Jelenlegi hely

Hiányzó szerződéseink

Érdemes alaposan megbeszélnünk a másik féllel, mit vár tőlünk, mit önmagától

A hétköznapokban, baráti, jó ismerősi vagy főnök-alkalmazott/munkatárs szituációban gyakori, hogy az elképzeléseket, elvárásokat nem – vagy csak felületesen – osztják meg egymással, nem kötnek megállapodást, vagy ha kötnek is, az nem elégséges, nem adekvát.

Cikkek: 

Mivel a szerződések „feladatai” közé tartozik az is, hogy az esetleg rejtett szükségleteket és motivációkat felszínre hozzák, nemcsak a segítő munkában, hanem minden, emberek közötti együttműködésben jelentős (lehetne) a szerepük. A fentiekből tehát két dolog következik: 1) ha bármiben együttműködünk valakivel, szerződést /megállapodást kell kötnünk vele, és 2) tisztáznunk kell, hogy referenciakeretünkben vannak-e eltérések a megállapodásunkat, együttműködésünket vagy együttes tevékenységünket/időtöltésünket érintő kérdésekben...

Bizonyára bárki előtt világos, hogy ha pl. három pár hirtelen ötletből kiindulva közös hétvégi kikapcsolódást tervez egy vízparti üdülőhelyen, de addig nem ismerték egymást közelről, a megállapodás előtt tisztázni kell, ki mit ért kellemes kikapcsolódáson. Lehet, hogy Judit és Szabolcs – sportkedvelők lévén – szívesen töltenék idejüket futással, esetleg evezéssel, tenisszel vagy fallabdával. Anett és Krisztián talán a korzón sétálna egyet, megnézné a kirakatokat, meg azt, hogy mit viselnek a többiek, aztán keresne egy sokáig nyitva tartó zenés szórakozóhelyet. A kicsit idősebb, csendes természetű Blanka és Iván viszont inkább kisétálna a mólóra, elüldögélne egy padon a vizet nézve és csendesen beszélgetve. Bármelyik választás helyénvaló, ha nem akarja bármelyik pár a sajátját a többiekre erőltetni. Csak egyeztetniük kell a preferenciáikat és megegyezni abban, hol, mivel és mennyi időt töltenek szívesen együtt – ha viszont bárki a többiek számára szervezne programot annak előfeltételezésével, hogy ami nekik jó, az a többieknek is az lesz, az legalábbis kínos kompromisszumot eredményezne.

Ha ugyanez a kérdés egy tartósan együtt élő párnál merül fel, az akár hatalmi harcokhoz is vezethet – hacsak nem kötnek jó kompromisszumos megállapodást – akár saját erősségeik felhasználásával, akár párterápia vagy -tanácsadás segítségével...

A határok tisztázása ugyancsak fontos bármilyen személyközi helyzetben ahhoz, hogy valaki ne váljék kiszolgáltatottá.

Összefoglalva tehát mit javasolhatunk?  Ha új kapcsolatba lépünk, vagy meglévő kapcsolatunkban valamilyen változás történik, érdemes alaposan megbeszélnünk a másik féllel, mit vár tőlünk, mit önmagától. Meg kell állapodni az együttműködésünkről, egyeztetnünk elvárásainkat, esetleg azt is tisztázni, ki mit ért egyes fogalmakon (mint pl. „elégséges”, „megfelelő”, „jó” stb.). Ezeknek a meghatározásoknak pontosnak, minden résztvevő számára világosnak, érthetőnek kell lenniük!

 

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2015. 4. számában olvasható

 

 

 

 

 

 




 

A Mindennapi Pszichológia
2019 június–júliusi számában
ezekről olvashat:

2019 június–július

  • A kulturális sokk és az időutazás

    A globalizáció egyre gyakrabban teremt kultúraváltási helyzeteket. Diákok külföldre mennek tanulni, nemzetközi intézmények a dolgozóikat más országokba küldik, a jobb körülmények reményében egész családok váltanak hazát, illetve gyakran emberek tömegeinek kell akaratuk ellenére menekültként a saját kultúrájuktól eltérő országban folytatni életüket. A kulturális sokk fogalma tehát mindinkább előtérbe kerül.

  • Megbízható tanúk-e a gyermekek?

    A feltételezések szerint a gyerekek a felnőtteknél hajlamosabbak arra, hogy hamis emlékekről számoljanak be. Mennyire megbízhatóak tehát tanúvallomásaik? Vajon képesek-e megbízhatóan, torzításmentesen mesélni egy eseményről? Mennyire befolyásolhatók a kérdező által? Mit lehet tenni annak érdekében, hogy minél megbízhatóbb tanúvallomásokat kapjunk?

  • „Elég magas lesz kosarasnak?” – A fiatalok fejlettségi szintjéről nem a naptár árulkodik. De akkor mi?

    Képlékeny határokkal fészkelte be magát a serdülőkor a gyermek- és a felnőttlét közé. A fejlődési szakasz meghatározása nemcsak izgalmas elméleti kérdés: fontos oktatási, egészségügyi, büntetőjogi implikációkat rejt magában, hogy mennyire tartunk érettnek valakit. Miért van az, hogy kizárólag a naptár alapján hozunk ilyen döntéseket? A PPKE BÉTA projektjének serdülőkorról szóló cikksorozata most a biológiai kor becslési eljárásait mutatja be.

  • Légy önmagad terapeutája! A kognitív pszichoterápia

    Pszichés zavarokban szenvedők gyakran eltúlozzák, rendkívül szubjektíven értelmezik a helyzetüket, ami intenzív érzelmi állapotokhoz vezet, és ez megfordítva is igaz: erősen zaklatott, dühös vagy stresszes állapotban sérül a valóság objektív felfogása. Felfokozott érzelmi állapotban szélsőségesen negatívan vagy pozitívan értékeljük az egyes helyzeteket, és ez ráadásul még a cselekedeteinket is befolyásolja. Miután mind a tapasztalat, mind a klinikai pszichológiai kutatások azt bizonyítják, hogy az érzelmi problémák forrása gyakran a torzult, hibás gondolkodás, a kognitív viselkedésterápia célja az alaposabb önismeret.

  • Muzsikus a díványon – Személyiség és zenei teljesítményszorongás

    Képzeljük csak el, hogy érezheti magát egy alapvetően zárkózott, érzékeny és kissé szorongó ember, amikor ki „kell” állnia több száz ember elé, és az addig a próbatermek magányában csiszolgatott művet rá szegeződő szempárok százainak kereszttüzében kell hibátlanul bemutatnia?

ÉS MÉG: Egy gallér üzenete – A főszerkesztő előszava • A pszichológia világaHová tűntek az érzelmek?A háttérbe szorított szolidaritás. Összetartozás, együttérzés, közösségvállalás • „Ne forgasd ki a szavaimat!” – Szalmabábok a vitában • Túl a babonán – avagy a kényszerek markábanKulináris terápiaA trollok pszichológiájaAz agy öregedése – az időskori demenciák • Motiváció: tényleg szükség van rá?Egy jó tér csodákat művelhet – Beszélgetés Sylvester Ádám építésszel • Az örökmozgó szem • Kongresszusok, konferenciák • A pszichológus válaszol

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Néhány hete egy tízéves szegedi diáklány, Szin Jázmin nagyszerű helyezést ért el a Németországban megrendezett mentális matematika junior-Európa-bajnokságon,...

A másik ember szenvedése vagy a másikkal szembeni igazságtalanság nem nagyon érint meg mélyen. Látjuk ugyan a szenvedést, értjük az igazságtalanságot, de az első gondolatunk az...

A legerősebb motiváció az, ha a tevékenység önmagában olyan vonzó, hogy semmiféle további belső vagy külső nógatásra nincsen szükség.

A kérdés nem az, hogy igaz-e a teljesítés elmaradását magyarázó indok, hanem az, hogy van-e helye magyarázkodásnak.

„Itt nem lehet hülyéskedni, mi félkatonai szervezet vagyunk” – mantrázzák némely cégnél a vezetők, aztán megpróbálkoz

A tanácsadói munkát nem hivatalnak és nem is huszonnégy órán át tartó hivatásnak kell felfogni, hanem professziónak.