Jelenlegi hely

„Térbalett” - Kapcsolati rituálék az otthon terében

Az otthonban kialakuló személyes útvonalak és pályák valószínűvé tesznek egyes találkozásokat, míg gondosan elkerülnek másokat

Képzeljük el, milyen lenne, ha egyszer módunk nyílna – mint egy üvegtetőn keresztül – néhány héten át felülről megfigyelni az otthon terében zajló mozgásokat! Azt láthatnánk, hogy a lakók mozgása sajátosan ismétlődő koreográfia szerint zajlik. 

Szerző: 

Képzeljük el, milyen lenne, ha egyszer módunk nyílna – mint egy üvegtetőn keresztül – néhány héten át felülről megfigyelni az otthon terében zajló mozgásokat! Azt láthatnánk, hogy a lakók mozgása sajátosan ismétlődő koreográfia szerint zajlik. Ez a sajátos belső logika szerint áramló, rendezett mozgásfolyam olyan, mint egy hosszú tánc. A környezetpszichológusok találóan ezért adták ennek a jelenségnek a „térbalett” elnevezést. A térbalettet a tér használói közösen alakítják ki, közösen őrködnek állandóságán vagy éppen módosítanak rajta. A napszakok, az évszakok és a hétköznapok-ünnepnapok váltakozásában minden családtag tudja, melyik helyiségben mikor kinek a megjelenésére számíthat – gyakran anélkül, hogy különösebben egyeztetni vagy tájékozódni kellene...

Az otthoni „térbalett” állandósága, rituális jellege sokféle módon hozzájárul a családtagok biztonságérzetéhez és jóllétéhez. A mozgások koreográfiájának nagy szerepe van abban, ahogy érzelmi állapotainkat szabályozzuk a családi kapcsolatok hálójában. Ennek egyik szembeötlő módja, ahogy az otthonban kialakuló személyes útvonalak és pályák valószínűvé tesznek egyes találkozásokat, míg gondosan elkerülnek másokat – akár ugyanazok között...

Az otthon érzelmi viszonyainak feltárására (is) alapozó terápia azonban nem „érzelmi lakberendezés”. A kapcsolatok alapvető erői megmutatkoznak az otthon terében, de néhány egyszerű gesztussal nem alakíthatók át. Az otthon érzelmi feltárása azonban mégis fontos tapasztalatokhoz juttathatja a családtagokat. Kimondatlan érzések és történetek válnak egymás számára kimondhatóvá, nehezen megfogalmazható kapcsolati mintázatok válnak átláthatóbbá, ennek nyomán új felvetések és egyezségek születhetnek. Ez pedig maga az a változás, ami egy terápiás folyamat elsődleges hozadéka lehet. És ami után már nem lehet pont ugyanúgy járni a „térbalettet”, mint mielőtt a koreográfia rejtett mozgatórugói egy kicsit nyilvánvalóbbá lettek.

 

A teljes cikk a MindennapiPszichológia 2015. 4. számában olvasható

A Mindennapi Pszichológia
2020. február–márciusi számában
ezekről olvashat:

2020 február–március

  • Rugalmas gyereket akarjunk nevelni, ne tökéleteset!

    Hogyan lehet megőrizni és tudatosan fejleszteni a serdülők egyik szupererejét, a pszichológiai rugalmasságot? Hogyan kerülhetjük el, hogy célirányos gondolkodásunk túlzott merevségbe csapjon át, s megfosszon minket kreativitásunktól, humorunktól, az önfeledt élményektől – és nemritkán a lelki egészségünktől is? A PPKE BÉTA projektjének kamaszokról szóló cikksorozatának zárásaként ezekre a kérdésekre keressük a választ.

  • A társas elszigeteltség ezer arca: űrpszichológiai párhuzamok

    A magányosságot sokszor korunk népbetegségének címkézik, és egyre több írás szól arról, hogy tegyünk valamit ellene. Nem könnyű megfogalmazni, pontosan mi is ez, és miért szenvedünk tőle. A kutatók egyetérteni látszanak abban, hogy a magányosság szubjektív és negatív élmény, ami nagyrészt abból fakad, hogy az egyén szakadékot észlel társas kapcsolatainak vágyott és valóságos mennyisége és minősége között.

  • Virtuális valósággal a „fekete kutya” ellen

    A problémát kevésbé ismerő emberek többnyire úgy kezelik a depressziót, mintha az pusztán hangulati zavar lenne. „Szomorú? Vidítsuk fel!” – gondolják. Valójában azonban a depresszió betegség. Az örömre való képtelenség. A beteg tehát nem azért nem boldog, vidám, mert nem akar az lenni, hanem azért, mert abban az állapotában képtelen arra, hogy az legyen. Nem azért nem száll fel a boldogság hajójára, mert nem akar jegyet venni, hanem azért, mert nincs pénze jegyre.

  • Amikor a pszichológus házhoz megy – Tapasztalatok az online terápiáról

    A 21. században már szinte az egész életünket az online térben éljük – mégis még mindig sokan vonakodnak attól, hogy ha pszichológusról van szó, akkor is ezt a formát válasszák, hiszen úgy vélik, személyes kapcsolat nélkül nem lennének képesek megnyílni valakinek. Mindeközben egyre többen költöznek külföldre, ahol a várttal ellentétben a kerítés nem mindig van kolbászból, s a problémák idegenben sem mindig tűnnek el..

  • Rólam szól!(?) Ilyen vagyok!(?) - avagy miért hiszünk a horoszkópban?

    Érezte már úgy, hogy az aznapi horoszkóp vagy a szerencsesütiben rejlő üzenet egyenesen Önnek szól? Mintha az üdítőital kupakjában lévő mondat pontosan az aktuális élethelyzetére utalna? „A napokban próbálj meg jobban figyelni magadra!”. Esetleg megoldásokat ajánl munkahelyi problémáira: „A feszült munkahelyi légkörben kerüld a konfliktust a főnököddel!”. Ez biztosan nem lehet véletlen! – gondolhatjuk sokan.

ÉS MÉG: A valóságszelídítő – A főszerkesztő előszava • A pszichológia világa • Amivel egymásnak tartozunk • Miért csalnak a szociálpszichológusok? • Konfliktusok márpedig vannak – Valakinek meg kell mondania, mi hogy legyen… • Fájdalom és magányosság • Csendre ítélve • Miről szól a némaság? • Mit tesz velünk a stressz? – A krónikus stressz hatása idegrendszerünkre. • Nincs kudarc, csak újraértelmezett cél! • A sabbatical: lehetőség vagy veszély? Kongresszusok, konferenciák • A pszichológus válaszol

 

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Velük, körülöttük pedig olyan erőn felül teljesítő családtagok, akik információk nélkül, magukra utalva próbálnak dűl

Ezek közül az egyik, hogy kizárólag a rémisztő külsejű, furcsán viselkedő idegenektől kellene tartani.

A családterápia alapfeltevése, hogy a családon belül megjelenő érzelmi és viselkedési nehézség, tünet nemcsak az egyénhez tartozik, hanem a családi rendszer működésének zavarát...

Az 1960-as évekig egy férfi és egy nő együttélése gyakorlatilag kizárólag házasságon alapulhatott. Az ettől eltérő módozatokat a társadalom elutasította - manapság azonban az...

A kólikaként is emlegetett kórkép legtöbbször ártalmatlan, nincs mérhető, kimutatható elváltozás a hátterében, de súl

Hogy mi a helyes álláspont, az elsősorban nem jogi, hanem tudományos kérdés.