Jelenlegi hely

Szex a baby-projekt idején

Törekedni kell arra, hogy a gyermekvárás időszaka az élet örömteli időszaka legyen – a szorongás, a hangulati problémák azonban sokszor negatívan hatnak a szexuális életre

Ha néhány hónapig, akár egy évig sem jön létre a terhesség, az önmagában semmit nem jelent a pár termékenységére nézve. Senki ne szorongjon tehát a család nőtagjai, a barátnők és mások történeteit hallva, miszerint „ó, ahogy abbahagytam a tablettát, a következő hónapban már teherbe estem”, és hasonlók. Ahogy mondani szoktuk, „raktárra ne szorongjunk”… 

Szerző: 

A baby-projekt pozitív hatásai a szexre

A párok egy részénél az együttlétek optimális számának elérése nem probléma, sőt. A gyermek utáni vágy a párok – különösen a nők – esetében gyakran fokozza a szexuális izgalmat, s ezért nő az aktusok gyakorisága is. Ehhez járulhat az is, hogy végre nem kell törődni a fogamzásgátlással: a megszakított közösülést alkalmazó pároknál végre „minden mehet végig”, nem kell „vigyázni”, teljesen fel lehet oldódni, míg másoknak végre nem kell gumióvszert használni. Sok nőnél a tablettaszedés csökkenti a vágyat, az orgazmuskészséget. Gyakran az a fantázia, hogy most éppen „gyereket csinálunk”, szintén fokozza az izgalmat. Egyes pároknál olyan kommunikációs változások alakulhatnak ki, amelyek korábban vagy nem voltak jellemzők, vagy a hosszabb kapcsolatban már „elsorvadtak”: mivel most „kötelező” szeretkezni, már napközben is megindul az erotikus célozgatás. Nem lehet a „véletlenre” bízni a dolgot, ezért „rá kell készülni”, meg kell teremteni a hangulatot. Ne adj’ isten, még a tévét, számítógépet, mobilt is félreteszik. Ha korábban ez nem is volt jellemző, a hölgyek gyakran (újra) kezdeményezőbbekké, aktívabbá válnak, eltűnik a fáradtság, megszűnnek a „fejfájások”… Élénkebbé válhat a kommunikáció a szexről, oldódhatnak a gátlások, hiszen itt most nem „élvhajhászásról” van szó, hanem egy „nemes célról”, amelynek elérése érdekében – szavakban és tettekben is – sok minden „megengedett”. Előfordul, hogy a párok később úgy emlékeznek vissza erre az időszakra, mint szexuális életük (egyik) csúcspontjára.

A baby-projekt negatív hatásai a szexre

A párok másik részénél a „baby-projekt” azonnal, vagy nagyon hamar teljesítendő feladattá válik. A fentebb leírt pozitív változások vagy be sem következnek, vagy az első egy-két hónap „sikertelensége” után elhalványodnak, megszűnnek – a szeretkezések valóban „aktussá”, nyomasztó kötelességgé válnak. Sokak fejében téves elképzelések élnek a teherbeesésről, annak esélyeiről. Már egy-két ciklus után is – különösen a hölgyek – azt gondolják, valami nincs rendben, elsősorban saját magukkal. Ezek a gondolatok, amelyeket később a terméketlenség kapcsán részletezünk majd, szerencsére általában enyhébben, ritkábban jelentkeznek. Az ilyen párok teljesen a gyermeknemzésnek rendelik alá a szexuális életüket, sokszor különféle, teljesen megalapozatlan hiedelmek alapján „átrendezik” az egészet. Ennek a folyamatnak sok minden áldozatul eshet, amit egyébként korábban kedveltek...

Orgazmus és terhesség

Sokan azt gondolják, hogy a nő orgazmusa jelentősen fokozza a teherbeesés esélyét. Ezek a párok ezért – ha korábban nem is– a baby-projekt idején (fokozottan) törekednek arra, hogy a nő hüvelyi aktusban jusson el a kielégülésig. Ez megduplázza a teljesítménykényszert, nem „csak” a teherbeesés a „teljesítendő feladat”, hanem a nő eljuttatása az orgazmusig, mégpedig hüvelyi aktusban. Ha se ez, se az nem jön össze, akkor megindulhat az önvád és vádaskodás. „Miért nem tudom kielégíteni, miért nem tudsz kielégülni, pedig én megteszek mindent”– versus „Miért nem tudok kielégülni, pedig szegény mindent megtesz, miért nem tudsz kielégíteni, stb, stb. Ha sikerülne, már rég terhes lennél-lennék…” Persze ezeket sokszor ki sem mondják, ismeretlen okú, de attól még destruktív feszültség alakul ki, ami ismételt „sikertelenség” esetén egyre növekszik, esetleg időnként ki is robban. Természetesen a nő orgazmusára törekedni mindig dicséretes és erre a baby-projektnek a szexuális életre gyakorolt, fentebb tárgyalt pozitív hatásai jó alkalmat is adhatnak. Ugyanakkor ez a törekvés nem válhat teljesítendő feladattá, nem vezethet teljesítménykényszer kialakulásához – és különösen nem köthető össze a teherbeesés „sikerességével”. Kutatások szerint ugyanis az orgazmus nem, vagy csak jelentéktelen mértékben növeli a teherbeesés esélyét.

A szorongásos és a hangulati zavarok hatása a teherbeesésre

A baby-projekt során a „sikertelen” periódusok miatti szorongások, hangulati problémák – a „művi megtermékenyítéshez” hasonlóan – nem igazán befolyásolják a teherbeesés esélyét. Erre ugyan se pro, se kontra nincs tudományos bizonyíték, de mindenesetre a „tudomány mai állása szerint” azoknak, akiknél a baby-projekt során elszenvedett „sikertelenségek” miatt szorongás, több-kevesebb lehangoltság lép föl, nincs okuk arra, hogy emiatt is szorongjanak. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy ezekkel a problémákkal indokolatlan lenne foglalkozni…

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2016. 2. számában olvasható

A Mindennapi Pszichológia
2017 február–márciusi számában
ezekről olvashat:

Mindennapi Pszichológia 2017. február

  • Ki vagy az álarc mögött? A hamis szelf

    A hamis szelf nem valódi arcunk, sokkal inkább egy álarc vagy pajzs, mely az egyén valós énjét védi. Eközben az álarc mögött lévő személy érzi, hogy érzéseiben, életvezetésében, annak eldöntésében, ki is ő valójában, nem tud valódi lenni… A hamis szelf, mint „védőálarc” elengedése sokszor nagyon nehéz feladat. Hosszú folyamat, melyben az első és alapvető lépés annak kialakítása, hogy az egyén legalább egy fontos kapcsolatában szeretve és érzelmi biztonságban érezhesse magát. Szükséges az is, hogy nyitott legyen saját belső élményei, érzései megfigyelésére, beazonosítására, azaz egyfajta befelé figyelésre, ami sokak számára nem könnyű feladat

  • Önbizalmunk (ál)arcai

    Akinek van önbizalma, annak nincsenek álarcai, csak arcai. Ezekből persze lehet több, elvégre nem vagyunk ugyanolyanok minden egyes helyzetben, amivel az élet megkínál. Akinek azonban nincs önbizalma, tele van és lesz álarcokkal. Nem vállalja az arcát, különféle maszkok, jelmezek, álcák mögé rejtőzik, elkendőzve az igazságot: senki sem tudja, ki ő valójában – önmagát is beleértve. Szerepeket játszik, jobb esetben persze megkap az élettől egy főszerepet, rosszabb esetben azonban csak statiszta a saját mindennapjaiban.

  • A lázadás kora(i)

    „Amikor megéreztem az irodaház-szagot, és megpillantottam az öntudatosan járkáló, ambiciózus 30-as fiúkat és lányokat, konkrétan elkapott egy pánikroham. Úgy éreztem, belehalnék, ha nekem még egyszer egy ilyen helyen kellene dolgoznom. Elég volt.” Kisgyörgy Éva ül velem szemben. Ezen a néven talán nem sokan ismerik, de ha azt mondom: Travellina, máris ismerősebben cseng a név. Travellina az ország egyik legismertebb utazós bloggere, aki főállása szerint utazik, majd beszámol a tapasztalatairól. Éva, azaz Travellina 51 éves, és mindössze öt éve hivatásos blogger. Igen, jól számolják. 46 évesen kezdett új életet.

  • Lejtőn

    Nyilvánvalónak látom, hogy bennem van az, ami ennyire hullámzik, ami mindig visszatér, és szinte egész életemben lebénított, legalábbis, akadályozott gyakorlatilag mindenben – ha nem nyomtam el időlegesen valamivel. Ez a valami lehetett az életerő, az alkohol, a bulik, a lányok/nők – akikkel hiába volt annyi sikerem, valódi kielégülést, öt percnél hosszabb, félelem nélküli örömet, magabiztosságot, szeretetet soha nem éltem át velük. (Őrült szerelmet, önfeladó rajongást, igen.) És, lehetett még ez a valami a kudarc utáni újrakezdés lendülete is, egy-egy sikeres munka, lehetett a pénz, a ház építése, a gyerekeim születése, a velük töltött reményteli idők – de aztán mindig minden kipukkadt, és én zuhantam a mélybe, a sötétbe, a rémületbe.

  • Tömeglélektani folyamatok a virtuális közösségekben

    Az internetes közösségekhez hasonlatos egyéniségvesztést hagyományos, „offline” környezetben – vagyis a való életben – leggyakrabban ún. „nagycsoport-helyzetben”, egy tömeg tagjaként élhetünk meg. Ilyenkor a fentiekhez hasonlóan drámaian csökken az egyén észlelt egyéni felelőssége, mint ahogyan az az érzése is, hogy hatással tud lenni a körülötte zajló dolgokra. A kommunikáció általában szaggatottá válik, elenyészik az egymás szavaira adott visszacsatolás. Általában azok a csoporttagok vannak a leginkább kitéve a csoport irányából feléjük érkező támadásoknak, akik megpróbálják valamelyest fenntartani individualitásuknak legalább egy részét – vagyis valamelyest képviselni saját különbözőségüket, meggyőződéseiket.

ÉS MÉG: Bluggyk – A főszerkesztő előszava • A pszichológia világaKüzdelem a hamis én ellenA felfújt önértékelés – Hamis és törékeny, de legalább pozitív • Elégedett vagy a párkapcsolatoddal? Az attól függ… • Közösségi média és valóság: filterek mögött •A dizájner drogok új világa„Akkor legalább a fájdalmat érzem…” – Önsértés kamaszkorban • A derékfájás mítoszrombolásaFelnőtt színezők tündöklése…A változatosság gyönyörködtet (?) – Tucatnyi költözés és munkahely vár ránk • Mi a közös Garfieldban, a „bogárhátúban” és a kisbabákban? • Kongresszusok, konferenciák • A pszichológus válaszol

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

A későbbi generációk már ritkábban szexelnek, mint szüleik vagy nagyszüleik.

Azt mondják, csekély a különbség a szeretet és a gyűlölet között – de vajon mi a helyzet a szerelem és a vágy közötti eltéréssel?

Hogyan lehet boldogságban fenntartani egy kapcsolatot, mi segíti a problémákkal való megküzdést?

Ha elegünk van már abból, hogy állandóan a kedvesünkkel veszekszünk, itt az ideje annak, hogy együtt eddzünk egy kicsit...

Számtalan dolog befolyásolhatja a második gyermek megszületését, ami felülírja ezt az általános tapasztalatot...

A nők többsége már régóta úgy véli, kevésbé megbízhatóak azok a férfiak, akiken tetoválás van.