Jelenlegi hely

A Pontos és a Késő

A Késő nem tudja megtagadni vagy felülmúlni önmagát. Képtelen időben érkezni.

Hogy vannak köztünk megbízhatóan pontos emberek és notórius késők, tudjuk, De hogy miért, azt már nem. Legalábbis megnyugtatóan nem. 

Szerző: 

A Pontos

A Pontosnak egészen más az időhöz való viszonya, az időgazdálkodása. Mondhatni teleologikusabb, egyúttal retrospektívabb a gondolkozása: az eseményekhez hátulról, a végcél felől közelít. Tegyük fel, van egy randevúja fél ötkor. Kiszámítja, mennyi lehet az út (gyalog, autóval vagy tömegközlekedéssel), mindenképp hozzáad valamennyit vis major esetére, így csaknem bizonyosan időben odaér. Fél ötkor van tehát a találkozója, fél óra az út, akkor legkésőbb háromnegyed négykor elindul – de már negyed négykor elkezd öltözni... 

A Késő

Hogy működik a Késő? Randevú fél ötkor? Ő is nagyjából kikalkulálja, hogy fél óra lesz az út. De bizonyosan nem hagy rá semmit, nem kezd előbb készülődni, és az utolsó – vagy utolsó utáni – percben kezdi keresni a telefonját vagy az okuláréját. Elindul négykor vagy inkább négy óra tízkor, és szinte bizonyosan elkésik. És mindig, következetesen így működik, képtelen tanulni a tapasztalataiból…

Mi a helyzet, ha nagy a tét? Ha fontos állásinterjúról van szó, vagy a nagy Ő-vel való találkozásról? Szerelemről? Nos, a Késő nem tudja megtagadni vagy felülmúlni önmagát: ilyen esetekben is késik. Képtelen időben érkezni. Nincsenek meg hozzá a technikái.

A magyarázat

És hogy reagálnak egymásra, ha találkoznak? A Pontos nem magyaráz semmit, hiszen ő időben, sőt gyakorta idő előtt megjelenik – legfeljebb mérgelődik, de azt nagyon. (Kérdés, vajon pontosnak nevezhető-e, aki rendre idő előtt érkezik?) Győztes felsőbbségtudata van, ezért is néz megvetően a Későre. (Vagy csalódottan: ha a szerelme késik, az bizonyára azt jelenti, hogy ő nem is olyan fontos a másik számára, véli.)

A Késő a szemrehányás után sem érti, mi a baj pár perc „csúszással”. Nem érti. Tíz perc még belefér, vallja. Sokszor bagatellizálja a késés hosszát: azt állítja, csak egy-két perc volt. Lehet, hogy az órája is pontatlanul van beállítva. (A Pontosé mindig percre precíz, hiszen gyakorta ellenőrzi is.) A „bűnös” – legyen az alkoholista vagy tényleges bűnelkövető – mindig védekezik és bagatellizál. Így tesz a Késő is…

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2016. 3. számában olvasható

A Mindennapi Pszichológia
2018 október–novemberi számában
ezekről olvashat:

Mindennapi Pszichológia 2018. október–november

  • A játék szabaddá tesz

    A játék olyannyira természetes velejárója az életünknek, hogy ritkán gondolkodunk el gazdagságán és mélységein – pedig csodálatos birodalomra látunk rá, ha górcső alá vesszük! Nemcsak a gyermekek, minden ember játszik – életkortól, fizikai és mentális korlátoktól függetlenül. Lehet, hogy különböző módokon, de mindenki játszik. És az állatok is, nemcsak az emberek.

  • Sikeres párkapcsolatok

    Mi a siker? Nézetem szerint az, ha olyan életet élhetünk, amit élni szeretnénk. Ez a definíció kellően konkrét, de mégis tág teret ad valamennyiünknek, hogy ki merjük mondani, milyen az az élet, amit élni szeretnénk a mezei hétköznapokon. A párkapcsolati siker ugyanis sosem az ünnepnapok eposzi nagyságában keresendő – az legfeljebb apró tükör lehet –, hanem a mindennapok szürke forgatagában, amit a legdrágább kincsünkkel mérünk: a közösen megélt és nem csupán leélt idővel.

  • A művi abortusz hatása a párkapcsolatra

    Párkapcsolatunkban optimálisan azt éljük meg, hogy a másik támogatást, érzelmi támaszt nyújt a nehézségek megoldásához – de mi van akkor, ha a probléma magából a kapcsolatból fakad, és annak jövőjét érinti? Ha elfogadjuk, hogy egy párkapcsolatba a partnerek különböző személyes preferenciákkal, hiedelmekkel, erkölcsi megfontolásokkal, vágyakkal és elvárásokkal érkeznek, érthető, hogy egy nem várt várandósságról hozott döntés a konfliktusok forrása lehet, hisz ez az érzelmileg rendkívül telített téma egyszerre érinti a két fél egymáshoz való viszonyát és a fejlődő magzathoz való kötődésüket.

  • Jóga – út az egyéni szabadság és jóllét legmagasabb foka felé

    A jóga segítségével gyakorolható, hogy az „automata vezérlés” álmából hogyan lehet felébredni, hogyan lehet tudatosítani hétköznapi helyzetekben is az érzelmeket, gondolatokat, és ezáltal hogyan lehet szabadabb döntést hozni… Az öntudatosság és önszabályozás preventív (és terápiás) hatását aknázza ki a manapság annyira divatos mindfulness is, ami szintén az indiai filozófiából származik, és a meditáció mellett jógás testgyakorlatok is szerves részét képezik programjának…. Az öntudatosság melletti másik fontos mentális fejlesztő hatása az önismeret.

  • Betegség-e a pszichopátia?

    Az antiszociális megnyilvánulások legsúlyosabb formája a pszichopátia, amire a legújabb idegtudományi kutatások alapján úgy is tekinthetünk, mint egy súlyos mentális zavarra, ami genetikailag erősen meghatározott biológiai adottságok és hátrányos környezeti tényezők összjátékaként alakul ki. Tudományos vizsgálata jelentősen gazdagítja tudásunkat az érzelmek szocializációban betöltött szerepéről és az empátia működéséről.

ÉS MÉG: Egy félrecsúszott pulóver – A főszerkesztő előszava • A pszichológia világa • Igazságosabb gazdaság? A félelem és szorongás VR-re megy?Mit tesz velünk a szerelem?Randi a technoszexuális űrkorbanHogyan szeret a kutya?A policisztás-ovárium szindróma (PCOS) lelki terheiStresszevés, új megvilágításban Vélemények az alternatív medicináról – Reflexiók egy kutatás eredményeire • Hiszem, ha látom? • Kongresszusok, konferenciák • A pszichológus válaszol

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

A szerelem olyan felfokozott érzelmi állapot, amikor a szerelmes tudatát egy másik ember képe és a vele kapcsolatos emlékek, fantáziák töltik ki, testi és lelki tulajdonságait...

Ha a múltban és a jelenben sikeresen elértük kitűzött céljainkat, a jövőben is ezt tételezzük fel önmagunkról.

Manapság, amikor mindent a sikeresség mércéjével mérünk, nagyon nehéz kialakítani azt az elégedettségi szintet, ahol

A legjobb barátnőnkkel ott folytatjuk, ahol abbahagytuk, mindegy, mennyi idő telt el az utolsó találkozás óta.

„Anya! Fáj a hasam, nem szeretnék ma iskolába menni!” – ez a kérés talán gyakrabban hangzik el iskolai konfliktus, mint fizikai betegség következtében.

Lovaink nemcsak folyamatosan tükrözik és formálják belső pszichofiziológiai állapotunkat, de megmutatják azt is, hogy milyen társaik vagyunk.