Jelenlegi hely

Tanulási sikerek az iskoláskor kezdetén

Egyéni jellemzők és osztálytermi klíma
Hiába kap piros pontokat és ötösöket a gyermek, ha a feladat túl könnyű volta miatt nem érzi a sikert, az énhatékonyságot

Hogyan lehet már az első iskolai években valódi sikerélménnyé tenni a tanulást? Az iskola első évei jelentősen meghatározzák a tanuláshoz való viszonyunkat s ezzel kapcsolatos énképünket, ezért fontos, hogy a gyermekeknek már az iskoláskor küszöbén legyen tanulással kapcsolatos sikerélményük.

A tanulás egész életünkön át elkísér, sikeressége tehát az életben való boldogulásunk, eredményességünk fontos meghatározója. De hogyan lehet 6-7 éves korban kialakítani a tanuláshoz való megfelelő viszonyt?

A motiváltság a népszerű elvárás-érték elmélet szerint alapvetően abból fakad, hogy az elérendő cél mennyire fontos és értékes számunkra, illetve mennyire nehéz a megoldandó feladat. Ha a cél fontos és lényeges, akkor az elért jó eredmény fokozza a motivációt, míg egy általunk értéktelennek tartott tevékenységben hiába érünk el jó eredményt, annak nincs ilyen következménye. Míg a túl könnyű „lecke” unalmat, a túl nehéz pedig szorongást kelt bennünk, az optimális – a saját képességeinket némileg meghaladó, ám kellő erőfeszítés által elvégezhető – feladat kihívást jelentő célt jelent, megoldása pedig jó érzésekkel tölt el, motiváltságot eredményez.

A legnagyobb probléma annak megállapítása, hogy melyik tanuló számára mi jelenti az optimális nehézségű feladatot, hiszen ebben lényeges egyéni eltérések vannak. Míg az egyik elsős számára valódi sikerélmény egy szám vagy betű leírása, egy másiknak ugyanazon feladat hibátlan megoldása – a szubjektív nehézség különbségei miatt – semmiféle sikerélményt nem nyújt. Hiába kap piros pontokat és ötösöket a gyermek, ha a feladat túl könnyű volta miatt nem érzi a sikert, az énhatékonyságot, a teljesítményt, így az órákon unatkozni fog, esetleg más elfoglaltságot keres magának, vagyis az iskolai motivációja hosszú távon csökkenhet. Mit tehetünk tehát a valódi értéket jelentő, szubjektív tanulási sikerélmény eléréséért? Egyrészt a tanítás során az egyéni jellemzőkre, a már meglévő tudásra, az érdeklődésre és tanulási preferenciákra kell támaszkodni, így a tanuló egyéni erősségeit figyelembe véve nagy valószínűséggel meg tudjuk találni azt a területet, amiben sikereket érhet el. Másrészt lényeges a sokféleséget elfogadó és bátorító osztálytermi klíma kialakítása, amiben megteremtjük a nagy egyéni változatosságot elfogadó légkört, és azt üzenjük a gyermek számára, hogy sokféle út vezet a sikerhez.

A 2015. szeptemberében induló másfél éves Magyar Templeton Program egy olyan egyedülálló kísérleti projekt, amelynek fő célja a magyar kivételes kognitív tehetségek fejlesztése és támogatása a 10-30 éves korosztályban. A program 300 kivételes magyar kognitív tehetséget (Magyar Junior Templeton Fellow) és 150 5-8 éves hátrányos helyzetű kivételes kognitív tehetséget von be a programba. A 300 Magyar Junior TempletonFellow számára egyéves, személyre szabott tehetséggondozó programot szerveznek, de segítséget nyújtanak a beválogatás során kitűnt, de a 300 közé nem került kivételes tehetségeknek is. Sikeres munka esetén lehetőség van a folytatásra.

A program olyan kivételes tehetségekből álló kreatív közösséget, hálózatot kíván létrehozni, akik itthon (és Európában) a következő évtizedek meghatározó vezetői, kutatói, vállalkozói lesznek. Ez az új magyar modell a kivételes kognitív tehetségek azonosítását, személyre szabott tehetséggondozásuk fejlesztését és a tehetségbarát társadalmi környezet erősítését célozza itthon és Európában. 

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2015. 5. számában olvasható

 

A Mindennapi Pszichológia
2018 október–novemberi számában
ezekről olvashat:

Mindennapi Pszichológia 2018. október–november

  • A játék szabaddá tesz

    A játék olyannyira természetes velejárója az életünknek, hogy ritkán gondolkodunk el gazdagságán és mélységein – pedig csodálatos birodalomra látunk rá, ha górcső alá vesszük! Nemcsak a gyermekek, minden ember játszik – életkortól, fizikai és mentális korlátoktól függetlenül. Lehet, hogy különböző módokon, de mindenki játszik. És az állatok is, nemcsak az emberek.

  • Sikeres párkapcsolatok

    Mi a siker? Nézetem szerint az, ha olyan életet élhetünk, amit élni szeretnénk. Ez a definíció kellően konkrét, de mégis tág teret ad valamennyiünknek, hogy ki merjük mondani, milyen az az élet, amit élni szeretnénk a mezei hétköznapokon. A párkapcsolati siker ugyanis sosem az ünnepnapok eposzi nagyságában keresendő – az legfeljebb apró tükör lehet –, hanem a mindennapok szürke forgatagában, amit a legdrágább kincsünkkel mérünk: a közösen megélt és nem csupán leélt idővel.

  • A művi abortusz hatása a párkapcsolatra

    Párkapcsolatunkban optimálisan azt éljük meg, hogy a másik támogatást, érzelmi támaszt nyújt a nehézségek megoldásához – de mi van akkor, ha a probléma magából a kapcsolatból fakad, és annak jövőjét érinti? Ha elfogadjuk, hogy egy párkapcsolatba a partnerek különböző személyes preferenciákkal, hiedelmekkel, erkölcsi megfontolásokkal, vágyakkal és elvárásokkal érkeznek, érthető, hogy egy nem várt várandósságról hozott döntés a konfliktusok forrása lehet, hisz ez az érzelmileg rendkívül telített téma egyszerre érinti a két fél egymáshoz való viszonyát és a fejlődő magzathoz való kötődésüket.

  • Jóga – út az egyéni szabadság és jóllét legmagasabb foka felé

    A jóga segítségével gyakorolható, hogy az „automata vezérlés” álmából hogyan lehet felébredni, hogyan lehet tudatosítani hétköznapi helyzetekben is az érzelmeket, gondolatokat, és ezáltal hogyan lehet szabadabb döntést hozni… Az öntudatosság és önszabályozás preventív (és terápiás) hatását aknázza ki a manapság annyira divatos mindfulness is, ami szintén az indiai filozófiából származik, és a meditáció mellett jógás testgyakorlatok is szerves részét képezik programjának…. Az öntudatosság melletti másik fontos mentális fejlesztő hatása az önismeret.

  • Betegség-e a pszichopátia?

    Az antiszociális megnyilvánulások legsúlyosabb formája a pszichopátia, amire a legújabb idegtudományi kutatások alapján úgy is tekinthetünk, mint egy súlyos mentális zavarra, ami genetikailag erősen meghatározott biológiai adottságok és hátrányos környezeti tényezők összjátékaként alakul ki. Tudományos vizsgálata jelentősen gazdagítja tudásunkat az érzelmek szocializációban betöltött szerepéről és az empátia működéséről.

ÉS MÉG: Egy félrecsúszott pulóver – A főszerkesztő előszava • A pszichológia világa • Igazságosabb gazdaság? A félelem és szorongás VR-re megy?Mit tesz velünk a szerelem?Randi a technoszexuális űrkorbanHogyan szeret a kutya?A policisztás-ovárium szindróma (PCOS) lelki terheiStresszevés, új megvilágításban Vélemények az alternatív medicináról – Reflexiók egy kutatás eredményeire • Hiszem, ha látom? • Kongresszusok, konferenciák • A pszichológus válaszol

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Az előhíváson alapuló teszt jelentősen lelassítja, sőt bizonyos körülmények között meg is állítja a felejtést.

A Közép-európai Egyetem kutatói arra voltak kíváncsiak, hogy a csecsemők valóban képesek-e kikövetkeztetni, miről kommunikálnak mások, ha a beszélgetőpartnerek és az általuk...

„Anya! Fáj a hasam, nem szeretnék ma iskolába menni!” – ez a kérés talán gyakrabban hangzik el iskolai konfliktus, mint fizikai betegség következtében.

Egyre több olyan gyerek kerül a gyermekpszichológusok látóterébe, akik lelki okokból szenvednek visszatérő fejfájástó

Fontos, hogy a kicsiket felnőtt segítse át a forgalmas útszakaszokon.

Noha a dicséret rendkívül hatékony motivációs eszköz, nem árt, ha a tanárok és a szülők okosan bánnak a szavakkal.