Jelenlegi hely

„Térbalett” - Kapcsolati rituálék az otthon terében

Az otthonban kialakuló személyes útvonalak és pályák valószínűvé tesznek egyes találkozásokat, míg gondosan elkerülnek másokat

Képzeljük el, milyen lenne, ha egyszer módunk nyílna – mint egy üvegtetőn keresztül – néhány héten át felülről megfigyelni az otthon terében zajló mozgásokat! Azt láthatnánk, hogy a lakók mozgása sajátosan ismétlődő koreográfia szerint zajlik. 

Szerző: 

Képzeljük el, milyen lenne, ha egyszer módunk nyílna – mint egy üvegtetőn keresztül – néhány héten át felülről megfigyelni az otthon terében zajló mozgásokat! Azt láthatnánk, hogy a lakók mozgása sajátosan ismétlődő koreográfia szerint zajlik. Ez a sajátos belső logika szerint áramló, rendezett mozgásfolyam olyan, mint egy hosszú tánc. A környezetpszichológusok találóan ezért adták ennek a jelenségnek a „térbalett” elnevezést. A térbalettet a tér használói közösen alakítják ki, közösen őrködnek állandóságán vagy éppen módosítanak rajta. A napszakok, az évszakok és a hétköznapok-ünnepnapok váltakozásában minden családtag tudja, melyik helyiségben mikor kinek a megjelenésére számíthat – gyakran anélkül, hogy különösebben egyeztetni vagy tájékozódni kellene...

Az otthoni „térbalett” állandósága, rituális jellege sokféle módon hozzájárul a családtagok biztonságérzetéhez és jóllétéhez. A mozgások koreográfiájának nagy szerepe van abban, ahogy érzelmi állapotainkat szabályozzuk a családi kapcsolatok hálójában. Ennek egyik szembeötlő módja, ahogy az otthonban kialakuló személyes útvonalak és pályák valószínűvé tesznek egyes találkozásokat, míg gondosan elkerülnek másokat – akár ugyanazok között...

Az otthon érzelmi viszonyainak feltárására (is) alapozó terápia azonban nem „érzelmi lakberendezés”. A kapcsolatok alapvető erői megmutatkoznak az otthon terében, de néhány egyszerű gesztussal nem alakíthatók át. Az otthon érzelmi feltárása azonban mégis fontos tapasztalatokhoz juttathatja a családtagokat. Kimondatlan érzések és történetek válnak egymás számára kimondhatóvá, nehezen megfogalmazható kapcsolati mintázatok válnak átláthatóbbá, ennek nyomán új felvetések és egyezségek születhetnek. Ez pedig maga az a változás, ami egy terápiás folyamat elsődleges hozadéka lehet. És ami után már nem lehet pont ugyanúgy járni a „térbalettet”, mint mielőtt a koreográfia rejtett mozgatórugói egy kicsit nyilvánvalóbbá lettek.

 

A teljes cikk a MindennapiPszichológia 2015. 4. számában olvasható

A Mindennapi Pszichológia
2019 június–júliusi számában
ezekről olvashat:

2019 június–július

  • A kulturális sokk és az időutazás

    A globalizáció egyre gyakrabban teremt kultúraváltási helyzeteket. Diákok külföldre mennek tanulni, nemzetközi intézmények a dolgozóikat más országokba küldik, a jobb körülmények reményében egész családok váltanak hazát, illetve gyakran emberek tömegeinek kell akaratuk ellenére menekültként a saját kultúrájuktól eltérő országban folytatni életüket. A kulturális sokk fogalma tehát mindinkább előtérbe kerül.

  • Megbízható tanúk-e a gyermekek?

    A feltételezések szerint a gyerekek a felnőtteknél hajlamosabbak arra, hogy hamis emlékekről számoljanak be. Mennyire megbízhatóak tehát tanúvallomásaik? Vajon képesek-e megbízhatóan, torzításmentesen mesélni egy eseményről? Mennyire befolyásolhatók a kérdező által? Mit lehet tenni annak érdekében, hogy minél megbízhatóbb tanúvallomásokat kapjunk?

  • „Elég magas lesz kosarasnak?” – A fiatalok fejlettségi szintjéről nem a naptár árulkodik. De akkor mi?

    Képlékeny határokkal fészkelte be magát a serdülőkor a gyermek- és a felnőttlét közé. A fejlődési szakasz meghatározása nemcsak izgalmas elméleti kérdés: fontos oktatási, egészségügyi, büntetőjogi implikációkat rejt magában, hogy mennyire tartunk érettnek valakit. Miért van az, hogy kizárólag a naptár alapján hozunk ilyen döntéseket? A PPKE BÉTA projektjének serdülőkorról szóló cikksorozata most a biológiai kor becslési eljárásait mutatja be.

  • Légy önmagad terapeutája! A kognitív pszichoterápia

    Pszichés zavarokban szenvedők gyakran eltúlozzák, rendkívül szubjektíven értelmezik a helyzetüket, ami intenzív érzelmi állapotokhoz vezet, és ez megfordítva is igaz: erősen zaklatott, dühös vagy stresszes állapotban sérül a valóság objektív felfogása. Felfokozott érzelmi állapotban szélsőségesen negatívan vagy pozitívan értékeljük az egyes helyzeteket, és ez ráadásul még a cselekedeteinket is befolyásolja. Miután mind a tapasztalat, mind a klinikai pszichológiai kutatások azt bizonyítják, hogy az érzelmi problémák forrása gyakran a torzult, hibás gondolkodás, a kognitív viselkedésterápia célja az alaposabb önismeret.

  • Muzsikus a díványon – Személyiség és zenei teljesítményszorongás

    Képzeljük csak el, hogy érezheti magát egy alapvetően zárkózott, érzékeny és kissé szorongó ember, amikor ki „kell” állnia több száz ember elé, és az addig a próbatermek magányában csiszolgatott művet rá szegeződő szempárok százainak kereszttüzében kell hibátlanul bemutatnia?

ÉS MÉG: Egy gallér üzenete – A főszerkesztő előszava • A pszichológia világaHová tűntek az érzelmek?A háttérbe szorított szolidaritás. Összetartozás, együttérzés, közösségvállalás • „Ne forgasd ki a szavaimat!” – Szalmabábok a vitában • Túl a babonán – avagy a kényszerek markábanKulináris terápiaA trollok pszichológiájaAz agy öregedése – az időskori demenciák • Motiváció: tényleg szükség van rá?Egy jó tér csodákat művelhet – Beszélgetés Sylvester Ádám építésszel • Az örökmozgó szem • Kongresszusok, konferenciák • A pszichológus válaszol

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Ennek a kialakítása pedig a szülőn múlik, és bizony nem csak úgy, hogy büntetésképpen eltiltja a képernyőtől a gyerek

A család nőtagját erotizálhatja a súlygyarapodás kiváltása, hiszen jó étkeket tesz az asztalra, örömforráshoz juttatja párját.

De vajon hová vezet ez a folyamat? Milyen hatással van ez a kapcsolatainkra és a gyerekeinkre?

Ezek a gyerekek szenvednek attól, hogy szinte folyamatos kritikában és szidásban részesülnek

Az új vizuális megjelenés igazodik a hagyományos márkaértékekhez, ugyanakkor kifejezően ábrázolja a mai kor gyermekei

Mindenki hisz az általa alkalmazott nevelési módszerekben, és annak előnyeit hangoztatva próbál a szülők segítségére lenni.