Jelenlegi hely

Hygge - avagy a boldogság titka

Az eleven szociális kapcsolatok csökkentik a stresszt, és célt, értelmet adnak a mindennapoknak, emellett javítják az immunrendszer működését, sőt még az egyén várható élettartamát is megnövelik.

Nagy sikert aratott az interneten a Remény című szatirikus kisfilm, amelyben feltalálják a gépet, ami még a végtelenül rosszkedvű magyarok boldogságszintjét is képes jelentősen megemelni. A készülék működési elve egyszerű: dánná változtatja az embereket. 

Ez valóban hatásos módszer, hiszen a dán híresen boldog nemzet, évtizedek óta mindig a boldogság-ranglisták élmezőnyében végez. S hogy mi a nagy boldogság titka, azt a dánok szívesen elárulják: természetesen a hygge. Ja vagy úgy, akkor persze már érthető. Illetve… ööö… mi is az a hygge?

Barátságos, meleg szoba

Petőfi Sándor tudta. Meg is írta Téli világ című versében: „Hol a boldogság mostanában? / Barátságos, meleg szobában.” Petőfi zsenijére jellemző, hogy néhány köznapi szóval, melyről úgy tűnik, ezt aztán bárki mondhatta volna, képes tökéletesen telibe találni a lényeget. Ha rápillantunk a hygge manapság egyre terebélyesedő szakirodalmára, azt látjuk, hogy voltaképpen Petőfi három szavának kifejtéséből áll.

A hygge szót (az ipszilon ü hangot jelöl) mindig eredeti dán formájában használják, mert a közkeletű mondás szerint a hyggét nem lefordítani kell, hanem érezni. Ha mégis körül akarjuk írni valahogyan, azt mondhatjuk, barátságosságot, otthonosságot, meghittséget, illetve ilyen hangulatú társas együttlétet jelent. Áthívni néhány barátot egy kis házi süteményre és teára egy hideg téli estén, leoltani a nagylámpát és gyertyafénynél, fahéjillatban elbeszélgetni velük mindenféle könnyed témáról – hygge. Amikor a család együtt ül a karácsonyi vacsoraasztalnál, és mindenki örül, hogy látja a másikat, szintén hygge. És az is, amikor az ember néhány baráttal beül egy semmiképp nem túl elegáns kávézóba vagy sörözőbe beszélgetni, nevetni egy kicsit.

Ennyi? Ez volna a nagy titok? Hiszen ilyen pillanatokat mindenki átélt már, és úgy tűnik, mindebben nincs semmi különleges. A dánok feltalálták a spanyolviaszt és egy közhellyel kábítják a boldogabb életre vágyó emberiséget?

A közösség boldoggá tesz

Lélektani kutatások kimutatták, hogy lelki jóllétünk, jó közérzetünk – tulajdonképpen boldogságunk – szintje nagyon szorosan összefügg társas kapcsolataink mennyiségével és minőségével. Minél több emberrel van valaki szívélyes, baráti, jó ismerősi viszonyban, annál jobb az önértékelése, és annál kisebb a valószínűsége, hogy szomorú legyen, magányosnak érezze magát, alvási problémák gyötörjék vagy evészavara alakuljon ki. A barátokkal, családtagokkal, vagy akár a szomszédokkal való kapcsolattartás szinte fűtőanyaga a boldogságnak. Az eleven szociális kapcsolatok csökkentik a stresszt, és célt, értelmet adnak a mindennapoknak, emellett javítják az immunrendszer működését, sőt még az egyén várható élettartamát is megnövelik...

A hygge mint társadalmi jelenség azért olyan lényeges, mert azt jelzi, hogy egy nép kultúrájának, napi gyakorlatának részévé tette a személyes, kisközösségi kapcsolatok fenntartását, ápolását, állandó erősítését. Alkalomszerű hygge-élménye a föld bármely országában élő embernek lehet, de a hyggét életformaszerűen gyakorolni egészen más. A dánoknak tulajdonképpen szerencséjük van, hogy a kellemetlen éghajlat „összekényszeríti” őket barátságos, meleg szobákban, mert az így kialakuló társas kapcsolatok az átlagosnál sokkal kiegyensúlyozottabb, elégedettebb, boldogabb emberekké teszik őket...

 

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2016. 1. számában olvasható

A Mindennapi Pszichológia
2017 december – 2018 januári számában
ezekről olvashat:

Mindennapi Pszichológia 2017. december – 2018. január

  • Szerencsés természeted van?

    Szerencsés természete van – szoktuk mondani az olyan emberre, aki valahogy mindig a talpára esik, akit nem törnek meg a kudarcok, akinek, bármi történjék is, van ereje és kedve továbblépni. Vajon az effajta szerencsére születni kell? Vagy ezen a téren is igaz, hogy mindenki a maga szerencséjének kovácsa?

  • „Rövid távon az amatőr is szakít”

    Stratégának kell lenni, matematikusnak, tapasztaltnak és fegyelmezettnek – véli a nagyközönség, és inkább távol is marad az online pókertől. Pedig a felsorolt képességek a játéknak csak a 20 százalékát adják, a többi pszichológia és szerencse – mutat rá Bence, akit ma is simán megkopaszthat egy amatőr játékos, bár tíz éve hivatásos pókeres.

  • Lélektelenül – Antiszociális és pszichopátiás személyek a társadalomban

    Az irodalom vagy a filmművészet a pszichopátiás karakter számos hiteles ábrázolásával nyűgözte le – vagy éppen ejtette irtózatba – a közönséget. A lélektelen, mások érzései iránt közömbös, céljaikat számító hidegvérrel elérő, kriminális személyek azonban az antiszociális magatartások spektrumának csak kisebb részét teszik ki. Az amoralitás lólába éppúgy kilóg az autópályán mindenkit leszorító, a mozgássérültek számára fenntartott parkolóba lelkifurdalás nélkül beálló kigyúrt „terepjárós”, mint a kapcsolatról kapcsolatra vándorló, érzelmi és anyagi károkat maga után hagyó sármos házasságszédelgő esetében.

  • Alhasi titkok

    A hétköznapokban akkor érezzük jól magunkat, ha nem veszünk tudomást az alhasban elhelyezkedő szervekről… A szobatisztaságra való szoktatás elfelejtett emlékei ugyanúgy nyomot hagynak az idegrendszerben, mint a kultúra, amelyben felnőttünk – s amely évszázadokig szégyellni- és titkolnivalónak bélyegezte az ürítési funkciókat és a nemiséget. Ám amit tilos szavakba önteni, érthetetlen nyelven kommunikálhat velünk: fájdalom, furcsa érzés, gyenge működés, görcsösség formájában.

  • El tudunk-e képzelni egy fenntarthatóbb világot?

    Mit gondoljunk erről az egész fenntarthatósági történetről, amikor ezer meg ezer egymásnak ellentmondó információ kering körülöttünk, és megbízhatónak feltüntetett tudósok állítanak mindenfélét – és annak pont a szöges ellentétét is? Olyan bonyolultnak látszik az egész, mi pedig olyan elenyészően kicsi fogaskeréknek tűnünk a nagy rendszerben.

  • Életveszélyben: családi vállalkozások

    Reneszánsza van a kisméretű, illetve a családi vállalkozásoknak, ámulatba esünk a semmiből született „minicégek” láttán, csodáljuk, amikor valaki a maga erejéből hozta létre… A legtöbb mikrovállalkozás nem a tudatosan hosszú távú tervezés eredményeként jött létre – ez bennük egyébként a szép –, hanem valamiből való menekülésként. Szabadságkeresés, önmegvalósítás, a függetlenség iránti nagyon rokonszenves igény volt a háttérben – később azonban éppen e faktorok válnak majd a fenntarthatóság és a növekedés akadályává

ÉS MÉG: Szerencse – holtomiglan – A főszerkesztő előszava • A pszichológia világa • Introvertáltak egy zajos világbanA játékká varázsolt matematika. Dienes Zoltán pszichobiográfiája • A szerencse bűvöletében„Az isteni szikra csak az agyi neuronjaink játéka” • Péntek 13A csimpánzok okosabbak a gyerekeknél? A „Homo Technicus” születése • „Hogyan mondjam el neked?”Rangok és szerepek az iskolai osztályban – egy iskolapszichológus szemével • Újragondolt engedelmesség – Mit tudtunk meg valójában a Milgram-kísérletből? • Zaklatás vagy udvarlás?Orvosként a menekülttáborban – börtöngyakorlattal • Állati függőségek • Kongresszusok, konferenciák • A pszichológus válaszol

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

A kombinált fogamzásgátló tabletták igen széles skálája okozhat komoly hangulatingadozásokat és állandó fáradtságot

Bizonyos tévhitekkel ellentétben egy művészetterápiás folyamatnak nem feltétlenül célja az alkotó tudattalanjába férkőzni...

Tíz százalékkal csökken az esélye annak, hogy egy főiskolás a diplomaosztása után munkát kapjon, ha az illető havonta hat alkalommal fogyaszt nagyobb mennyiségű alkoholt

Az ünnepek alatt biztos lesz egy-két nyugodt napod, amit egy kis önmagadba fordulással tudsz tölteni.

Sokféle elnevezése lehet: a körülmények kedvező alakulása, nem várt pozitív fordulat, csoda, kegyelem, a sors ajándék

A médiában nagy túlzásokkal bemutatott események hatására sok honfitársunk bizalmatlanná, sőt ellenségessé vált a külföldről hozzánk érkezőkkel szemben.