Jelenlegi hely

Elbeszélünk egymás mellett?

Hatékony párkapcsolati kommunikáció
A konfliktust sokszor nem maga a probléma, hanem a problémamegoldás módja hozza létre

Képesek-e vagyunk-e az élményeink megosztására, az empátiára, vagy párbeszédeink párhuzamos monológokká, szúrófegyverekké válnak? A legnagyobb szeretet mellett is hatalmas hibákat követhetünk el, ha összecsapássá élesítünk egy ártatlannak induló hétköznapi beszélgetést. 

Cikkek: 

Képesek vagyunk-e túljutni párkapcsolati gondjainkon? A kutatások szerint problémáink 60 százaléka nem megoldható, így kezelésük azon múlik, miként tudunk velük magunkban, illetve kapcsolatunkban „egyezségre jutni”. Talán csak egy területen nem bírunk dűlőre jutni, s ez képes egy egész életen átívelő frontvonallá válni: a  két ember közötti kommunikáció zavara. A párterápiára érkezők nagy része kommunikációs hiányosságok miatt jelentkezik. Még azoknál is többnyire ez húzódik meg a háttérben, akik mást jelölnek meg a legfőbb problémaként, például a bizalmatlanságot, az eltávolodást. A kérdés az, hogy képesek-e vagyunk-e az élményeink megosztására, az empátiára, vagy párbeszédeink párhuzamos monológokká, szúrófegyverekké válnak? A legnagyobb szeretet mellett is hatalmas hibákat követhetünk el, ha összecsapássá élesítünk egy ártatlannak induló hétköznapi beszélgetést. A konfliktust sokszor nem maga a probléma, hanem a problémamegoldás módja hozza létre – állítja a rendszerszemlélet. Milyen alapelveket érdemes tehát betartanunk, hogy élményeinket, nehézségeinket valóban meg tudjuk osztani partnerünkkel?

Közhelynek számít már, hogy nem kommunikálni lehetetlen – gesztusaink, mimikánk, hangunk folyamatosan „közvetít”... A legtöbben hajlamosak párjuk viselkedését automatikusan kapcsolatukra és magukra vonatkoztatni, annál inkább, minél nagyobb a kapcsolat érzelmi jelentősége, minél erősebb a szorongás, esetleg az indulat. Míg ugyanis a kommunikáció tartalmi szintjét főleg a kimondott szavak közvetítik, a kapcsolati szintet valójában a metakommunikáció – a hangszín, a mimika, a gesztusok – tükrözi hitelesen. A legfőbb probléma az, hogy mi magunk alig vagyunk tudatában metakommunikációnk társunkra vonatkozó jelentésének, arról viszont meg vagyunk győződve, hogy párunk viselkedését helyesen észleljük. Ezért a párkapcsolatokban nagyon gyakori gondolati torzítás a gondolatolvasás: „Tudom, mit gondolsz rólam, láttam rajtad!”.

Tehát következtetünk, fantáziálunk párunk viselkedése, rezdülései, hangszínei alapján, de voltaképpen biztosat sosem tudhatunk – legfeljebb, ha kérdezünk. Párkapcsolati kommunikációs alapszabály tehát: Kérdezz, ne csak következtess!

Tudatosítsuk tehát mindig a kapcsolatra vonatkozó értelmezéseinket, mielőtt félrevezetett érzelmeinktől vakon ellentámadásba kezdünk. Sokszor oda küldünk katonákat, ahol nincs is frontvonal. A másik oldalról pedig nagyon fontos, hogy szavaink, és azoknál is ordítóbb gesztusaink, hangszínünk, mimikánk kapcsolati jelentésének tudatában kommunikáljunk partnerünkkel...

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2015. 6. számában olvasható

A Mindennapi Pszichológia
2019. december – 2020. januári számában
ezekről olvashat:

2019 december – 2020 január

  • Tudnak-e a gépek szeretni?

    A szeretetre való képesség az ember lehetősége, melynek valóra váltása a felnövekvés társas környezetétől, a szülő-gyermek kapcsolatban megtapasztalt szeretetteljes élményektől függ. Bármilyen bonyolult és sokoldalú is legyen a mesterséges intelligencia, érzésekre nem lesz programozható, mivel nem áll mögötte az autonóm életvezetést lehetővé tevő testi és szellemi erők fejlődéstörténete. Nincs benne semmi, ami az emberi érzések két nagy erőforrását, a szexualitást és az agressziót hordozná. A gépek nem szoronganak, nem félnek, nem remélnek.

  • Megalkuvás és megátalkodottság között

    Mire jó egy kompromisszum? Arra, hogy eláruljam a vágyaimat? Vagy arra, hogy igazodva a valósághoz, megvalósítsam belőlük legalább azt, ami megvalósítható? A kompromisszum során vajon lemondok önmagamról? Igazodom másokhoz? Vagy egyensúlyt teremtek az éppen adott helyzetben? Hogyan kell jó kompromisszumokat kötni?

  • Kudarc és siker között

    Mindannyian tudunk olyan emberekről, vállalkozásokról, politikai szervezetekről, akik, illetve amelyek sorozatos kudarcok után végleg elbuktak – vagy éppen sikert arattak. Hogyan lehet eljutni a kudarctól a sikerig? Mi különbözteti meg az örök vesztesektől azokat, akik végül győzni tudtak?

  • E-mail zűrzavar: miért nem értjük egymást?

    Valószínűleg sokan ismerik azt a frusztráló érzést, amikor a világosan és szabatosan megfogalmazott e-mailjükre értelmetlen – vagy a tárgytól teljesen eltérő – választ kapnak. Ugyanígy sokaknak ismert az a helyzet, amikor egy beérkező e-mail fölött töprengve próbálják kitalálni, vajon mit is akart mondani a levél szerzője. Az e-mailek írói és fogadói aztán szerepet cserélve bosszankodnak a másikon, aki nem tud értelmesen fogalmazni, vagy nem képes felfogni a legegyszerűbb dolgokat sem.

  • Pszichoterápia és önsegítés integrációja a Minnesota-rendszerű terápiákban

    A Minnesota-rendszerű terápia a pszichológiai terápiák önálló úton járó, kissé deviáns fivére. Elválaszthatatlan az Anonim Alkoholisták és a mintájukra kialakuló egyéb 12 lépéses csoportok szellemiségétől és gyakorlatától... A Minnesota-program a pácienseknek azon körével foglalkozik, akiknél az érzelem- és feszültségkezelés elégtelen volta szenvedélybetegségbe, addikcióba torkollott.

ÉS MÉG: Pedig a stratégiám tökéletes volt… – A főszerkesztő előszava • A pszichológia világa • Boldogságkereső • Az önismeret ára • A sikeres tárgyalás nem a tárgyalóasztalnál kezdődik • Kell-e különórára járnia, ha nem akar? • Mindennapi életünk a tik árnyékában – Egy Tourette-szindrómás kisfiú édesanyjának beszámolója • „Találd ki, mire vágyom” – Egy nárcisztikus párkapcsolata • Éljünk az élet napos oldalán! – Az életközépi válság újragondolása 2. • Érvényes-e még ma is az idősek bölcsessége? • Életközépi karrierváltás: tényleg létezik?• Ami a színfalak mögött zajlik – a krónikus stressz rejtelmei • A bosszú • „A testképet illetően nincs realitás!” – Beszélgetés dr. Juhász Péterrel • Kongresszusok, konferenciák • A pszichológus válaszol

 

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Törvényszerű, hogy partnereinket saját belső rendezettségünknek, integráltságunk fokának megfelelően választjuk – nincs ezzel másképp a nárcisztikus ember sem.

Egy férfitól – mióta világ a világ – azt várjuk el, hogy legyen olyan, akire támaszkodni lehet, aki szeretni tud, aki bátor és határozott.

A családterápia alapfeltevése, hogy a családon belül megjelenő érzelmi és viselkedési nehézség, tünet nemcsak az egyénhez tartozik, hanem a családi rendszer működésének zavarát...

Az 1960-as évekig egy férfi és egy nő együttélése gyakorlatilag kizárólag házasságon alapulhatott. Az ettől eltérő módozatokat a társadalom elutasította - manapság azonban az...

Egy párkapcsolat kezdeti szakaszában ma nagyon gyakran nem látni sem a bizalmat, sem a türelmet, de még a nyugalmat sem. Úgy tűnik, ma nem lehet hinni a másiknak...

De vajon hová vezet ez a folyamat? Milyen hatással van ez a kapcsolatainkra és a gyerekeinkre?