Jelenlegi hely

Hygge - avagy a boldogság titka

Az eleven szociális kapcsolatok csökkentik a stresszt, és célt, értelmet adnak a mindennapoknak, emellett javítják az immunrendszer működését, sőt még az egyén várható élettartamát is megnövelik.

Nagy sikert aratott az interneten a Remény című szatirikus kisfilm, amelyben feltalálják a gépet, ami még a végtelenül rosszkedvű magyarok boldogságszintjét is képes jelentősen megemelni. A készülék működési elve egyszerű: dánná változtatja az embereket. 

Ez valóban hatásos módszer, hiszen a dán híresen boldog nemzet, évtizedek óta mindig a boldogság-ranglisták élmezőnyében végez. S hogy mi a nagy boldogság titka, azt a dánok szívesen elárulják: természetesen a hygge. Ja vagy úgy, akkor persze már érthető. Illetve… ööö… mi is az a hygge?

Barátságos, meleg szoba

Petőfi Sándor tudta. Meg is írta Téli világ című versében: „Hol a boldogság mostanában? / Barátságos, meleg szobában.” Petőfi zsenijére jellemző, hogy néhány köznapi szóval, melyről úgy tűnik, ezt aztán bárki mondhatta volna, képes tökéletesen telibe találni a lényeget. Ha rápillantunk a hygge manapság egyre terebélyesedő szakirodalmára, azt látjuk, hogy voltaképpen Petőfi három szavának kifejtéséből áll.

A hygge szót (az ipszilon ü hangot jelöl) mindig eredeti dán formájában használják, mert a közkeletű mondás szerint a hyggét nem lefordítani kell, hanem érezni. Ha mégis körül akarjuk írni valahogyan, azt mondhatjuk, barátságosságot, otthonosságot, meghittséget, illetve ilyen hangulatú társas együttlétet jelent. Áthívni néhány barátot egy kis házi süteményre és teára egy hideg téli estén, leoltani a nagylámpát és gyertyafénynél, fahéjillatban elbeszélgetni velük mindenféle könnyed témáról – hygge. Amikor a család együtt ül a karácsonyi vacsoraasztalnál, és mindenki örül, hogy látja a másikat, szintén hygge. És az is, amikor az ember néhány baráttal beül egy semmiképp nem túl elegáns kávézóba vagy sörözőbe beszélgetni, nevetni egy kicsit.

Ennyi? Ez volna a nagy titok? Hiszen ilyen pillanatokat mindenki átélt már, és úgy tűnik, mindebben nincs semmi különleges. A dánok feltalálták a spanyolviaszt és egy közhellyel kábítják a boldogabb életre vágyó emberiséget?

A közösség boldoggá tesz

Lélektani kutatások kimutatták, hogy lelki jóllétünk, jó közérzetünk – tulajdonképpen boldogságunk – szintje nagyon szorosan összefügg társas kapcsolataink mennyiségével és minőségével. Minél több emberrel van valaki szívélyes, baráti, jó ismerősi viszonyban, annál jobb az önértékelése, és annál kisebb a valószínűsége, hogy szomorú legyen, magányosnak érezze magát, alvási problémák gyötörjék vagy evészavara alakuljon ki. A barátokkal, családtagokkal, vagy akár a szomszédokkal való kapcsolattartás szinte fűtőanyaga a boldogságnak. Az eleven szociális kapcsolatok csökkentik a stresszt, és célt, értelmet adnak a mindennapoknak, emellett javítják az immunrendszer működését, sőt még az egyén várható élettartamát is megnövelik...

A hygge mint társadalmi jelenség azért olyan lényeges, mert azt jelzi, hogy egy nép kultúrájának, napi gyakorlatának részévé tette a személyes, kisközösségi kapcsolatok fenntartását, ápolását, állandó erősítését. Alkalomszerű hygge-élménye a föld bármely országában élő embernek lehet, de a hyggét életformaszerűen gyakorolni egészen más. A dánoknak tulajdonképpen szerencséjük van, hogy a kellemetlen éghajlat „összekényszeríti” őket barátságos, meleg szobákban, mert az így kialakuló társas kapcsolatok az átlagosnál sokkal kiegyensúlyozottabb, elégedettebb, boldogabb emberekké teszik őket...

 

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2016. 1. számában olvasható

A Mindennapi Pszichológia
2018 december – 2019 januári számában
ezekről olvashat:

2018 december – 2019 január

  • Mit kockáztatsz?

    A mai kor embere irtózik a kellemetlenségektől, és – távoli őseivel ellentétben – a mindennapi életben nem is kell veszélyeket vállalnia. S mivel nem tud megküzdeni semmiért, az igazi öröm lehetőségét is elveszítette, írja Konrad Lorenz A civilizált emberiség nyolc halálos bűne című könyvében. Az emberi életet régebben jellemző „nagyszabású hullámhegyekből és -völgyekből alig észlelhető fodrozódás” lett. Ám rengetegen vannak, akik nem elégszenek meg a „fodrozódással”, és önként – ráadásul úgy tűnik, teljesen értelmetlenül – rendkívül kockázatos cselekvésekre vállalkoznak.

  • Párkapcsolati tojáshéjtánc – avagy borderline partnerrel az élet

    A párkapcsolat egy borderline személyiségzavarban szenvedő emberrel leginkább valamiféle tojáshéjtáncként írható le. Partnerének ugyanis olyan feszültségekre és kapcsolati történésekre kell felkészülnie, amelyek nem kevés szenvedést okozhatnak. A viharos párkapcsolati események hátterében (elsősorban) a borderline fél – és valamennyire partnere – korai kötődésbeli és alapvetően kedvezőtlen kapcsolati tapasztalatai állnak.

  • Aikido testnek és léleknek – a béke harcművészete

    A harcművészet szó hallatán gyakran az agresszió, a sérülések jutnak eszünkbe. De létezik egy harcművészeti ág, mely kifejezetten a békét, a nem ártást hirdeti, miközben mégis egy hatékony önvédelmi technika. Az aikidózás elősegíti a testi egészség megtartását, ugyanakkor a lélekre, pszichére gyakorolt hatásai olyan sokrétűek, hogy egyes esetekben már akár hatékonyabb lehet, mint egy pszichoterápia.

  • Rejtett üzenetek a társalgásban

    A rejtett jelentések születésének igazi terepe a társalgás világa. A társalgás sok mindent megmutat arról, milyen emberek is vagyunk – feszültek vagy lazák, körülményesek vagy rámenősek; arról, hogy mi is fontos számunkra, milyen az általános értékrendünk, s épp most a szendvics fontosabb számunkra vagy egy fiú érdeklődő tekintete; és arról is, aktuálisan milyen érzelmi állapotban vagyunk.

  • Virtuális valósággal a medve ellen

    „Hova futsz?” „Üldöz a medve!” – kiáltja kétségbeesetten az emberünk. „Milyen medve?” – hangzik a kézenfekvő kérdés. Főhősünk megáll, hátranéz – és nem ért semmit. „Ha nincs medve, nem kell futni” – gondolja, ugyanakkor érzi testében azt a feszültséget, amely vagy harcra, vagy futásra kényszerítené. Feszült, de fogalma sincs arról, miért.

ÉS MÉG:Mese egy szelfiről – A főszerkesztő előszava • A pszichológia világa • Döntés, választás, sors„A tökéletesség kényszerében élünk” • Anyád lehetnék – Korkülönbség a párkapcsolatban • Függés és függetlenségMi uraljuk a játékot – vagy a játék ural minket? Gyermekek a videojátékok bűvkörében • A ruha teszi – vagy nem teszi – az embert?Tekintsünk máshogy (is) a depresszióra! A karácsonyi nagy zabálás társadalomlélektanaA kávézás pszichológiája • Nézzünk a szavak mögé • Formát adni a lehetetlennek • Kongresszusok, konferenciák • A pszichológus válaszol

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

A jó hír, hogy gondolkodásunk mintázatai is módosíthatók, és meg lehet állítani a negatív belső beszédet.

Dönteni nem kínos feladat, hanem a szabadság és az önazonosság élménye.

A függő ember elsődleges törekvése, hogy szoros kapcsolatban lehessen a számára fontos személlyel, legyen az szülő vagy barát, a párja vagy akár a gyermeke. Ennek érdekében...

A párválasztással kapcsolatban rengeteg íratlan szabályunk van, mely „előírja”, mi illendő és elfogadható környezetünk számára – ilyen például az idősebb férfi, fiatalabb nő...

Hogyan ismerhetjük fel egészségtelen - vagy angol szövegekben gyakran mérgezőként (toxic) emlegetett - kapcsolatainkat?

Nemcsak a gyermekek, minden ember játszik – életkortól, fizikai és mentális korlátoktól függetlenül.