Jelenlegi hely

Megtegyem? Ne tegyem meg?

Az akaraterő tudománya
Önmagunk uralása kell ahhoz is, hogy a külvilágra a magunk szándékai szerint hathassunk

Az emberek leggyakrabban hivatkozott érvei, ha kudarcot vallanak valamilyen céljuk elérésében: „Nincs akaraterőm.” „Kevés az akaraterőm.” 

De valójában mit üzennek – önmagunknak és másoknak – ezek a jól ismert mondatok? Fájdalmas hiányérzetet? Kétségbeesést vagy némi bűntudatot amiatt, hogy nem vagyunk képesek kezünkben tartani és irányítani a dolgainkat?  Tényszerű beismerését, hogy nehézségeink vannak az életünk irányításával? Vagy csupán mentséget a megvalósítatlan álmokra és a kudarcokra?

Akiknél igazi kétségbeesés, mély szomorúság vagy tárgyilagos elismerés van e mondatok mögött, azok számára jó hírünk van. Napjainkra bebizonyosodott, hogy az akaraterő nem a kiváltságosok vagy a szerencsések privilégiuma. Világossá vált, hogy az akaraterő mindegyikőnkben meglévő kapacitás – ami ráadásul fejleszthető...

Mi is valójában az akaraterő?

Az „akarat” fogalma mindenképpen valaminek az „uralására” utal. Egyfelől kinyilvánítása annak, hogy valamit megteszek, keresztülviszek a külvilágban a saját szándékaim szerint, akár tűzön-vízen át, akár mások ellenében is. Uralom, kézben tartom a helyzetet.  Másfelől azonban – és ez a fontosabb – annak a jelzése, hogy megvan a képességem a saját tetteim, vágyaim, gondolataim irányítására, sőt, van ehhez valamifajta erőm. Ha az akarat fogalmának ezt az utóbbi olvasatát végiggondoljuk, azonnal érezzük, hogy önmagunk uralása kell ahhoz is, hogy a külvilágra a magunk szándékai szerint hathassunk... 

Az akaraterő két irányban működik. Egyfelől abban segít, hogy valamit megtegyünk, másfelől viszont abban, hogy valamit ne tegyünk meg. Talán ezt a második formáját érezhetjük gyakoribb kihívásnak, hiszen oly sok csábítás van az életben, aminek nehéz ellenállni! Ráadásul, gyermekként olyan erősen működnek az azonnali kielégülést követelő ösztönkésztetéseink, hogy a legkorábbi szocializációs feladatot is az jelenti, hogy megtanuljuk: „ne tegyünk meg” bizonyos dolgokat. Ne együk meg az elsőnek kezünkbe kerülő ételnek vélt tárgyat. Ne üssünk, vagy törjünk-zúzzunk, ha korlátokba ütközünk. Ne vegyük el, ami a másé, stb...

Mikor és miért fogyhat el az akaraterő?

Akaraterőnk is „kimerülhet”, hiszen sokfajta szervi működés és cselekvés használja ugyanazt az erőforrást – a stresszes helyzetek különösen sok energiát használnak. Ha túl sok olyan teendők van, amelyek mindegyike akaraterőt igényel, akkor egy idő után már nem fog megfelelően működni. Ha valakinek komoly önuralmába kerül, hogy kibírja a főnökét, vagy minden akaraterejét össze kell szednie, hogy elvégezze a munkahelyi feladatait, estére már nem marad ereje, hogy továbbra is fegyelmezze magát. Így azután kevésbé fog tudni ellenállni a lefekvés előtti nassolásnak, vagy a veszekedésnek otthon a családtagokkal...

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2015. 6. számában olvasható 

A Mindennapi Pszichológia
2019. október–novemberi számában
ezekről olvashat:

2019 október–november

  • Mi kell ahhoz, hogy szépen írjon egy fiú?

    Ötezer ismétlést is igényelhet egy helytelenül elsajátított mozdulatsor kijavítása a kutatások szerint. Ennek ellenére alap-mozgásformákat egyáltalán nem, vagy nem szakértőktől tanulnak a gyerekek, illetve gyakran nincs elég idejük a tökéletesítésre. Serdülőkről szóló cikksorozatunkban most a finommozgások fejlődésével kapcsolatos praktikus tudnivalókat mutatjuk be: kiderül például, hogy miért írnak szebben a lányok, miként érdemes felkészülni egy zeneórára és mit ér egy edzés, ha fejben végezzük.

  • Éljünk az élet napos oldalán! Az életközépi válság újragondolása – 1.

    „Mi az életem értelme?”, „Mitől vagyok én hasznos ebben a világban?”, „Mit tettem le eddig az asztalra?” A választól függően akár 180 fokos fordulatot is vehet az életünk... A magunknak adott válaszok alapján vagy azt a következtetést vonjuk le, hogy úgy alakult az életünk, ahogy elvártuk, megálmodtuk vagy szerettük volna, vagy éppen nem. Ha a végső következtetés nem kedvező, akkor elégedetlenséget, elkeseredettséget, céltalanságot érezhetünk, melyek mentális, de akár fizikai problémákat is okozhatnak.

  • Elektromágneses túlérzékenység

    Az utóbbi időben növekszik az aggodalom a különféle technológiai újításokkal és az újabbnál újabb mesterséges anyagokkal kapcsolatban. Valószínűleg mindannyian jó pár ilyen aggályt fel tudnánk sorolni: az élelmiszeradalékok, a növényvédőszerek túlzott használata, vagy az antibiotikumoknak ellenálló baktériumok megjelenése. Ezek közé tartoznak az elektromágneses terekkel (vagy konkrétabban a mobiltelefonokkal, bázisállomásaikkal, a magasfeszültségű távvezetékekkel vagy a közeljövőben bevezetésre kerülő 5G hálózatokkal stb.) kapcsolatos félelmek.

  • A meggyőzés kiskapui

    A sématerápia célja az egészséges felnőtt mód megerősítése. Az ilyen felnőtt készségei: képes felismerni, elismerni, érvényesíteni, adaptívan kielégíteni alap érzelmi szükségleteit; képes mások szükségleteit is figyelembe venni, illetve saját szükségleteinek kielégítését hosszú távú céljai – vagy a másikkal való kölcsönösség fenntartása – érdekében késleltetni; önmagával, élményeivel szemben elfogadó, nehézségeit a közös emberi természet részének és nem másoktól elkülönítő vonásnak tartja. Kedvesen és együttérzéssel képes önmaga felé fordulni.

  • Ha eljön Damoklész...

    A gyógyult kifejezést csak azoknál a pácienseknél használják, akik elérkeztek az ötéves remisszió, azaz a betegség tünetmentességének mérföldkövéhez. Ha arról kérdeznénk őket, mi volt a legnehezebb számukra az elmúlt 5 év alatt, akkor szinte kivétel nélkül a kontrollvizsgálatokat kísérő szorongást említenék, vagy a daganat esetleges kiújulásával kapcsolatos rettegést.

ÉS MÉG: Polihisztor születik – A főszerkesztő előszava • A pszichológia világa • Komoly kapcsolatra férfi kerestetik...Isten rabságbanMiért nehéz megváltozni?Megbocsássunk-e az ellenünk vétkezőknek? • A tik, a jéghegy csúcsa – Tik-zavarok és társuló problémák gyermekkorban • „Együtt dolgozunk a családtagokkal” – A családterápia • A gyengék ereje – A kisebbségi befolyásolás pszichológiája • A magzat létrejötte és megmaradása: a természet csodájaMit mutat a pupilla? – avagy hogyan segíthet megérteni az emberi döntéshozatal sajátosságait? • „A fizetésemelésnek szaga van” – Beszélgetés Zólyomi Zsolttal • Kongresszusok, konferenciák • A pszichológus válaszol

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Egy férfitól – mióta világ a világ – azt várjuk el, hogy legyen olyan, akire támaszkodni lehet, aki szeretni tud, aki bátor és határozott.

Magadtól nem tudsz szabadulni! Akármi történik is: életed hátralévő napjait önmagaddal kell eltöltened, és ez nem választás kérdése.

Egyáltalán mit jelent megbocsátani? Vannak-e jóvátehetetlen vétkek, és ha igen, dolgunk-e megbocsátani értük?

Akkoriban a dolgoknak még magától értetődő módon volt tétje, súlya, jelentése.

Az önigazolás, bármilyen meglepő, csodás dolgokat tarthat fent az életünkben, ám gyakran megrázó vagy förtelmes következményei lehetnek.

Ma már sokszorosan bizonyított tény, hogy a gyilkosok, sorozatgyilkosok előéletében gyakran szerepel a gyermekkori állatkínzás.