Jelenlegi hely

Érett személyiség kerestetik

Ugyan mikor s hogyan is lennénk képesek egy ilyen dicsfénnyel övezett alakot akár csak megközelíteni is?

A felnőtt azt csinál, amit akar, a gyereknek pedig azt kell csinálnia, amit  a felnőtt  akar. A  felnőtt folyton rászól a gyerekre: Mosd meg akezed! – A lábad elé nézz!- Ne rágd a körmöd! – Hányszor mondjam, hogy vedd fel a pulóvered! – És a felnőttek ezt olyan sokszor tudják mondani, hogy a gyerek a végén mégiscsak szót fogad... és akkor a felnőtt végre boldog. ...Én egész másmilyen felnőtt volnék, és annyi mindennek örülnék. Először is annak örülnék, ha azt csinálhatom, amit akarok. (Janikovszky Éva: Ha én FELNŐTT volnék) 

 

Cikkek: 

Mikor is beszélhetünk érett, felnőtt személyiségről? Számos hosszabb-rövidebb „tulajdonságlista” létezik.

  • Neufeld szerint az érett személyiség három minimális kritériuma az önálló életképesség, az alkalmazkodóképesség, valamint az, hogy legyen önmaga a kapcsolataiban is.
  • Maslow 14 jellemzőt sorol fel, többek között szerepel a valóság hatékony észlelése; önmaga, mások és a természet elfogadása; a spontaneitás, a feladatközpontúság, a magánélet sérthetetlensége – továbbá helyet kapnak listáján a szociális érzések, a kapcsolatkészség,  az etikai szempontok, a kreativitás és az ellenségesség nélküli humor is.
  • Allport listájában többségben vannak a kapcsolati és érzelmi tényezők: az én-érzés kiterjesztésének képessége, azaz a másik örömében való részvétel képessége; a másokhoz való meghitt, szerető, de nem birtokló, beavatkozó viszonyulás; az érzelmi biztonság, önelfogadás, az élet állandó bizonytalansága elfogadásának képessége; és a valósághű percepció és a jártasságok, a saját szakma, mesterség ismerete, a képesség az elmélyülésre.

Az érettség-listákat tanulmányozva többféle hiányérzetünk is támad: ki képes ennyi pozitívum kifejlesztésére, ennyi kritériumnak való hiánytalan megfelelésre?  Valamiféle ideális lény ködlik elő, s ez sokunkat inkább letörheti: ugyan mikor s hogyan is lennénk képesek egy ilyen dicsfénnyel övezett alakot akár csak megközelíteni is?

 

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2016. 1. számában olvasható

A Mindennapi Pszichológia
2019 június–júliusi számában
ezekről olvashat:

2019 június–július

  • A kulturális sokk és az időutazás

    A globalizáció egyre gyakrabban teremt kultúraváltási helyzeteket. Diákok külföldre mennek tanulni, nemzetközi intézmények a dolgozóikat más országokba küldik, a jobb körülmények reményében egész családok váltanak hazát, illetve gyakran emberek tömegeinek kell akaratuk ellenére menekültként a saját kultúrájuktól eltérő országban folytatni életüket. A kulturális sokk fogalma tehát mindinkább előtérbe kerül.

  • Megbízható tanúk-e a gyermekek?

    A feltételezések szerint a gyerekek a felnőtteknél hajlamosabbak arra, hogy hamis emlékekről számoljanak be. Mennyire megbízhatóak tehát tanúvallomásaik? Vajon képesek-e megbízhatóan, torzításmentesen mesélni egy eseményről? Mennyire befolyásolhatók a kérdező által? Mit lehet tenni annak érdekében, hogy minél megbízhatóbb tanúvallomásokat kapjunk?

  • „Elég magas lesz kosarasnak?” – A fiatalok fejlettségi szintjéről nem a naptár árulkodik. De akkor mi?

    Képlékeny határokkal fészkelte be magát a serdülőkor a gyermek- és a felnőttlét közé. A fejlődési szakasz meghatározása nemcsak izgalmas elméleti kérdés: fontos oktatási, egészségügyi, büntetőjogi implikációkat rejt magában, hogy mennyire tartunk érettnek valakit. Miért van az, hogy kizárólag a naptár alapján hozunk ilyen döntéseket? A PPKE BÉTA projektjének serdülőkorról szóló cikksorozata most a biológiai kor becslési eljárásait mutatja be.

  • Légy önmagad terapeutája! A kognitív pszichoterápia

    Pszichés zavarokban szenvedők gyakran eltúlozzák, rendkívül szubjektíven értelmezik a helyzetüket, ami intenzív érzelmi állapotokhoz vezet, és ez megfordítva is igaz: erősen zaklatott, dühös vagy stresszes állapotban sérül a valóság objektív felfogása. Felfokozott érzelmi állapotban szélsőségesen negatívan vagy pozitívan értékeljük az egyes helyzeteket, és ez ráadásul még a cselekedeteinket is befolyásolja. Miután mind a tapasztalat, mind a klinikai pszichológiai kutatások azt bizonyítják, hogy az érzelmi problémák forrása gyakran a torzult, hibás gondolkodás, a kognitív viselkedésterápia célja az alaposabb önismeret.

  • Muzsikus a díványon – Személyiség és zenei teljesítményszorongás

    Képzeljük csak el, hogy érezheti magát egy alapvetően zárkózott, érzékeny és kissé szorongó ember, amikor ki „kell” állnia több száz ember elé, és az addig a próbatermek magányában csiszolgatott művet rá szegeződő szempárok százainak kereszttüzében kell hibátlanul bemutatnia?

ÉS MÉG: Egy gallér üzenete – A főszerkesztő előszava • A pszichológia világaHová tűntek az érzelmek?A háttérbe szorított szolidaritás. Összetartozás, együttérzés, közösségvállalás • „Ne forgasd ki a szavaimat!” – Szalmabábok a vitában • Túl a babonán – avagy a kényszerek markábanKulináris terápiaA trollok pszichológiájaAz agy öregedése – az időskori demenciák • Motiváció: tényleg szükség van rá?Egy jó tér csodákat művelhet – Beszélgetés Sylvester Ádám építésszel • Az örökmozgó szem • Kongresszusok, konferenciák • A pszichológus válaszol

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

A terapeuta a pszichés zavarok szakértője, a kliens viszont a saját problémájának a szakembere, hiszen ő ismeri legjobban a saját nehézségeit...

A tetoválást viselők nagy része sokáig győzködi magát arról, hogy jó döntés volt magára varratnia az adott mintát.

Egy párkapcsolat kezdeti szakaszában ma nagyon gyakran nem látni sem a bizalmat, sem a türelmet, de még a nyugalmat sem. Úgy tűnik, ma nem lehet hinni a másiknak...

Manapság a trollok közöttünk élnek. Velünk utaznak a villamoson, este bevásárolnak, ebédet főznek, és ha van kutyájuk, leviszik sétálni.

Elsőre érthetetlennek tűnhet: ha valaki ennyi pénzt és időt áldoz erre a folyamatra, miért nem az igazat mondja.

Miért kell újra és újra megrágni valamit, miért tépelődünk, miért rugózunk elmúlt dolgokon?