Jelenlegi hely

Az igazi szőkenő - Barbie világa

„Barbie akarok lenni. Ennek a kis dögnek mindene megvan!”

A plasztik istennő: karcsú derék, makulátlan bőr, hosszú láb, mosolygós arc. Rengetegen írtak már a „forever partycica” világáról, de úgy tűnik, a lelkesedés és az érdeklődés változatlan… 

Barbie sikere évtizedek óta töretlen, a mai napig előkelő helyen áll a kedvenc játékok toplistáján. Népszerűségén azonban mégis csorbát ejtenek az ellene felhozott vádak, melyek szerint irreális elképzeléseket fogalmaz meg a női testről, s ezzel gúzsba köti gyermekeink egészséges fejlődését. A szexualitás előtérbe helyezéséért és az anorexiáért éppúgy felelősségre vonják, mint a plasztikai sebészet térhódításáért – bár ha a Barbie által képviselt karcsúságot szeretnénk elérni, az csak egyetlen módon lehetséges: anorexiás önéheztetés és plasztikai műtétek kombinációjával. Tulajdonképpen még így sem, hiszen az álomnő nyaka olyan hosszú, hogy a valóságban képtelen lenne tartani a fejét, a csuklója annyira vékony, hogy nem tudja a kezét használni, a lába pedig olyan pici, hogy menni sem bírna… Valljuk be, sokkal jobban hasonlít egy rajzfilmfigurára, mint egy valódi nőre.

Hatalmas és egyre növekvő irodalom áll rendelkezésünkre, mely rámutat, hogy ezek a játékok negatív hatással vannak a fejlődő gyerekekre, rombolhatják a kislányok testképét, ez pedig hozzájárul az evészavar kockázatának növekedéséhez. Könnyen bűnbakká tettük a „plasztik cicát”… Eric Cooley és munkacsoportja azonban igazolta, hogy a fiatal lányok testképét minden másnál jobban befolyásolja az anya attitűdje, viselkedése és a lánya alakjával, étkezési szokásaival kapcsolatos negatív visszajelzése. Természetesen nem egyedül az anya felelős mindenért, hiszen a szülő és gyermeke nem egy vákuumban él – ugyanígy a passzív Barbie baba sem veheti át az irányítást gyermekünk lelki fejlődése felett.  A szomorú tény viszont az, hogy az evészavarral küzdő lányok sok esetben már 4 és 6 éves koruk körül elkezdenek aggódni a súlyuk miatt...

A következő vádpont a baba ellen: azt közvetíti a fiatal lányoknak, hogy minden jó az életben csak a hibátlan külső ellenében jár. Más, nem múlandó emberi értékek (így a barátság, a szeretet) a vonzó megjelenés mögött kullognak. A fő, hogy tökéletes legyél, akkor megszerzed a szuper pasit, a tökéletes házat és a boldogságot. Ne feledjük azonban, hogy a szépség nem csupán a műanyag világban, hanem a klasszikus meseirodalomban is megjelenik. A történetek fiatal és gyönyörű főszereplői megtalálják az igaz szerelmet, míg a gonosz és csúnya boszorka elnyeri méltó büntetését. 

Számos kutatás kimutatta, hogy az előnyös külső szociális előny lehet, de nem biztosítéka a szakmai és emberi sikereknek. Gyermekkorban a szép tanulókat intelligensebbnek gondolják, így teljesíteniük is többet kell. Később azonban egy szép nőt számos munkahelyen inkább mutogatni való vagyontárgyként, mint jó munkaerőként kezelnek – sőt, ha hibát követ el, azt nemritkán az erőfeszítés hiányának tulajdonítják...

Egyes szerzők szerint Barbie azt jelképezi, hogy a nőknek igenis van választásuk. Sokféle szerepet megtestesít: üzletasszony, orvos, űrhajós, jógaoktató, építész, pilóta, balerina, rocksztár, tűzoltó, Nascar-versenyző vagy éppen katona... Jill P. Weber klinikai szakpszichológus szerint a Barbie babával való játék közben a gyermek belehelyezkedhet az általa konstruált női szerepek bármelyikébe, ami azt jelenti, hogy azzá válhat, ami csak lenni szeretne...

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2016. 2. számában olvasható

A Mindennapi Pszichológia
2019. október–novemberi számában
ezekről olvashat:

2019 október–november

  • Mi kell ahhoz, hogy szépen írjon egy fiú?

    Ötezer ismétlést is igényelhet egy helytelenül elsajátított mozdulatsor kijavítása a kutatások szerint. Ennek ellenére alap-mozgásformákat egyáltalán nem, vagy nem szakértőktől tanulnak a gyerekek, illetve gyakran nincs elég idejük a tökéletesítésre. Serdülőkről szóló cikksorozatunkban most a finommozgások fejlődésével kapcsolatos praktikus tudnivalókat mutatjuk be: kiderül például, hogy miért írnak szebben a lányok, miként érdemes felkészülni egy zeneórára és mit ér egy edzés, ha fejben végezzük.

  • Éljünk az élet napos oldalán! Az életközépi válság újragondolása – 1.

    „Mi az életem értelme?”, „Mitől vagyok én hasznos ebben a világban?”, „Mit tettem le eddig az asztalra?” A választól függően akár 180 fokos fordulatot is vehet az életünk... A magunknak adott válaszok alapján vagy azt a következtetést vonjuk le, hogy úgy alakult az életünk, ahogy elvártuk, megálmodtuk vagy szerettük volna, vagy éppen nem. Ha a végső következtetés nem kedvező, akkor elégedetlenséget, elkeseredettséget, céltalanságot érezhetünk, melyek mentális, de akár fizikai problémákat is okozhatnak.

  • Elektromágneses túlérzékenység

    Az utóbbi időben növekszik az aggodalom a különféle technológiai újításokkal és az újabbnál újabb mesterséges anyagokkal kapcsolatban. Valószínűleg mindannyian jó pár ilyen aggályt fel tudnánk sorolni: az élelmiszeradalékok, a növényvédőszerek túlzott használata, vagy az antibiotikumoknak ellenálló baktériumok megjelenése. Ezek közé tartoznak az elektromágneses terekkel (vagy konkrétabban a mobiltelefonokkal, bázisállomásaikkal, a magasfeszültségű távvezetékekkel vagy a közeljövőben bevezetésre kerülő 5G hálózatokkal stb.) kapcsolatos félelmek.

  • A meggyőzés kiskapui

    A sématerápia célja az egészséges felnőtt mód megerősítése. Az ilyen felnőtt készségei: képes felismerni, elismerni, érvényesíteni, adaptívan kielégíteni alap érzelmi szükségleteit; képes mások szükségleteit is figyelembe venni, illetve saját szükségleteinek kielégítését hosszú távú céljai – vagy a másikkal való kölcsönösség fenntartása – érdekében késleltetni; önmagával, élményeivel szemben elfogadó, nehézségeit a közös emberi természet részének és nem másoktól elkülönítő vonásnak tartja. Kedvesen és együttérzéssel képes önmaga felé fordulni.

  • Ha eljön Damoklész...

    A gyógyult kifejezést csak azoknál a pácienseknél használják, akik elérkeztek az ötéves remisszió, azaz a betegség tünetmentességének mérföldkövéhez. Ha arról kérdeznénk őket, mi volt a legnehezebb számukra az elmúlt 5 év alatt, akkor szinte kivétel nélkül a kontrollvizsgálatokat kísérő szorongást említenék, vagy a daganat esetleges kiújulásával kapcsolatos rettegést.

ÉS MÉG: Polihisztor születik – A főszerkesztő előszava • A pszichológia világa • Komoly kapcsolatra férfi kerestetik...Isten rabságbanMiért nehéz megváltozni?Megbocsássunk-e az ellenünk vétkezőknek? • A tik, a jéghegy csúcsa – Tik-zavarok és társuló problémák gyermekkorban • „Együtt dolgozunk a családtagokkal” – A családterápia • A gyengék ereje – A kisebbségi befolyásolás pszichológiája • A magzat létrejötte és megmaradása: a természet csodájaMit mutat a pupilla? – avagy hogyan segíthet megérteni az emberi döntéshozatal sajátosságait? • „A fizetésemelésnek szaga van” – Beszélgetés Zólyomi Zsolttal • Kongresszusok, konferenciák • A pszichológus válaszol

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Magadtól nem tudsz szabadulni! Akármi történik is: életed hátralévő napjait önmagaddal kell eltöltened, és ez nem választás kérdése.

Az „új felnőttkorhoz”, ahogyan Zuboff nevezi az ötvenen túli életszakaszt, nincsen térkép, útmutató, forgatókönyv. Az embereknek maguknak kell azt megtalálniuk.

A tartósan nagy pocak mögé többnyire vastag zsírréteget képzelünk el. Pedig van ott más is: vizenyő, vastag kötőszövet és a kitágult belek halmaza. Vissza lehet fordítani ezt a...

Az önigazolás, bármilyen meglepő, csodás dolgokat tarthat fent az életünkben, ám gyakran megrázó vagy förtelmes következményei lehetnek.

Közkeletű hiedelem, hogy egy kis tombolással, töréssel-zúzással le lehet vezetni az agresszivitást. Csakhogy – sajnos! – ez óriási tévedés.

Miért kell újra és újra megrágni valamit, miért tépelődünk, miért rugózunk elmúlt dolgokon?