetünk szellemi frissességünk megőrzéséért? • Traumafeldolgozás művészetterápiávalEgyszerűen nem tudok tévedni • Kongresszusok, konferenciák • A pszichológus válaszol

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Akkoriban a dolgoknak még magától értetődő módon volt tétje, súlya, jelentése.

Az önigazolás, bármilyen meglepő, csodás dolgokat tarthat fent az életünkben, ám gyakran megrázó vagy förtelmes következményei lehetnek.

Ma már sokszorosan bizonyított tény, hogy a gyilkosok, sorozatgyilkosok előéletében gyakran szerepel a gyermekkori állatkínzás.

Sokszor érezzük azt, hogy vitapartnerünkkel valójában nem is ugyanarról vitatkozunk.

A terapeuta a pszichés zavarok szakértője, a kliens viszont a saját problémájának a szakembere, hiszen ő ismeri legjobban a saját nehézségeit...

A tetoválást viselők nagy része sokáig győzködi magát arról, hogy jó döntés volt magára varratnia az adott mintát.