Jelenlegi hely

Hiányzó szerződéseink

Érdemes alaposan megbeszélnünk a másik féllel, mit vár tőlünk, mit önmagától

A hétköznapokban, baráti, jó ismerősi vagy főnök-alkalmazott/munkatárs szituációban gyakori, hogy az elképzeléseket, elvárásokat nem – vagy csak felületesen – osztják meg egymással, nem kötnek megállapodást, vagy ha kötnek is, az nem elégséges, nem adekvát.

Cikkek: 

Mivel a szerződések „feladatai” közé tartozik az is, hogy az esetleg rejtett szükségleteket és motivációkat felszínre hozzák, nemcsak a segítő munkában, hanem minden, emberek közötti együttműködésben jelentős (lehetne) a szerepük. A fentiekből tehát két dolog következik: 1) ha bármiben együttműködünk valakivel, szerződést /megállapodást kell kötnünk vele, és 2) tisztáznunk kell, hogy referenciakeretünkben vannak-e eltérések a megállapodásunkat, együttműködésünket vagy együttes tevékenységünket/időtöltésünket érintő kérdésekben...

Bizonyára bárki előtt világos, hogy ha pl. három pár hirtelen ötletből kiindulva közös hétvégi kikapcsolódást tervez egy vízparti üdülőhelyen, de addig nem ismerték egymást közelről, a megállapodás előtt tisztázni kell, ki mit ért kellemes kikapcsolódáson. Lehet, hogy Judit és Szabolcs – sportkedvelők lévén – szívesen töltenék idejüket futással, esetleg evezéssel, tenisszel vagy fallabdával. Anett és Krisztián talán a korzón sétálna egyet, megnézné a kirakatokat, meg azt, hogy mit viselnek a többiek, aztán keresne egy sokáig nyitva tartó zenés szórakozóhelyet. A kicsit idősebb, csendes természetű Blanka és Iván viszont inkább kisétálna a mólóra, elüldögélne egy padon a vizet nézve és csendesen beszélgetve. Bármelyik választás helyénvaló, ha nem akarja bármelyik pár a sajátját a többiekre erőltetni. Csak egyeztetniük kell a preferenciáikat és megegyezni abban, hol, mivel és mennyi időt töltenek szívesen együtt – ha viszont bárki a többiek számára szervezne programot annak előfeltételezésével, hogy ami nekik jó, az a többieknek is az lesz, az legalábbis kínos kompromisszumot eredményezne.

Ha ugyanez a kérdés egy tartósan együtt élő párnál merül fel, az akár hatalmi harcokhoz is vezethet – hacsak nem kötnek jó kompromisszumos megállapodást – akár saját erősségeik felhasználásával, akár párterápia vagy -tanácsadás segítségével...

A határok tisztázása ugyancsak fontos bármilyen személyközi helyzetben ahhoz, hogy valaki ne váljék kiszolgáltatottá.

Összefoglalva tehát mit javasolhatunk?  Ha új kapcsolatba lépünk, vagy meglévő kapcsolatunkban valamilyen változás történik, érdemes alaposan megbeszélnünk a másik féllel, mit vár tőlünk, mit önmagától. Meg kell állapodni az együttműködésünkről, egyeztetnünk elvárásainkat, esetleg azt is tisztázni, ki mit ért egyes fogalmakon (mint pl. „elégséges”, „megfelelő”, „jó” stb.). Ezeknek a meghatározásoknak pontosnak, minden résztvevő számára világosnak, érthetőnek kell lenniük!

 

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2015. 4. számában olvasható

 

 

 

 

 

 




 

A Mindennapi Pszichológia
2019 augusztus–szeptemberi számában
ezekről olvashat:

2019 augusztus–szeptember

  • Megértés vagy megbocsátás?

    A düh, a neheztelés, a felháborodás, illetve – ha mi magunk cselekedtünk helytelenül – a bűntudat azt jelzik, hogy a másikat (vagy magunkat) felelősnek tartjuk és hibáztatjuk az általa elkövetett rossz cselekedet miatt. Ezen érzelmek felfüggesztése, elhalványulása pedig azt mutatja, hogy a másikat részben vagy egészben felmentjük a felelősség alól.

  • Elmés gépek

    Ha a számítógép nem azt csinálja, amit szerettünk volna, vagy – utasításaink ellenére – egyáltalán nem csinál semmit, nehéz megállni, hogy ne veszekedjünk vele úgy, mint egy emberrel. Sokszor nem is vagyunk képesek rá, és feszülten beszélünk, sőt kiabálunk hozzá: „Miért nem csinálod?”, „Ne bosszants már!”, „Direkt csinálod velem?”. Mintha lennének hitei, vágyai, szándékai, és képes volna önálló döntéseket hozni – azaz lenne elméje.

  • Stressztűrésre berendezkedve

    Az ember számos – és sokféle – tudattalan stratégiát alkalmaz, amelyeknek a segítségével pszichés feszültségeit igyekszik csökkenteni, megszüntetni. Az én-védelem lehet „leépítő” és „felépítő” – vagyis az elhárító mechanizmusok lehetnek az alkalmazkodást nehezítők, akár meggátlóak is, és lehetnek adaptívak, a megküzdést segítők.

  • Sématerápia

    A sématerápia célja az egészséges felnőtt mód megerősítése. Az ilyen felnőtt készségei: képes felismerni, elismerni, érvényesíteni, adaptívan kielégíteni alap érzelmi szükségleteit; képes mások szükségleteit is figyelembe venni, illetve saját szükségleteinek kielégítését hosszú távú céljai – vagy a másikkal való kölcsönösség fenntartása – érdekében késleltetni; önmagával, élményeivel szemben elfogadó, nehézségeit a közös emberi természet részének és nem másoktól elkülönítő vonásnak tartja. Kedvesen és együttérzéssel képes önmaga felé fordulni.

  • „A nagy megvilágosodás szemfényvesztés”

    Ő az első ember, aki kenuval szelte át az Atlanti-óceánt, és az első magyar, aki az Antarktisz széléről indulva, elérte a Déli-sarkot. Van, hogy egyedül küzd, van, hogy csapatban, van, hogy fagyási sérülésektől béna a fél arca, és van, hogy addig üvölt a hullámokat szidva, míg teljesen elmegy a hangja. Én arra keresem Rakonczay Gábornál a választ, hogy mi történik pontosan az ember lelkében a semmi közepén, mitől lesz egy csapatból jó csapat…

ÉS MÉG: Kulcs-kérdés – A főszerkesztő előszava • A pszichológia világaAz önigazolásról – avagy azt hiszed, józan döntéseket hozol • „Brit tudósok bebizonyították” – A tudományos zsargon manipulatív technikái • Csavargók és otthonülők – a tanulás evolúciós ökológiája • Nem lusták, csak kialvatlanokMegbízható tanúk-e a gyermekek?Gyermekek, akik „kilógnak” a sorbólÉgi és földi utakSématerápiaBoldogságvásárAz agy öregedése – mit tehetünk szellemi frissességünk megőrzéséért? • Traumafeldolgozás művészetterápiávalEgyszerűen nem tudok tévedni • Kongresszusok, konferenciák • A pszichológus válaszol

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

A megvalósítás során valaki mulasztást követ el – és az egész terv bukik…

Hiába teljesen egészséges valaki, ha a munkájában a „menedzserbetegségnek” is nevezett burnout veszélye fenyegeti, nála is könnyen kialakulhat szívbetegség.

Néhány hete egy tízéves szegedi diáklány, Szin Jázmin nagyszerű helyezést ért el a Németországban megrendezett mentális matematika junior-Európa-bajnokságon,...

A másik ember szenvedése vagy a másikkal szembeni igazságtalanság nem nagyon érint meg mélyen. Látjuk ugyan a szenvedést, értjük az igazságtalanságot, de az első gondolatunk az...

A legerősebb motiváció az, ha a tevékenység önmagában olyan vonzó, hogy semmiféle további belső vagy külső nógatásra nincsen szükség.

A kérdés nem az, hogy igaz-e a teljesítés elmaradását magyarázó indok, hanem az, hogy van-e helye magyarázkodásnak.