Jelenlegi hely

Tanulási sikerek az iskoláskor kezdetén

Egyéni jellemzők és osztálytermi klíma
Hiába kap piros pontokat és ötösöket a gyermek, ha a feladat túl könnyű volta miatt nem érzi a sikert, az énhatékonyságot

Hogyan lehet már az első iskolai években valódi sikerélménnyé tenni a tanulást? Az iskola első évei jelentősen meghatározzák a tanuláshoz való viszonyunkat s ezzel kapcsolatos énképünket, ezért fontos, hogy a gyermekeknek már az iskoláskor küszöbén legyen tanulással kapcsolatos sikerélményük.

A tanulás egész életünkön át elkísér, sikeressége tehát az életben való boldogulásunk, eredményességünk fontos meghatározója. De hogyan lehet 6-7 éves korban kialakítani a tanuláshoz való megfelelő viszonyt?

A motiváltság a népszerű elvárás-érték elmélet szerint alapvetően abból fakad, hogy az elérendő cél mennyire fontos és értékes számunkra, illetve mennyire nehéz a megoldandó feladat. Ha a cél fontos és lényeges, akkor az elért jó eredmény fokozza a motivációt, míg egy általunk értéktelennek tartott tevékenységben hiába érünk el jó eredményt, annak nincs ilyen következménye. Míg a túl könnyű „lecke” unalmat, a túl nehéz pedig szorongást kelt bennünk, az optimális – a saját képességeinket némileg meghaladó, ám kellő erőfeszítés által elvégezhető – feladat kihívást jelentő célt jelent, megoldása pedig jó érzésekkel tölt el, motiváltságot eredményez.

A legnagyobb probléma annak megállapítása, hogy melyik tanuló számára mi jelenti az optimális nehézségű feladatot, hiszen ebben lényeges egyéni eltérések vannak. Míg az egyik elsős számára valódi sikerélmény egy szám vagy betű leírása, egy másiknak ugyanazon feladat hibátlan megoldása – a szubjektív nehézség különbségei miatt – semmiféle sikerélményt nem nyújt. Hiába kap piros pontokat és ötösöket a gyermek, ha a feladat túl könnyű volta miatt nem érzi a sikert, az énhatékonyságot, a teljesítményt, így az órákon unatkozni fog, esetleg más elfoglaltságot keres magának, vagyis az iskolai motivációja hosszú távon csökkenhet. Mit tehetünk tehát a valódi értéket jelentő, szubjektív tanulási sikerélmény eléréséért? Egyrészt a tanítás során az egyéni jellemzőkre, a már meglévő tudásra, az érdeklődésre és tanulási preferenciákra kell támaszkodni, így a tanuló egyéni erősségeit figyelembe véve nagy valószínűséggel meg tudjuk találni azt a területet, amiben sikereket érhet el. Másrészt lényeges a sokféleséget elfogadó és bátorító osztálytermi klíma kialakítása, amiben megteremtjük a nagy egyéni változatosságot elfogadó légkört, és azt üzenjük a gyermek számára, hogy sokféle út vezet a sikerhez.

A 2015. szeptemberében induló másfél éves Magyar Templeton Program egy olyan egyedülálló kísérleti projekt, amelynek fő célja a magyar kivételes kognitív tehetségek fejlesztése és támogatása a 10-30 éves korosztályban. A program 300 kivételes magyar kognitív tehetséget (Magyar Junior Templeton Fellow) és 150 5-8 éves hátrányos helyzetű kivételes kognitív tehetséget von be a programba. A 300 Magyar Junior TempletonFellow számára egyéves, személyre szabott tehetséggondozó programot szerveznek, de segítséget nyújtanak a beválogatás során kitűnt, de a 300 közé nem került kivételes tehetségeknek is. Sikeres munka esetén lehetőség van a folytatásra.

A program olyan kivételes tehetségekből álló kreatív közösséget, hálózatot kíván létrehozni, akik itthon (és Európában) a következő évtizedek meghatározó vezetői, kutatói, vállalkozói lesznek. Ez az új magyar modell a kivételes kognitív tehetségek azonosítását, személyre szabott tehetséggondozásuk fejlesztését és a tehetségbarát társadalmi környezet erősítését célozza itthon és Európában. 

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2015. 5. számában olvasható

 

A Mindennapi Pszichológia
2019 április–májusi számában
ezekről olvashat:

2019 április–május

  • „Átjössz dumálni? Úgy kivagyok…” – Együttes rumináció a baráti kapcsolatban

    A barátok közötti egyenrangú kapcsolatban kiemelt szerepet kap egymás kölcsönös segítése, támogatása – ennek egyik legfontosabb módja egymás problémáinak megvitatása, átbeszélése. A közeli kapcsolatok nyújtotta intimitás alapvető emberi szükséglet. Nem mindegy, hogy ez az intimitás egy baráti kapcsolatban min alapul: negatív érzéseket előhívó, szinte vég nélküli közös rágódáson, ami bár megszilárdítja a barátságot, de rosszabb hangulathoz vezet, vagy olyan önfeltáráson, ami szélsőségektől mentesen segíti a problémák kommunikációját.

  • Agyunk öregedése

    Vannak, akikben szorongást kelt a gondolat, hogy az időskorral olyan gyógyíthatatlan betegségek alakulhatnak ki, mint például az Alzheimer-kór; vagy a fizikai képességek olyan mértékben korlátozódhatnak, hogy még a sarki élelmiszerüzletbe is kihívás eljutni. Nyugtalanító lehet a közelgő elmúlás gondolata is. Mások szerint az öregedés egyértelmű jele a bosszantó lassulás, feledékenység, a jelentéktelennek tűnő problémák felnagyítása, a beszűkülés, a körülményeskedés. Ugyanakkor optimista, pozitív gondolatok is megfogalmazódnak az öregedéssel kapcsolatban…

  • Pszichodinamikus terápiák

    A köznyelvben gyakran használjuk ezeket a kifejezéseket: analizálom magamat, elfojtottam a vágyaimat, kivetítettem másokra valamit, a tudattalanom üzent nekem. De mit is jelentenek ezek a szófordulatok? Tudjuk, hogy valahonnan Freudtól és a pszichoanalízisből eredeztethetők – de vajon értjük-e pontosan a 21. században a pszichoanalitikus gondolkodás lényegi elemeit, és tudjuk-e használni azokat problémáink kezelésében? Van-e értelme a mai kor emberének pszichoanalízissel vagy pszichodinamikus terápiákkal foglalkozni?

  • Lehet-e a függőséget gyógyítani? Az addikciós zavarok terápiás kihívásai

    Rögtön az egyik legjelentősebb kérdés: motivált-e a kliens a változásra? Merthogy nemritkán tapasztaljuk azt, hogy bár az illető eljön a rendelésre, voltaképpen nem saját elhatározásából, hanem a környezeti nyomásnak eleget téve jelent meg. A függőség ugyanis Janus-arcú zavar: egyfelől elvesz az egyéntől (pl. kapcsolatokat, munkahelyet, fizikai és mentális egészséget), másfelől azonban jutalmazza is. Szorongást old, menekülési útvonalat biztosít számára, kielégíti pillanatnyi intimitás-szükségletét, vagy éppen izgalomban tartja, stimulálja.

  • „Az okos ember lavórba lógatja a lábát!”

    Elsőként kapják a történeteket az átélt kínzásokról, megerőszakolásról, brutális férjekről, menekülésről, félelemről, megaláztatásról. De nincs idő megemészteni a hallottakat, mert míg az egyik oldalukon mesél az események elszenvedője, a másik oldalon ott a terapeuta, aki várja a fordítást, hogy segíthessen. Anyanyelvi szintű nyelvtudás, kulturális-szociológiai ismeretek, problémamegoldó-és beleérző képesség, precizitás, és ütésálló mentális felkészültség. Ennyi kell, és az ember máris terápiás tolmács…

ÉS MÉG: Élmény fénytörésben – A főszerkesztő előszava • A pszichológia világa – Hírek • Egy kattintásra a boldogságMiért rágódunk?„Átjössz dumálni? Úgy kivagyok…” – Együttes rumináció a baráti kapcsolatban • Jó-e nekünk a nosztalgia?Tények és érzelmek a vitábanHiszem, ha mondomMiből lesz a felnőtt agy? – A serdülőkort nem átvészelni, hanem megérteni kell • Nem elrontották – így született. Az ADHDAgyunk öregedéseDepresszió vagy hormonbetegség? • A PSZICHOTERÁPIÁRÓL – MINDENKINEK • Pszichodinamikus terápiákA munka örömeVirtuális virtuózokLehet-e a függőséget gyógyítani? – 2. rész • „Az okos ember lavórba lógatja a lábát!” Neked főztem, egyél még! – A feeder, aki kórosan „zabáltat” • Kongresszusok, konferenciák • A pszichológus válaszol

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Ezt a legtöbb család katasztrófaként éli meg, és azonnal elindul a bűnbakkeresés.

Az iskolai bántalmazás nem új keletű probléma, bár vannak olyan formái, amelyek az utóbbi időben terjedtek el.

Az iskolán belüli erőszak vagy zaklatás nagyon sok esetben fellelhető az  intézményekben, gyakran azonban mind a szülők, mind a pedagógusok alábecsülik a helyzet súlyosságát....

Ezek a gyerekek szenvednek attól, hogy szinte folyamatos kritikában és szidásban részesülnek

A tinik agyát szokták egy olyan új autóhoz hasonlítani, amelyben alacsonyabb állást mutat a kilométeróra.