Jelenlegi hely

Színlelni boldog orgazmust

Miért tesznek úgy a nők, mintha kielégülnének – amikor mégsem?
Úgy tűnik, a színleléssel főként partnerüket szerették volna megóvni attól, hogy rossz érzéssel élje meg együttlétük „sikertelenségét”

A színlelt orgazmust mint női stratégiát kb. egy évszázaddal ezelőtt dokumentálták először – napjainkban egyes becslések szerint a nők 53-67 százaléka él ezzel az „eszközzel”... 

Néhány kutató azt feltételezi, hogy a nők mindezt azért teszik, hogy megtartsák partnerüket. Egy vizsgálatban azt találták, hogy a résztvevő (453) egyetemista nők gyakrabban cselekedtek így, ha úgy észlelték, hogy megnőtt partnerük hűtlenségének esélye. Ráadásul azok, akik másoknál hajlamosabbak voltak orgazmust színlelni, más pár-megtartási stratégiákhoz is gyakrabban folyamodtak: például a partner közvetlen „őrzése”, vagy (a partner mint) tulajdon jelzése a nyilvánosság előtt. Más vizsgálatok pedig arra is rávilágítanak, hogy ezek nők hajlamosak olyan stratégiákat is alkalmazni, amely a partner iránti elköteleződés hiányát jelzik, vagy flörtölnek más férfiakkal. Ezek az eredmények megerősítik azt az elképzelést, hogy a színlelt orgazmus funkciója többszörös lehet: bizonyos körülmények között jelezheti a partner iránti elköteleződést, érdeklődést, szeretetet, vagy éppen a partner elköteleződésének manipulálását.

Természetesen a férfi partnernek jelentős szerepe lehet abban, ha egy nő úgy dönt, hogy színlel. Egy vizsgálat szerint a férfiak 90 százalékát érdekli, hogy szexuális együttlétük során a nő átélt-e orgazmust. Az egyetemista nők 70 százaléka azért színlelt orgazmust, hogy ne bántsa meg partnere érzéseit, kedvében akart járni. Mikor úgy tűnt, hogy a férfi szexuális csúcspontja közeleg, megjátszotta az orgazmust, hogy ezzel teljesebbé tegye partnere élményét. Azok a nők, akiket partnerük megkérdezett az aktus után, hogy eljutottak-e a csúcsra, nagyobb valószínűséggel színleltek kielégülést, mint azok, akiknek a partnere nem kérdezett rá erre. Az orgazmust megjátszó nők gyakrabban éreztek bűntudatot, ha nem volt valódi az érzés – szóval úgy tűnik, hogy a színleléssel főként partnerüket szerették volna megóvni attól, hogy rossz érzéssel élje meg együttlétük „sikertelenségét”.

Mint ismeretes, a nők hajlandósága az együttlétre nem feltétlenül csupán szexuális indíttatású (mint a férfiaké) – őket inkább a partnerrel való érzelmi összeolvadás, az intimitás elérésének reménye vezérli, illetve a negatív szexuális következmények (pl. kudarc, csalódottság, összeillés hiánya) elkerülése. A nők számára nagyon fontos, hogy a szexuális aktust élvezetes, kielégüléssel járó tevékenységként éljék meg, amely nagyfokú intimitással és párkapcsolati elégedettséggel kapcsolódik össze. Ezért talán nem meglepő, hogy a megkérdezett nők 68 százaléka azt állította, akkor is együtt maradna a partnerével, ha soha nem élne át vele orgazmust. Bizonyos körülmények között tehát az orgazmus színlelése képes fenntartani azt a látszatot, hogy a szexuális érintkezés élvezetes a nő és/vagy partnere számára, növelni tudja a párkapcsolati elégedettséget és az intimitást, emellett segít a konfliktusok elkerülésében...

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2015. 5. számában olvasható

Share

A Mindennapi Pszichológia
2020. február–márciusi számában
ezekről olvashat:

2020 február–március

  • Rugalmas gyereket akarjunk nevelni, ne tökéleteset!

    Hogyan lehet megőrizni és tudatosan fejleszteni a serdülők egyik szupererejét, a pszichológiai rugalmasságot? Hogyan kerülhetjük el, hogy célirányos gondolkodásunk túlzott merevségbe csapjon át, s megfosszon minket kreativitásunktól, humorunktól, az önfeledt élményektől – és nemritkán a lelki egészségünktől is? A PPKE BÉTA projektjének kamaszokról szóló cikksorozatának zárásaként ezekre a kérdésekre keressük a választ.

  • A társas elszigeteltség ezer arca: űrpszichológiai párhuzamok

    A magányosságot sokszor korunk népbetegségének címkézik, és egyre több írás szól arról, hogy tegyünk valamit ellene. Nem könnyű megfogalmazni, pontosan mi is ez, és miért szenvedünk tőle. A kutatók egyetérteni látszanak abban, hogy a magányosság szubjektív és negatív élmény, ami nagyrészt abból fakad, hogy az egyén szakadékot észlel társas kapcsolatainak vágyott és valóságos mennyisége és minősége között.

  • Virtuális valósággal a „fekete kutya” ellen

    A problémát kevésbé ismerő emberek többnyire úgy kezelik a depressziót, mintha az pusztán hangulati zavar lenne. „Szomorú? Vidítsuk fel!” – gondolják. Valójában azonban a depresszió betegség. Az örömre való képtelenség. A beteg tehát nem azért nem boldog, vidám, mert nem akar az lenni, hanem azért, mert abban az állapotában képtelen arra, hogy az legyen. Nem azért nem száll fel a boldogság hajójára, mert nem akar jegyet venni, hanem azért, mert nincs pénze jegyre.

  • Amikor a pszichológus házhoz megy – Tapasztalatok az online terápiáról

    A 21. században már szinte az egész életünket az online térben éljük – mégis még mindig sokan vonakodnak attól, hogy ha pszichológusról van szó, akkor is ezt a formát válasszák, hiszen úgy vélik, személyes kapcsolat nélkül nem lennének képesek megnyílni valakinek. Mindeközben egyre többen költöznek külföldre, ahol a várttal ellentétben a kerítés nem mindig van kolbászból, s a problémák idegenben sem mindig tűnnek el..

  • Rólam szól!(?) Ilyen vagyok!(?) - avagy miért hiszünk a horoszkópban?

    Érezte már úgy, hogy az aznapi horoszkóp vagy a szerencsesütiben rejlő üzenet egyenesen Önnek szól? Mintha az üdítőital kupakjában lévő mondat pontosan az aktuális élethelyzetére utalna? „A napokban próbálj meg jobban figyelni magadra!”. Esetleg megoldásokat ajánl munkahelyi problémáira: „A feszült munkahelyi légkörben kerüld a konfliktust a főnököddel!”. Ez biztosan nem lehet véletlen! – gondolhatjuk sokan.

ÉS MÉG: A valóságszelídítő – A főszerkesztő előszava • A pszichológia világa • Amivel egymásnak tartozunk • Miért csalnak a szociálpszichológusok? • Konfliktusok márpedig vannak – Valakinek meg kell mondania, mi hogy legyen… • Fájdalom és magányosság • Csendre ítélve • Miről szól a némaság? • Mit tesz velünk a stressz? – A krónikus stressz hatása idegrendszerünkre. • Nincs kudarc, csak újraértelmezett cél! • A sabbatical: lehetőség vagy veszély? Kongresszusok, konferenciák • A pszichológus válaszol

 

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Törvényszerű, hogy partnereinket saját belső rendezettségünknek, integráltságunk fokának megfelelően választjuk – nincs ezzel másképp a nárcisztikus ember sem.

Egy férfitól – mióta világ a világ – azt várjuk el, hogy legyen olyan, akire támaszkodni lehet, aki szeretni tud, aki bátor és határozott.

A családterápia alapfeltevése, hogy a családon belül megjelenő érzelmi és viselkedési nehézség, tünet nemcsak az egyénhez tartozik, hanem a családi rendszer működésének zavarát...

Az 1960-as évekig egy férfi és egy nő együttélése gyakorlatilag kizárólag házasságon alapulhatott. Az ettől eltérő módozatokat a társadalom elutasította - manapság azonban az...

Egy párkapcsolat kezdeti szakaszában ma nagyon gyakran nem látni sem a bizalmat, sem a türelmet, de még a nyugalmat sem. Úgy tűnik, ma nem lehet hinni a másiknak...

De vajon hová vezet ez a folyamat? Milyen hatással van ez a kapcsolatainkra és a gyerekeinkre?