Jelenlegi hely

Színlelni boldog orgazmust

Miért tesznek úgy a nők, mintha kielégülnének – amikor mégsem?
Úgy tűnik, a színleléssel főként partnerüket szerették volna megóvni attól, hogy rossz érzéssel élje meg együttlétük „sikertelenségét”

A színlelt orgazmust mint női stratégiát kb. egy évszázaddal ezelőtt dokumentálták először – napjainkban egyes becslések szerint a nők 53-67 százaléka él ezzel az „eszközzel”... 

Néhány kutató azt feltételezi, hogy a nők mindezt azért teszik, hogy megtartsák partnerüket. Egy vizsgálatban azt találták, hogy a résztvevő (453) egyetemista nők gyakrabban cselekedtek így, ha úgy észlelték, hogy megnőtt partnerük hűtlenségének esélye. Ráadásul azok, akik másoknál hajlamosabbak voltak orgazmust színlelni, más pár-megtartási stratégiákhoz is gyakrabban folyamodtak: például a partner közvetlen „őrzése”, vagy (a partner mint) tulajdon jelzése a nyilvánosság előtt. Más vizsgálatok pedig arra is rávilágítanak, hogy ezek nők hajlamosak olyan stratégiákat is alkalmazni, amely a partner iránti elköteleződés hiányát jelzik, vagy flörtölnek más férfiakkal. Ezek az eredmények megerősítik azt az elképzelést, hogy a színlelt orgazmus funkciója többszörös lehet: bizonyos körülmények között jelezheti a partner iránti elköteleződést, érdeklődést, szeretetet, vagy éppen a partner elköteleződésének manipulálását.

Természetesen a férfi partnernek jelentős szerepe lehet abban, ha egy nő úgy dönt, hogy színlel. Egy vizsgálat szerint a férfiak 90 százalékát érdekli, hogy szexuális együttlétük során a nő átélt-e orgazmust. Az egyetemista nők 70 százaléka azért színlelt orgazmust, hogy ne bántsa meg partnere érzéseit, kedvében akart járni. Mikor úgy tűnt, hogy a férfi szexuális csúcspontja közeleg, megjátszotta az orgazmust, hogy ezzel teljesebbé tegye partnere élményét. Azok a nők, akiket partnerük megkérdezett az aktus után, hogy eljutottak-e a csúcsra, nagyobb valószínűséggel színleltek kielégülést, mint azok, akiknek a partnere nem kérdezett rá erre. Az orgazmust megjátszó nők gyakrabban éreztek bűntudatot, ha nem volt valódi az érzés – szóval úgy tűnik, hogy a színleléssel főként partnerüket szerették volna megóvni attól, hogy rossz érzéssel élje meg együttlétük „sikertelenségét”.

Mint ismeretes, a nők hajlandósága az együttlétre nem feltétlenül csupán szexuális indíttatású (mint a férfiaké) – őket inkább a partnerrel való érzelmi összeolvadás, az intimitás elérésének reménye vezérli, illetve a negatív szexuális következmények (pl. kudarc, csalódottság, összeillés hiánya) elkerülése. A nők számára nagyon fontos, hogy a szexuális aktust élvezetes, kielégüléssel járó tevékenységként éljék meg, amely nagyfokú intimitással és párkapcsolati elégedettséggel kapcsolódik össze. Ezért talán nem meglepő, hogy a megkérdezett nők 68 százaléka azt állította, akkor is együtt maradna a partnerével, ha soha nem élne át vele orgazmust. Bizonyos körülmények között tehát az orgazmus színlelése képes fenntartani azt a látszatot, hogy a szexuális érintkezés élvezetes a nő és/vagy partnere számára, növelni tudja a párkapcsolati elégedettséget és az intimitást, emellett segít a konfliktusok elkerülésében...

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2015. 5. számában olvasható

A Mindennapi Pszichológia
2018 június–júliusi számában
ezekről olvashat:

Mindennapi Pszichológia 2018. június–július

  • Ismerj el és szeress, bármi áron!

    Az embereket komolyan foglalkoztatja, mit gondolnak róluk, milyenek mások szemében. Ahogy minket látnak, az befolyásolja azt, ahogy viselkednek velünk. Jó okunk van tehát, hogy nagyon is érdekeljen, mit gondolnak rólunk mások. Az élet két fő területén fontos nekünk, hogy minél pozitívabb kép alakuljon ki rólunk: egyrészt a képességeink, másrészt a kedvelhetőségünk kapcsán.

  • Az elengedés művészete

    A fiatal felnőttkor egyik legnehezebb feladata a szülőktől való optimális távolság kialakítása. Sokszor sem a szülők, sem a fiatalok nem tudják, hogy mit is jelent a leválás és az elengedés. A családok életében két intenzív erő vív egymással: az egyik az egyéni elkülönülésért, az autonómia megéléséért vívott harc, a másik a családi összetartásért folytatott küzdelem. Az egyik kifelé tol a családból, a másik befelé húz.

  • Hallgassunk a szívünkre? – Testi folyamataink észlelése, érzelmeink szabályozása

    Elakad a lélegzetünk, mert valamilyen meglepő, rossz vagy éppen jó hírt kaptunk. Történik valamilyen esemény, amire reagálunk. Tudatosan vagy nem, ez mindenképpen valamiféle igazodást, alkalmazkodást jelent. A pszichológia nyelvén: szabályozzuk az érzelmeinket. Ennek módszerei természetesen nagyon változatosak…

  • Történetmesélő állatok

    Megtudjuk-e valaha, hogy mi jár az állatok fejében? Mit hisznek, mire vágynak, töprengenek-e valamin? Hasonlítanak-e a gondolataik az emberi gondolatokhoz – már ha vannak egyáltalán gondolataik? És mi a helyzet a történetekkel? Értik-e az állatok a történeteket? Vannak-e saját történeteik?

ÉS MÉG: Egy parkoló lelke – A főszerkesztő előszava • A pszichológia világaMiért olyan fontos, hogy szeressenek?Az elutasítástól való félelemKiút a céltalanságbólHogyan győzhető le minden szenvedés? A Buddha filozófiája • Tévhitek a mozaikcsaládokrólRejtélyes reklámhatásSokszínű segítőtársunk: a ló • „Virágba borult csillagok” – Népi motívumkincsünk üzenetének felhasználása a művészetterápiában • “Hinni akarunk a csodákban” – interjú Vavrek Zsolt brókerrel • Ez itt a jótett helyeKérdezni, kérdezni, kérdezni? A kérdezés, mint a dominancia álarca • Kongresszusok, konferenciákA pszichológus válaszol

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Néha előtörnek olyan képek is, amikor komorak voltunk és féltünk, ezért dühösen győzködtük, majd kerültük egymást.

Természetes módon összeillünk-e a szerelmünkkel, a partnerünkkel, a feleségünkkel, a férjünkkel, vagy csupán megpróbálunk összeilleszteni tökéletesen soha össze nem illő...

És bár ez az érzelmi igény teljesen jogosnak látszik, mégis gyakran látjuk azt, hogy sokan mintha szántszándékkal ker

Nem filmismertető és nem is kritika vár az olvasóra, hanem a barátság extrákkal rövid hazai körképe.

Miként vélekedik a gyermekvállalásról, illetve a művi terheségmegszakításról? Töltse ki kérdőívünket!

A kapcsolatfüggő mindig szeretni fogja a másikat, bármit is tesz vele – a függetlenségfüggő vagy énfüggő azonban egy idő után nem fogja szeretni a másikat, bármit is tesz érte...